„El a szegényektől, oda a gazdagoknak!” – Civilek a költségvetésről

Belpol

Továbbra is nő a társadalmi egyenlőtlenség, ha a kormány nem változtat a jövő évi költségvetési tervezeten, mondják azok a civil szervezetek, amelyek most javaslatokat fogalmaztak meg a jövő évi büdzsével kapcsolatban.

Ma délelőtt a Premier Kultcaféban tizenhat civil szervezet mutatta be a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos javaslatait, ajánlásait, melyet az Országgyűlésnek is eljuttattak. A vizsgált területek között megtalálni a családtámogatást, a gyermekétkeztetést, az oktatást, a lakhatást, a nemek közti egyenlőséget vagy a környezetvédelmet is. A civilek kevés előremutató és pozitív példát találtak, szerintük a 2017-es költségvetés alapján még inkább nőni fog a társadalmi egyenlőtlenség.

„Nem azt akarjuk elérni, hogy kockás, csíkos vagy pöttyös inges civilek mondják meg, hogyan alakuljon az ország költségvetése, de az fontos volna, ha lehetne róla nyílt vita, és a nyilvánosság megismerhetné a döntések okát. Erre azonban egyelőre semmiféle törekvést nem látunk” – mondta Sepsi Tibor, az Átlátszó ügyvédje, aki az átláthatósági szempontokat vizsgálta az Energiaklubbal, a K-Monitorral és a Költségvetési Felelősségi Intézettel (KFIB) karöltve. A szervezetek aggasztónak találják, hogy sorozatosan nyilvánosságkorlátozó törvényjavaslatok látnak napvilágot, hogy a Költségvetési Tanács nem támasztja alá álláspontját számokkal, így az hiteltelenné válik, még akkor is, ha munkájukkal kapcsolatban az előremutató, hogy a gazdasági szakmai műhelyek véleményét kikérték a költségvetés tervezésekor. Az egyik legnagyobb problémaként pedig Paks 2-t emelte ki az ügyvéd, hiszen a „rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb állami beruházásáról alig tudunk valamit. Reméljük, ez is változik a jövőben”.

Nahalka István

Nahalka István

Fotó: Sióréti Gábor

Kevésbé optimistán vélekedett saját területéről Nahalka István, aki a Civil Közoktatási Platform színeiben beszélt többek között az oktatást érintő költségvetési kérdésekről. A KSH adataira hivatkozva bemutatta, hogy Magyarország egyre kevesebbet költ oktatásra a GDP-ből. Míg 2003-ban majdnem 6 százalék volt a ráfordítás, ez a szám 2013-ban már alig 4 százalék. „Ez azóta növekedhetett, de a 2015-ös költéseket egyelőre nem ismerjük és az is komoly probléma, hogy 2010 óta

a költségvetési tervek és tények köszönő viszonyban sincsenek

egymással.”  Kiemelte, hogy ugyan a kormány ígérete szerint a Klik idén július 1-jével átalakul, a 2017-es költségvetési tervezetben egyrészt még Klikként szerepel, másrészt itt az átalakítás egyáltalán nem látszódik. Nahalka az oktatás mellett beszámolt a Női Érdek kutatásáról, miszerint azokban a szakmákban, ahol döntően nők dolgoznak (szociális szféra, egészségügy, oktatás), alacsonyabbak a fizetések, mint a jellemzően férfidominanciával bíró szakmákban (honvédelem, közbiztonság); illetve a Levegő Munkacsoport 2500 milliárd forintos átcsoportosítási tervéről, mely abból a kérdésből indul ki, vajon tényleg a betonnal, aszfalttal kapcsolatos beruházásokba kellene-e önteni a közpénzeket?

Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület elnöke 30 javaslatot próbált összefoglalni az alábbi egy mondattal: „el a szegényektől, oda a gazdagoknak!” Ők A Város Mindenkiével és a Habitat for Humanityvel közösen a lakhatás problémáját, a Gyerekeséllyel a gyermekekhez kapcsolódó támogatásokat, a Magyar Szegénységellenes Hálózattal pedig a közfoglalkoztatás anomáliáit járták körül. A lakhatással kapcsolatban még mindig az az egyik legnagyobb probléma, hogy kevés a bérlakás, hogy a magas lakbérek nincsenek összhangban a munkaerőpiaci lehetőségekkel és a mobilitással. „A lakhatásra szánt majdnem 260 milliárd forint 87 százaléka a magáningatlan-szerzést támogatja, a csok, a nok, az adókedvezmények és a magánlakáspénztár mind azoknak szól, akik saját ingatlanhoz próbálnak jutni.

De mi lesz azzal a 1,5 millió emberrel,

aki ma lakhatási szegénységben él?” – tette fel a legnagyobb kérdést Kulinyi. És valóban, a költségvetési tervezet számai szerint kapnak némi támogatást a devizahitelesek, az állami gondozásból kikerültek és a hajléktalanellátást végző intézmények, nincsenek azonban célzott támogatások, adósságkezelésre kevés jut és továbbra sincs kiépült bérlakásrendszer, illetve célzott és rendszeres hozzájárulás a lakhatási költségekhez azoknál, akiknek erre volna szüksége. A szervezetek javaslatukban támogatják a zuglói modellt, szerintük a csok-ra fordított összeg egynegyedéből már 3 millió ember meg tudná tartani lakhatását, ha azt másképp használná fel az állam.

Kulinyi kiemelte a családi pótlék emelésének sürgősségét, annak összege ugyanis 2008 óta nem nőtt, illetve a gyermekétkeztetésre, a gyermekvédelmi kedvezményre és a kiemelt ápolási díjra szánt összegek növelését is. A szervezetek szerint a közmunka mint megoldás is rendkívül hibás elképzelés, ahhoz képest, hogy a kormány egy átmeneti rendszerről beszél, mely visszavezet az aktív munkaerőpiacra; 2017-ben 326 milliárdot kívánnak rá költeni, szemben a 36 milliárdnyi aktív munkaerőpiaci támogatásokkal, képzésekkel. A civilek javaslata szerint a közfoglalkoztatásra szánt összeg felét folyamatosan, 3 év alatt át kellene csoportosítani az aktív munkaerőpiaci támogatásokra, az álláskeresési támogatások jelenlegi 3 hónapját pedig fel kellene emelni 6 hónapra – ezzel is kiküszöbölve azt, hogy egyre többen, már 18 év alatt is a közmunkában kössenek ki.

Nahalka István, Sepsi Tibor, Romhányi Balázs és Kulinyi Márton

Nahalka István, Sepsi Tibor, Romhányi Balázs és Kulinyi Márton

Fotó: Sióréti Gábor

A javaslatok bemutatására a civilek a Parlament előtt is kaptak kerek öt percet, eddig egyetlen ajánlást sem fogadtak be, de a  jövő hét közepén ismét lesz parlamenti vitanap a költségvetésről, szerintük bármelyik ellenzéki politikus megfontolhatja javaslataikat és arra alapozva beadhat törvénymódosítást. „Nincsenek illúzióink – mondta el Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője –, tudjuk, hogy mindig lesznek olyan érdekcsoportok, akik érvényesíteni tudják akaratukat a költségvetéssel kapcsolatban, míg mi, civilek, nem.”

Neked ajánljuk

Öt év börtönre, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték a volt mezőberényi lelkészt

Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás bűntettében, amely bűnszervezeti alakzatot is felvett, bűnösnek mondta ki a Gyulai Törvényszék pénteki ítéletében R. János volt mezőberényi református lelkészt és vádlott-társait. A lelkészt 5 év letöltendő börtönbüntetésre, 2,5 millió forint pénzbüntetésre és jelentős nagyságrendű vagyonelkobzásra ítélték.