Elemzők: Az állami támogatások vitték egekbe a lakásárakat

  • narancs.hu
  • 2022. január 21.

Belpol

Magyarországon 2013 és 2021 között a négyzetméterárak 124 százalékkal nőttek, a nettó fizetések csak 32 százalékkal.

Nyolc év alatt a kétszeresére nőtt budapesti ingatlanok átlagos ára, ám még mindig van mozgástér az emelkedésre - írta meg a KPMG elemzésének eredményeit a hvg.hu.

Az elemzés szerzői szerint az ingatlanpiaci árakat felhajtó tényezők közül az állami támogatások hatottak a legjobban az árakat felhajtó erőként.

Az elemzés szerint sajátos kettősség van a budapesti ingatlanpiacon: "magas szinten stabilizálódott az egyensúly a rendszerben.” Ez azt jelenti, hogy azok számára, akiknek nincs lakása, nemzetközi összehasonlításban is túlárazottnak számítanak az itteni ingatlanok, dea fejlesztők ezeken az árakon is el tudják adni a lakásokat, mert a befektetési célú lakásvásárlás stabil keresletet eredményez.

A lakásárak növekedéséről elmondták, hogy Közép-Európa fővárosai közt Budapesten és Prágában mintegy kétszeres volt a drágulás. Bár a Bécs, Berlin és Prága számít a legdrágábbnak a régióban, azt is figyelembe kell venni, hogy 

Magyarországon 2013 és 2021 között a négyzetméterárak 124 százalékkal nőttek, a nettó fizetések csak 32 százalékkal.

A cikk emlékeztet, hogy a közgazdasági elméletek szerint négy alapvető tényező okozhatja a lakáspiaci árak növekedését:

  • a ki- és bevándorlás,
  • az ország gazdasági teljesítménye,
  • a kamatszint – nem nagyon befolyásolta a magyar ingatlanárakat.
  • és az állami támogatások.

Az elemzés szerint az első három tényező alig játszott szerepet a magyar lakáspiac árainak alakulásában, nem úgy az állami támogatások. "A kedvezményes lakásáfa, a családok otthonteremtési kedvezménye, a babaváró hitel, a szuperállampapír mind abba az irányba hatott, hogy sokan akarjanak ingatlant vásárolni, és a fejlesztői aktivitás is megnőjön" - írják. Hozzáteszi, hogy mindezt tetézte, hogy tavaly hatalmas mértékben megnövekedtek az építőipar alapanyagárai és a kivitelezési költségek.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.