Egyre türelmetlenebbek a BKV szakszervezetei, január végéig hajlandók várni

Belpol

A BKV és a főváros hallgatásából, a bértárgyalások elakadásából arra következtetnek a szakszervezetek, nem teljesül a gyors. Nem látnak esélyt az idei megállapodásra. Karácsony Gergely főpolgármester, aki mosolygós BKV-dolgozókat ígért, már jelezte: nincs fedezet a 15 százalékos emelésre, ami egy 10 milliárd forintos tétel.

„A BKV dolgozói sokat vártak a november végi közgyűléstől, hogy valamilyen határozat születhet akár a jövő évi bérajánlatról, akár a bértárgyalások folytatásáról. Csalódottak kollégáink abban reménykedtek, hogy a Fővárosi Közgyűlés segítségével intenzívebbé teszik a bértárgyalást a BKV-vakl, ami jelenleg áll, egy lépés sem történt hetek óta. Így semmi esély az idei megállapodásra" – összegezte a tagság véleményét lapunknak Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke.

Információink szerint a szakszervezetek legkésőbb január végéig várnak értelmezhető ajánlatra; akkorra már összeáll a főváros 2020-as költségvetése, és látható lesz, hogy a BKV mennyiből tud gazdálkodni. Ha adig nem történik semmi, a szakszervezetek sztrájkba kezdhetnek.

Érdeklődtünk a BKV felügyeletével megbízott Tüttő Kata városüzemeltetési főpolgár-helyettesnél a bértárgyalások újabb fordulójáról, aki a BKV-hoz irányított. A BKV viszont nem tudta megmondani, mikor folytatják a tárgyalásokat. "Az elmúlt években a BKV Zrt. részéről megszokottá vált, hogy az átláthatóság érdekében minden alkalommal összefoglalót tett közzé a több mint 20 érdekvédelmi képviselettel folytatott bértárgyalás aktuális állásáról. Erre törekszünk a későbbiekben is. A bértárgyalás következő üléséről jelenleg zajlanak az egyeztetések" – tudatta a társaság.

A BKV két legnagyobb szakszervezete egy hónapja jelentette be Bolla Tibor vezérigazgatónak 15 százalékos bérigényét, kérve a tárgyalások azonnali megkezdését és a gyors megállapodást. Egy tárgyalási fordulót tartottak eddig, ami – úgy tudjuk – inkább udvariassági találkozó volt, konkrétum nem hangzott el a BKV részéről. Ami annyiban érthető, hogy a szakszervezetek 15 százalékos béremelési igényének teljesítése körülbelül 10 milliárd forintba kerülne. Tavaly 13-15 százalékról indult az alku, amiből 8 százalékot tudtak kihozni az érdekvédők, ez körülbelül 5 milliárd forintos kiadás a BKV-nak – pontosabban nem kiadás, hanem elvonás, mivel a béremelés fedezetét a fejlesztési beruházásoktól vonták el.

Karácsony Gergely főpolgármester a kampányában mosolygós BKV-dolgozókat ígért győzelme esetén, ugyanakkor a szakszervezeti igény bejelentését követő napon tisztázta: a 15 százalékos követelést nem tudják telejsíteni. Elfogadható kompromisszumra törekednek a munkavállalókkal, olyanra, ami még finanszírozható a fővárosi költségvetésből, amit Tarlós István 150 milliárd forintos hiánnyal adott át.

A legharcosabb BKV-s szakszervezet az Egységes Közlekedési Szakszervezet volt, amely kvázi nyomásgyakorlásként, hetekkel az önkormányzati választások előtt jelentette be a 15 százalékos béremelési igényt, amihez csatlakozott novemberben a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Az EKSZ volt az egyetlen szakszervezet, amely nem írta alá 2019-re kialkudott 8 százalékos emelést. Az EKSZ előző elnöke, Nemes Gábor, a DK-politikusa a XVI. kerület országgyűlési, majd polgármester-jelöltje lett, végül önkormányzati képviselőként kapott helyett a testületben, néhány hete pedig a BKV igazgatóságába is bekerült. Mint volt BKV-s szakszervezeti vezetőt, s jelenlegi BKV-s igazgatósági tagot kérdeztük a helyzetről. Nemes azt válaszolta lapunknak, hogy minden olyan javaslatot támogatni fog, amely a BKV-dolgozók munkakörülményeinek javítását és a lehető legmagasabb béremelést biztosítja, de ez nem rajta fog múlni. Úgy látja, a BKV munkaerőhiányos helyzete a 2015-ben indult rossz folyamat eredménye, amikor a BKV felmondta a kollektív szerződést, amivel havonta 20-30 ezer forintot vett ki a dolgozók zsebéből.

A dolgozók számára nemcsak a bér fontos, hanem rossz munkakörülményeik javítását is várják a tulajdonos főváros új vezetésétől. Szabó István példaként a beosztásokat említette, amelyek többségét embertelennek tartja. A BTDSZ elnöke szerint kollegái azt se értik, miért nincs személyi változás a BKV magasabb szintjein: miért maradhat helyén olyan vezető, aki néhány éve mindenáron be akarta záratni az Óbudai garázst, kétszer hajtott végre létszámleépítést, amivel maga is előidézte a kialakult létszámhiányos helyzetet. Mint megjegyezte, „amikor egy járművezető hibázik, akkor megbüntetik, ha a menedzsmentben hibázik valaki, akkor kiemelt prémiumot kap”.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.