A roma érdekképviselet csődje és az Országos Roma Önkormányzat

Egyik romanapról a másikra

Belpol

A települési roma önkormányzatok nem tudnak érdekérvényesítő munkát végezni, az országos meg mással van elfoglalva. A roma képviselet rendszere megbukott, ami pedig megmaradt belőle, azt haszonélvezői Magyarország legelesettebb polgárainak a kifosztására használják fel. Hogyan jutottunk idáig?

„Helyi szinten nemzetiségi önkormányzatban dolgozni nagyon nehéz: a forrás kevés, egész évben egy romanapot tudunk belőle csinálni, de valódi segítséget nem tudunk nyújtani. Az országos és megyei roma önkormányzattól sem kapunk sok támogatást. Ha kampány van, megjelennek, megígérnek mindent, aztán eltűnnek, és soha nem látjuk őket. Én például hiába vagyok helyi képviselő, még nem találkoztam a megyei képviselővel, pedig kértem volna tőle segítséget. Magunkra vagyunk hagyva” – meséli egy mátraverebélyi asszony, aki jelenleg a nemzetiségi önkormányzat tagja. A közösségi ház egyik helyiségét használhatják irodaként, ottjártunkkor egy-két roma lakos jött egy liter tejért, kiló kenyérért vagy hivatalos papírok iránt érdeklődve.

Zsákutca

A kétezer lakosú Mátraverebély 30-40 százaléka roma, a nemzetiségi önkormányzaton kívül a települési „nagy” önkormányzatban is van roma képviselő, ami ritka ma Magyarországon. Csemer Csaba a harmadik ciklusát tölti, ám azt mondja, az utolsó választás óta igen nehéz a dolga. „Régebben a pénzügyi bizottság elnöke voltam, irányítottam a közmunkásokat, számítottak rám, sok jó dolgot hoztunk a községbe. 2014 óta ez megváltozott: a nagy ügyekbe nem tudok beleszólni, ha mégis felszólalok, nem figyelnek rám, beszélgetni kezdenek egymással” – mondja Csemer, aki szerint a falu vezetése már nem­egyszer éreztette vele, hogy az sem baj, ha nem jár be az ülésekre, a tiszteletdíját ettől függetlenül felveheti. Pedig ő úgy véli, a települési önkormányzatokban jelen lenni fontosabb még annál is, „hogy legyen nemzetiségi önkormányzat”.

Ennyit tud a Türr Intézet felzárkóztatási programja

Ennyit tud a Türr Intézet felzárkóztatási programja

Fotó: Mészáros János / MTI

Lakatos Béla, Ács polgármestere is egyetért vele, aki szerint a roma lakosság alulreprezentált az önkormányzatokban, nincsenek fiatal, képzett, hiteles emberek, akik vezető pozícióba kerülhetnének, és javíthatnának a cigányság helyzetén. „Amíg csupán nemzetiségi önkormányzatok működnek, nem lesz valódi érdekképviselet, ez egy zsákutca, a nemzetiségi önkormányzat nem tud beleszólni a települések életébe. A cigányoknak képviselniük kell magukat, de tudniuk kell képviselni a többségi társadalmat is.” Lakatos ezért is akarta megalapítani a Roma Polgármesterek Szövetségét, amely a kezdeti lelkesedés múltával csupán informálisan létezik. Nagyjából 34-35 olyan település van ma Magyarországon, amit roma polgármester vezet, Lakatos őket hívta össze, de az első találkozó után fogyatkozni kezdtek a résztvevők. „Nehéz létrehozni egy ilyen érdekérvényesítő szövetséget, nem biztos, hogy egy kis településen fel merik vállalni. Egy polgármester mindig zsarolható a településével, túl nagy a politikai nyomás. Hol egy országgyűlési képviselő nem veszi jó néven, hol a település érdekét kell nézni. Jó előrelépés lett volna, de nem voltam elég erős, hogy megcsináljam.”

Lakatos szerint a nemzetiségi önkormányzat megyei és országos képviselői sokszor a megélhetésüket helyezik előtérbe, ezért lenne fontos a közvetlen választás. Csemer ugyancsak nincs meg­elégedve az országos nemzetiségi képviselőkkel: a kampány időszakában megjelennek, „elmondják a helyieknek, hogy ugye, milyen rossz, el vagyunk nyomva, testvérem, de egyet se félj, majd én megmentelek, mert ez így már nem mehet tovább. Aztán van etetés-itatás, hoznak ruhákat, és a következő választásig felénk se néznek”. Úgy látja, hogy aki a „felsőbb körökben” indul a választásokon, az morálisan nem elfogadható, aki pedig hatékonyan képviselné a romák ügyét, az fiatal értelmiségiként elhagyja szülőfaluját, és vissza sem megy többé. Ráadásul nagyon sok pénz kifolyik a rendszerből, családi vállalkozások alakulnak a címkézett forrásokra, amelyek így nem oda kerülnek, ahová kellene.

Az általánosan tapasztalt elégedetlenség aligha független az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) működési mechanizmusától és gyakorlatától. Az ORÖ összesen 47 képviselője (a törvény értelmében, ha az adott nemzetiségi névjegyzékben szereplők létszáma a választás kitűzésének napján meghaladja az ötvenezret, 47 nemzetiségi képviselőt lehet megválasztani) közül jelenleg 29 a Fidesz fiókszervezeteként számon tartott Lungo Dromhoz tartozik, amelynek Farkas Flórián az elnöke. A Roma Polgári Tömörülésnek, a Roma Polgárjogi Mozgalomnak és az inkább a baloldalhoz köthető Magyarországi Cigányszervezetek Fórumának 6-6 mandátuma van. A területi és országos nemzetiségi választásokon szervezetek listáira lehet szavazni – ezt kifogásolja Lakatos és még sokan mások is.

Az ORÖ önállóan működő és gazdálkodó jogi személy. A szervezetet az elnök képviseli, akinek négy helyettese, alelnöke lehet. Egyetértési joga van a roma nemzetiséget érintő fejlesztési kérdésekben – sokak szerint ezért nem mindegy az éppen aktuális politikai vezetésnek, hogy ki vezeti az ORÖ-t. A nagy biznisz lehetősége tehát „fönt” van, és az alsóbb szinteken ezzel magyarázzák azt, hogy a kistelepülési kisebbségi önkormányzatokra már nem jut elég idejük az ORÖ képviselőinek.

Régen jobb volt

Sárközy Károly, az ORÖ Tolna megyei képviselője negyedik ciklusát tölti. Szerinte mindig hely- és képviselő-specifikus, hogy a helyi és a megyei, illetve országos szervek mennyire tudnak együtt dolgozni. „Ahol együtt gondolkodnak, ahol nincs külön romaügy, ahol a település és a nemzetiségi önkormányzat közös felelősségként éli meg a helyi lakosság sorsát, ott jól tud működni a dolog. Sok olyan tapasztalat is van, hogy ez nem megy.”

Babai László 2002 óta dolgozik nemzetiségi önkormányzati képviselőként Bonyhádon. Mint mondja, az érdekképviselettel csak küszködnek, nincs a rendszerben elég pénz, nincsenek elhivatott emberek, akiknek meglenne a megfelelő szakmai tudásuk. Ráadásul a nemzetiségi törvény – amely meghatározza a nemzetiségi önkormányzatok feladatát – idejétmúlt, nem alkalmas a valódi képviselet biztosítására. „Ki vagyunk szolgáltatva egyrészt a települési önkormányzatoknak, ahol a polgármesterek kiskirályként viselkednek, és a romák szélmalomharcot vívnak velük, másrészt a források szempontjából. Az állami normatíva nálunk ma ugyanannyi, mint 2002-ben volt, amellett kapunk még feladatalapú finanszírozást is egy pontrendszer alapján, ahol azt figyelik, hogy mennyire látjuk el a romák érdekképviseletét, milyen hagyomány­őrző és kulturális programokat szervezünk, milyen intézményeket tartunk fent.” Ehhez jön a helyi települési önkormányzat támogatása, uniós és egyéb pályázatok. De utóbbiak nincsenek mindenhol, és az adott településtől függ, támogatja-e a nemzetiségi önkormányzatot vagy sem.

Babainak van tapasztalata a másik oldalról is: 2002-ben a települési önkormányzat képviselő-testületébe is bekerült kedvezményes mandátummal. „Akkor megkerülhetetlenek voltunk, ráláttunk mindenre, segítettünk, döntöttünk romaügyekben is, ott tudtunk lenni például a romatelepek felszámolásánál, egyszóval valódi érdekképviseletet tudtunk nyújtani. 2006-ban elvették a kedvezményes mandátumot, így 2014-ig nem volt esélyünk újra bekerülni a testületbe. Akkor a Fidesz visszahozta ezt a lehetőséget, de olyan bonyolult számítási rendszerrel kell operálni, hogy lehetetlen bejutni” – meséli Babai, s hozzáteszi, azóta a fejük fölött születnek a döntések.

Berki Judit Bátonyterenyén volt a nemzetiségi önkormányzat elnöke 1994 és 2002 között. „Akkoriban együtt készültünk a feladatokra, például mindenki magával hozta a számára legfontosabb rendeletet, közösen értelmeztük, átnéztük, hogyan működik az Országgyűlés, hogyan tudjuk a hivatalokkal tartani a kapcsolatot, hogyan tudunk a leghatékonyabban jogorvoslatot nyújtani, hatékonyan és könnyen össze tudtunk dolgozni. Azóta átpolitizálódott minden, nincs együttműködés, ahogy a romaügy közös képviselete is elfelejtődött. A nemzetiségi törvény eredeti céljától már nagyon messze vagyunk.” Berki szerint úgy lehetne tiszta roma köz­életet teremteni, ha minden szinten tisztáznák a legalapvetőbb kérdéseket, ha nemcsak egy megoldandó problémaként tekintenének az illetékesek a romaügyre. „De amíg olyan emberek vannak az országos roma önkormányzat vezetésében, akik csak rontják a roma közösség esélyeit, hiteltelenítve a képviselteket is, botrányt botrányra halmozva, addig nem lesz változás.”

Botrányok

Tény, évek óta botrányok kísérik az Országos Roma Önkormányzat működését, s a Farkas Flórián jelenlegi miniszterelnöki megbízott vezetése alatt indult Híd a munka világába elnevezésű uniós támogatású projekt, illetve a tavaly kiszivárgott – az önkormányzat 2011–2013 közötti szerződéseiről szóló – dokumentumok is rámutatnak: az ORÖ valójában pénzszivattyúként működött. (Lásd: Ameddig a keze elér, Magyar Narancs, 2015. február 19.) A roma önkormányzat máig nem tud elszámolni kétmilliárd forinttal, amit a Híd a munka világába projekt „felépítésére” költöttek. A pénzek eltüntetésének módszere évek óta nem változott a romaprogramoknál: az unió utalja a pénzt főleg oktatásra, mentorálásra, tréningezésre, ám, ahogy arra Hadházy Ákos LMP-s képviselő többször is utalt sajtótájékoztatóin, e programok gyakran csak papíron léteznek. A 2011–2013 közötti költések dokumentációja, valamint a Közbeszerzési Értesítőben szereplő, az ORÖ által kiírt pályázatok eredményei alapján leszögezhető: a pénzek jobbára fideszes kötődésű cégekhez vándoroltak. Bár a NAV feljelentése nyomán az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz, kérdéses, hogy a politika mely szintjéig juthatnak el.

Általános vélekedés szerint az ORÖ-t a háttérből máig az egykori elnök, Farkas Flórián irányítja, aki az ügyészség gyanúja szerint a különböző felzárkóztatási projektekhez kötődő megbízási szerződésekkel vásárolja meg a roma képviselők bizalmát és szavazatait. Erre enged következtetni egy tavaly közzétett hangfelvétel is, amelyen Farkas az egyik képviselőnek 350 ezer forintos megbízási szerződést ajánl cserébe azért, hogy a szövetségeséből riválisává lett Hegedűs István ellen szavazzon. Egy másik ügyben hűtlen kezelés miatt folyik nyomozás, mert az önkormányzat eladósodottsága ellenére 7 millió forintért vásárolt Audit Balogh János elnöknek. De indított vizsgálatot az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is – az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig elvonta a roma önkormányzattól az ötmilliárdos támogatás felét, és majd’ 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a szervezetet. Idén azonban e követeléséről nagylelkűen lemondott a kormány.

Az uniós források elherdálásában a Türr István Képző és Kutató Intézet is közreműködött, pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) éppen azért adta át a romaprojektek szervezését és lebonyolítását a Türrnek – és vette el az ORÖ-től –, hogy véget vessen a további botrányoknak vagy legalább ne hagyja azokat napvilágra jutni. (Az ORÖ kétes szerződéseiről lásd Rokonok és üzletfelek c. keretes összeállításunkat.) A Türrt tavaly szántották be – a roma ügyek pedig e vándorút végén a minisztérium alá tartozó Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóságnál landoltak, amely így már tízmilliárdos nagyságrendben rendelkezik a romák felzárkóztatására szánt pénzek fölött.

Ám a projektek lebonyolításában egyelőre nem sok minden változott. „A kormányzati rendszer nem tűri a szakmai kritikát, nem tolerálja a politikai múltat, ellehetetleníti azokat az alkalmazottakat, akik nem a rendszert kiszolgálók személyes érdekei alapján hoznak döntést, és azt sem tűri, ha valaki egy ellenségképpé vált szervezettel vagy személlyel, esetleg egy intézménnyel áll kapcsolatban” – idézi a Romnet Csorba Zoltánt, amint arról beszél, miért kellett távoznia a Mentorháló elnevezésű projekt szakmai vezetéséből. A program kezdetén több mint 100 mentor segítette volna vidéken a romák felzárkózását, de az ORÖ képviselői és rokonaik ebben is nagy szerephez jutottak. Forrásaink szerint így jutott zsíros álláshoz Csóka János, az ORÖ elnökhelyettese, Dancs Mihály képviselő egyik hozzátartozója vagy Bordás Géza és Horváth József képviselők is. Csorbánál ez borította ki a bilit, de az is közrejátszott távozásában, hogy a minisztériumban nem nézték jó szemmel, hogy óraadóként romani nyelvet oktat a CEU-n.

Egy az ORÖ-höz közel álló informátorunk szerint az odavetett konc arra jó, hogy legitimizálják a felzárkóztató programok további létjogosultságát – pedig azok ugyanúgy kifizetőhelyek, mint korábban a Híd a munka világába vagy a Türr Intézet programjai voltak. Valódi érdekképviselet helyett pedig továbbra is maradnak a romanapok. És a kormány ezzel egyetért: az Emmi áprilisban kiírta a romafesztiválok támogatásáról szóló pályázatát, ahol a települések 250–700 ezer forint közötti összegre pályázhatnak, amellyel megteremtik az esélyt, hogy a kistelepüléseken élők megismerhessék egymást. Ahogy Langerné Victor Katalin államtitkár a kiírás célját megfogalmazta: „Közelebb kell kerülni egymáshoz, ismerni kell a másikat, ez az egyetlen, ami az előítéleteket tudja csökkenteni.”

Rokonok és üzletfelek

A Türr Intézet nem csupán az ORÖ-projektekkel, de a hírhedt Voldemort-üggyel is bebukott. Utóbbi eset egyik főszereplője, az akkor Holbok Sándor tulajdonában lévő Public Sector Kft. a Békés megyei Simonka György országgyűlési képviselő rokonai és lekötelezettei által menedzselt másfél milliárdos projektnél is feltűnt. (Lásd: Zárt rendszer, Magyar Narancs, 2017. január 12.)

Az Advocata Kft. és Adequo Kft. is állandó nyertese volt az ORÖ-s szerződéseknek, 2011-től szinte folyamatosan. Előbbi tulajdonosa, Birher Nándor Farkas Flórián tanácsadójaként ismert. Az Adequo pedig, amelyben Birher szintén résztulajdonos volt, 2010–2011-ben Garai Péter tulajdonában állt. Garai 2011 és 2013 között a Türr pécsi igazgatóságának a vezetője volt, majd az Emmi 2014-ben kinevezte az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkárának. Az Advocata készített Projektirányítási kézikönyvet a Híd a munka világába nevű programhoz, összesen 7,6 millió forintért, s több mint 25 millió forintért adott tanácsokat az ORÖ-nek, még mielőtt a program elindult volna. A cég ügyvezetője Monostori Tamás, a Híd a munka világába szakmai vezetője volt (havi 900 ezer forintos fizetésért). Ahogy a HVG beszámolt róla, az ORÖ százmillióiból egy egész céghálózat élt. A Miskolc Holding Zrt. igazgatósági tagjának, Beke Sándornak a cége, az Independent Research Group Kutató és Kommunikációs Kft. nettó 7 millió forintért végzett az önkormányzat szövetkezeti programjához piackutatást. Az ócsai Sponga Károly vállalkozása, az MK Business Kft. arról írt háttértanulmányt, hogyan kell regionális irodákat felkutatni – erre is jutott az ORÖ-nek 6 milliója. Legalább 6 millió forintért adott sűrűn tanácsot a legfőbb cigány önkormányzatnak ebben az időszakban Csurka István egykori MIÉP-jének tanácsadója, a tévéből is ismert Zárug Péter Farkas, aki az önkormányzat Európai Út című időszakos kiadványának a főszerkesztője is. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumi tagjának, Pörzse Tamásnak a tulajdonában lévő ügyvédi iroda is kasszírozott az ORÖ-től 15 millió forint feletti összeget.

Kevéssé érthető, és talán sikeresnek sem nevezhető a TRSU Consulting ORÖ-nek végzett munkája: a cég a számviteli és monitoring feladatok elvégzésére szerződött az ORÖ-vel a Híd a munka világába projektben. 23,7 millió forintot kasszíroztak, meglepő módon azonban éves árbevételük ebben az évben, tehát 2015-ben 23,6 millió forint volt. Igaz, a tiszta nyereség a bevételhez képest már magasnak mondható, 14 millió forint. Ahhoz képest, hogy az előző évben az árbevétel 551 ezer forint volt, 2016-ban pedig 8 millió forint, ez nem is hangzik rosszul. Még furcsábbak az Edelényi és Társa 2007 Kft. számai: a cég egyetlen sikeres közbeszerzését az ORÖ-től vitte el 2014-ben, tagtoborzási stratégia kidolgozására kaptak összesen 24,39 millió forintot úgy, hogy a foglalkozási szövetkezetnek végül egyetlen tagja sem volt. Az egyébként ingatlanos, veszprémi Edelényi-Szabó Zsolt tulajdonában lévő cég árbevétele 2014-ben megközelítette a 26 millió forintot, nyeresége pedig meghaladta a négymilliót. Az utóbbi években e cég árbevétele nem ment négymillió forint fölé, és jobbára veszteséget produkált.

Neked ajánljuk