A tankönyvpiac leépítése

Egykönyves olvasók

Belpol

A tankönyvpiac alapvető szabályozását a kiadók, a tankönyv-terjesztők és a pedagógusok sem ismerik, holott szeptembertől három évfolyamon új könyvekből kellene tanulniuk a diákoknak. A kormány késlekedését a piac mellett a gyerekek is megszenvedhetik.

"Jobb és egyszerűbb lenne, ha a törvénytervezetek előkészítésébe is bevonnák a tankönyvekkel foglalkozókat, és nem csak a gyakorlatban felmerült problémáknál kérnék ki véleményünket, amikor már megtörtént a baj" - mondta a Narancsnak Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke. Szarvas-Ballér teljesen abszurd helyzetnek tartja, hogy a kerettanterveket még nem hirdették ki, szeptemberig ugyanakkor ezekhez igazodó tankönyvekkel kellene ellátni az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamait. A TVOT - egy pár napja elfogadott közgyűlési határozat alapján - ezért a kerettantervek bevezetésének egyéves elhalasztását kérte a minisztériumtól.

Nesze neked, nemzettudat!

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény júliusi módosításának értelmében a tankönyvvé nyilvánítás és a könyvek hivatalos jegyzékbe való felvétele miniszteri rendeletben meghatározott eljáráshoz kötött. A módosítás kimondja, hogy az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázatot hirdethet közismereti tankönyvek készítésére. A pályázaton megfelelt művek automatikusan felkerülnek a tankönyvjegyzékre, azon tantárgyak és évfolyamok esetében viszont, ahol léteznek pályázaton nyertes könyvek, az iskolák csak ezek közül válogathatnak, hiába szerepelnek a jegyzékben egyéb tankönyvek is. Ha egy benyújtott könyvet nem fogadnak el a pályázaton, az később sem kerülhet fel a jegyzékre, a pályázás tehát kockázatot is jelenthet a kiadóknak. A pályáztatás részleteit a még nem létező végrehajtási rendelet fogja tisztázni, jelen állás szerint akár az is megtörténhet, hogy Balog Zoltán tetszését bizonyos tantárgyak bizonyos évfolyamain egyetlen könyv nyeri el. A szakmabeliek elsősorban a történelem- és irodalomkönyvek kínálatának jelentős szűkítésétől tartanak. Pontosabbat az új rendelet tervezetének olvasása után tudnak majd mondani, ez jelenleg az államigazgatási egyeztetés fázisában van, az államtitkárság tájékoztatása szerint rövidesen nyilvánosságra kerül.

Az általunk megkeresett érintettek különösen az egyeztetés hiányát és a kialakult helyzet bizonytalanságát sérelmezik. A TVOT júniusban kéretlenül is megküldte észrevételeit az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvénytervezethez, a lapunkhoz is eljuttatott négyoldalas dokumentum túlnyomó részben kérdéseket tartalmaz. A testület leginkább arra volt kíváncsi, mi indokolja két párhuzamos minősítési rendszer - az Oktatási Hivatal eljárása és a miniszteri pályázatok - működtetését. Szarvas-Ballér Judit a Narancsnak elmondta: a politikai-ideológiai ellenőrzésen kívül más okát nem tudják elképzelni a kettősségnek. Ezt lényegében az Oktatásért Felelős Államtitkárság is megerősítette, sajtóosztályuktól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy "a nemzeti tudat átörökítése és a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából fontos szerepet játszó tantárgyak esetében a kormányzat közvetlenül akar részt venni a tankönyvfejlesztés ellenőrzésében, ezáltal segíteni szeretné a közösségi tudat megerősítését és a piacképes tudás megszerzésének lehetőségét."

Kis kínálat, nagy bizonytalanság

A kiadók praktikusabb aggályokat is megfogalmaztak, kérdéses például, hogy ha egy tantárgy különböző évfolyamain eltérő kiadók termékei lesznek sikeresek, hogyan állhatnak össze ezek tankönyvcsaláddá. Nem lehet tudni, kész könyvre vagy tervezetre szól-e a pályázat, hogy kinél lesznek a felhasználási jogok, hogy mikor írják ki a pályázatokat, lesznek-e kizáró feltételek vagy előzetes felkérések. Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó ügyvezetője úgy gondolja, "a tankönyvek és digitális tananyagok további folyamatos fejlődésének kulcsa csakis a verseny lehet. Természetesen ez nem zárja ki, hogy legyenek különböző pályázatok, de a valóban színvonalas termékek a tapasztalat szerint versenyhelyzetben születnek." Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint sem szolgálja a szakmai-módszertani kultúra fejlesztését, ha bizonyos tankönyveknek nem lesz lehetőségük eljutni a tanulókhoz, bár hozzátette: a végrehajtási rendelet hiányában nem állítható, hogy a pályázat biztosan korlátozni fogja az egyedi igények érvényesülését. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke is súlyos veszélynek tartja a monokultúra kialakításának lehetőségét, a Narancsnak azt mondta, személy szerint áttekinthető méretű, de a pluralitást biztosító tankönyvkínálattal értene egyet.

Kiss és Reményfy nem bocsátkozott jóslatokba a kiadók piaci helyzetének esetleges változásaival kapcsolatban, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezetője úgy nyilatkozott, kötelességük indulni a jövőbeli pályázatokon, erre határozottan készülnek is. A Mozaik ugyanakkor csak a pályázati kiírások és a bírálati szempontok ismeretében dönt majd a való részvételről, legfontosabb feladatuknak most azt tartják, hogy elkészüljenek a tankönyvek új kerettanterv szerinti átdolgozásával, hogy legyen miből tanulniuk a diákoknak szeptemberben. Szarvas-Ballér Judit - aki a TVOT mellett a Dinasztia Tankönyvkiadót is igazgatja - szerint biztosan változni fog a kiadók piaci helyzete, a kormány egyértelmű célja, hogy kevesebb kiadó és tankönyv maradjon versenyben. Az új rendszer szerinte semmiképp sem segíti a kiadók közti esélyegyenlőséget, bár a törvénymódosításhoz fűzött indoklásban ez az érv is szerepelt.

Drágább, lassabb, de legalább állami

Az iskolai tankönyvellátást a módosított törvény állami feladatként határozza meg, ezt az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (KELLO) keresztül látja el, már a 2013/2014-es tanévben is. Az államtitkárság szerint a változtatás célja, "hogy kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, hogy a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások."

A pénzügyi következmények a kiadók szemszögéből egész másképpen látszanak. Szarvas-Ballér Judittól és Reményfy Tamástól is azt tudtuk meg, hogy a KELLO az eddigi terjesztői árrésnél lényegesen magasabbat tervez bevezetni. Míg korábban a tankönyvek árának 12-15 százaléka maradt a terjesztőknél és az iskolai tankönyvfelelősöknél, az állami vállalat 20 százalék feletti árréssel kalkulál, amiből nem is adna az iskola dolgozóinak. Ez a TVOT elnöke szerint igen hátrányosan érintheti a kisebb kiadókat.

"Bár október 1-jétől az iskolák kizárólag a KELLO-val köthetnek tankönyvellátási szerződést, a feladat végrehajtásában más tankönyvkiadó és tankönyvforgalmazó vagy egyéb teljesítési segéd is közreműködhet" - tájékoztatott az államtitkárság. Ujlakyné Gazdag Judit, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: az alterjesztők igyekeznek felvenni a kapcsolatot a központi ellátásra kijelölt céggel, és bíznak benne, hogy az eddig jól működő iskolai ellátásban továbbra is részt vehetnek. Konkrétumokról azonban nem tudott beszámolni. Mivel a Líra forgalmának viszonylag kis hányadát - nagyjából 5 százalékát - adja a tankönyvforgalmazás, a bevételkiesés nem a társaság általános presztízse miatt lehet fontos, hanem azért, mert egyes területeken kiváló szakemberek maradhatnak állás nélkül. Ujlakyné úgy tudja, a kormány se velük, se a KELLO-n kívül más terjesztőkkel nem konzultált, a TVOT-on keresztül jutottak némi információhoz, de a tankönyvek, segédkönyvek bolti és online forgalmazására vonatkozó szabályok még nem ismertek előttük. Az államtitkárságtól lapunk azt a tájékoztatást kapta, hogy "üzletekben és webáruházakban továbbra is lehet tankönyvet árusítani, de ezek nem kötelesek a jogszabályok által biztosított kedvezményes áron értékesíteni könyveiket." Szarvas-Ballér Judit egyébként a másodlagos piac szerepének növekedését várja az iskolai tankönyterjesztés államosításával párhuzamosan. A KELLO-n keresztüli ellátás kritikus pontja szerinte a pótrendelések teljesítése lesz, hiszen itt általában azonnali szállításra van szükség, gyorsítani pedig egy központosított cég egész biztosan nem fogja a terjesztés menetét.

Kukázás és kapkodás

Bár a TVOT a kerettantervek hatálybalépésének elhalasztását kérte a minisztériumtól, a tankönyvesek nem kergetnek illúziókat a jövővel kapcsolatban. A kormány hozzáállását jól jelzi, hogy a TVOT elnöke - másokhoz hasonlóan - még csak visszajelzést sem kapott arra a levelére, mellyel a tankönyvtörvény módosítását előkészítő bizottságba jelentkezett, pedig márciusban személyesen Hoffmann Rózsa ajánlotta fel ezt a lehetőséget. Szarvas-Ballér Judit szintén cinikusnak nevezte, hogy a tankönyvek árkorlátjáról a KELLO árrésének, tehát vállalataik előrelátható jövőbeli helyzetének ismerete nélkül kell véleményt mondaniuk. (Mondjuk a TVOT árkorlátra vonatkozó javaslatát amúgy sem igen szokta figyelembe venni a kormányzat.) Szarvas-Ballér szerint úgy tűnik, hogy a 2013/2014-es tanévre szóló pályázatokon már meglévő könyvek átdolgozásával is indulhatnak kiadók, erre az engedményre valószínűleg az időszűke miatt kényszerült a kormány. A most kialakuló szabályozási környezet ettől függetlenül bonyolultabb rendszert vezet be, anélkül, hogy hosszú távon jobb tankönyvek elkészítését segítené.

Kocsis András Sándor elsősorban attól tart, hogy a tankönyvpiaci törvény és a készülő rendelet bizonytalanságot, átláthatatlanságot okoz a könyvpiac egyik legnagyobb szegmensében. Az MKKE elnökétől megtudtuk, hogy a közel 60 milliárdos tavalyi forgalom 28,2 százaléka származott közoktatási tankönyvekből és nyelvkönyvekből, ami magasabb, mint az irodalmi alkotások részesedése. Reményfy Tamás, a Mozaik ügyvezetője azt nehezményezi, hogy a kiadóknak immár 15 éve az éppen aktuális és folyamatosan változó elvárásokhoz kell igazítaniuk a meglévő könyveiket, ahelyett, hogy innovációba, új tankönyvek és digitális tananyagok fejlesztésébe fektethetnék erőforrásaikat. Szerinte az elmúlt időszakban "szinte nem volt olyan diák, akinek a 12 éves tanulmányai alatt ne változott volna meg legalább kétszer az oktatáspolitika" - így nincs lehetőség arra, hogy bármelyik irányvonal eredményességét rendszerszemléletben mérni lehessen. 15 év alatt immár az ötödik tantervváltás, illetve -módosítás történik. Mint mondta: "a most kidobandó könyvek sok-sok éven keresztül csiszolódtak, a jelenleg készülők viszont csak rohammunkában tudnak majd elkészülni, ha elkészülnek egyáltalán, és ezek fognak tartós tankönyvként, 4-5 évre az iskolákba kerülni." Ezt azért látja különösen veszélyesnek, mert éppen az első, ötödik és kilencedik évfolyam könyveiről van szó, amelyek a legfontosabb elemei a tankönyvcsaládoknak. Éppen ezek fejlesztésére kellene a legtöbb időt szánni.

Történelem felülnézetből

Nem volt a kiadóknál és a terjesztőknél nagyobb szerencséje az egyeztetéssel a Történelemtanárok Egyletének (TTE) sem - tudtuk meg Miklósi Lászlótól. Mint a TTE elnöke a Narancsnak elmondta, annak ellenére hagyták ki őket, hogy az egyesület évtizedek óta véleményez tankönyveket, sőt Magyarországon elsőként egy kollektív, testületi értékelési módszert is kidolgozott és egy tankönyves portált is működtet. Miklósi a tanulók eltérő képességei és érdeklődése miatt is elengedhetetlennek tartja a sokszínű tankönyvpiac létét. Az egyetlen, minisztérium által elrendelt történelemkönyvvel szemben - mely nem csupán lehetővé, hanem várhatóvá is vált - súlyos elvi és pedagógiai aggályai vannak. A meglévő és jól működő könyvek kidobása szerinte a szellemi érték pocsékolása, jóllehet a NAT egyébként is megkövetelné a könyvek átdolgozását. A kerettanterv tervezete alapvetően alakítaná át a történelemoktatást, ebből a TTE bizonyos elemeket helyesel - az 1945 utáni idők és a pénzügyi ismeretek nagyobb hangsúlyát -, míg például a politikatörténet eluralkodását vagy egy adott értékrend dominanciáját élesen bírálja.

Figyelmébe ajánljuk