Élet Zuschlag János után - Újra a régiek

  • Kohout Zoltán
  • 2007. november 15.

Belpol

Újjáalakult múlt szombaton a kiskunhalasi MSZP, amely korábban Zuschlag János befolyása alatt állt, s amelyet az országos vezetés az ifjúsági pénzek körül kirobbant botrány miatt oszlatott föl októberben. A helyiek egyébként már öt éve sürgették a rendteremtést.

"Hol a kéz, hol a fény, ki nap lesz éj után?" - bömbölt szombat reggel Charlie és Demjén Rózsi a kiskunhalasi Petőfi utcában a radikális jobboldali tüntetők hangfalaiból. Húsz-huszonöt demonstráló küzdött elszántan az ötfokos hidegben süvítő széllel abban a hitben, hogy a halasi szocialisták nagy megújulási drámája merő színjáték csupán. A halasi szocialisták meg azt szeretnék, ha végérvényesen kiderülne ennek az ellenkezője. A Zuschlag-ügy eszkalálódása után októberben feloszlatott városi és kerületi MSZP-szervezet szombat reggel kilenckor kezdte újjáalakítani magát egy régi honvédségi épületben.

A jelen lévő tagok egyhangúlag hagyták jóvá Szekeres Imre hadügyér-pártelnökhelyettes szavazásra bocsátott javaslatait. Az egykori tiszti klub épülete előtt közben zajlott az élet: a frissen sminkelt Lendvai Ildikó türelmesen vitázott a kevéssé fantáziadús transzparensek ("Cucialista cuslágpárt", "Tolvajkormány" stb.) és a szokásos árpádsávos zászlók előtt hevesen érvelő tüntetőkkel. "Mondja csak meg a Gyurcsánynak, hogy tévedett: nem unjuk meg, és nem megyünk haza!" - üzenték a demonstrálók.

Kiskunhalason 2002 után néhány év alatt a korábbi ötszörösére duzzadt az alapszervezet létszáma, igencsak gyanús körülmények között. A taggyarapítás segítette a Terror Háza előtti kegyeletsértő hülyeségével megbukott, majd az alapítványi ügyeivel immár előzetes letartóztatásban ülő Zuschlag János karrierjét (az előzményekről lásd: Z., a hangya, Magyar Narancs, 2007. október 4.). Az egykori ötszáz tagból a múlt szombati frissítésre csupán 70 fő jött el regisztráltatni magát, átlagéletkoruk 50 körül jár; ők azok, akiknek a kezdettől elegük volt a halasi "zuschlagizmusból".

Dél körül a tüntetőkön beteljesedett a gyurcsányi jóslat, és "úgyis hazamentek". Így hát már nem zavarta kívülről beszűrődő fütty Szekeres Imrét, aki a tisztújítás előtt arról beszélt az egybegyűlteknek, hogy manapság nem hálás szocialistának lenni, továbbá a Zuschlag-sztori sem egy sikertörténet, de a folyamat és a bátor vállalás a fontos, meg az, hogy "a párt levonta a tapasztalatot", többé "ilyen" sose fordul elő, egyébként pedig az ország 457 szocialista alapszervezetének a 98 százaléka talpig becsületes.

Az újjáalakult halasi MSZP elnökének kora délután azt a Várnai Lászlót választották - ellenjelölt és -szavazat nélkül -, aki 1994 óta, amikor egyéniben győzött az országgyűlési választásokon, az egyik legnépszerűbb baloldali a városban. (Tavaly ősszel az őszödi hendikep ellenére is újraválasztották polgármesternek.) Várnai beszéde rövid, de velős. "Pár éve azt mondtuk, 'ezek' nekünk nem elvtársaink: nem vállalunk közösséget azokkal, akik csak saját érdekeikért, de nem a városért és a baloldali értékek mentén politizálnak. Akik viszont ma itt vannak, azok elismerik és követik ezeket az értékeket."

Szombaton néhány felszólaló több-kevesebb indulattal visszautalt a közelmúltra. Magától adódik a kérdés, miért kellett várni eddig a rendteremtésre, amikor a halasi szocialisták 2002 óta újra és újra kérték ezt az országos központtól. "Kellett a baloldal mostani válsága ahhoz, hogy eljöjjön az a lélektani pillanat, amikor lépni kell, és amikor a párt országos elnökségének is reagálnia kell, ha valamely alapszervezetétől ilyen jelzéseket kap" - igazította el lapunkat Szekeres Imre. Azt pedig, hogy az eddigi ötszáz helyett 70 fővel alakult újjá az alapszervezet, így kommentálta: "Akkor ez az igazság."

A halasi események kihatnak a Bács-Kiskun megyei tisztújításra is, mivel Zuschlag János erősen benne volt a megyei szintű pártépítésben is. S hogy mennyiben érzi magát felelősnek a kialakult helyzetért a megyei elnök? "Tény, hogy Zuschlag meghatározó alakja volt a megyei pártéletnek, és tény, hogy folyamatosan nőtt a párt tagsága, ahogyan másutt is. Az ügyet két éve vizsgálták, és akkor a tagság megjelent, személyivel igazolta, hogy létezik" - tért ki az érdemi válasz elől Márfai Péter. Aztán kérdezés nélkül is kijelentette: a decemberi tisztújításon nem indul. "Ideje, hogy én is megújuljak, másban is kipróbáljam magam." Az ebéd előtti folyosói beszélgetésen aztán már hallani is, hogy posztjára Vári Gyula, a 2002-ben MSZP-színekben Kecskeméten indult egykori repülő-világbajnokot emlegetik a leginkább.

Kora délután a további, immár rutinosan zajló tisztújítás nem hozott meglepetést, s utána jöhetett a pörkölt. Nagy izgalmak végül is nem voltak, a helyi szocialisták pedig - akik, mint állítják, mindeddig röstellkedve, tehetetlenül figyelték, ahogy "néhány töketlen" tönkreteszi a munkájukat - hozzákezdhetnek ledolgozni tetemes hátrányukat a helyi jobboldallal szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.