Csütörtök délelőtt elfogadta a budapesti VI. kerületi képviselő-testület a rövidtávú lakáskiadást a kerületben 2026-tól megtiltó rendeletet.
Mint ismert, az önkormányzat korábban egy "ügydöntő szavazást" hirdetett arról, hogy betiltsák-e a rövidtávú lakáskiadást, szeptemberben majdnem két hétig lehetett véleményt nyilvánítani az ügyben. A szavazáson végül 6083 terézvárosi voksolt (a szavazásra jogosultak 20,52 százaléka), közülük 3265-en, azaz 54 százalék szavazott igennel, 2818-an pedig nemmel.
Ezen felhatalmazás alapján alkotott rendeletet az önkormányzat, amelyet csütörtökön a képviselő-testületi ülésen el is fogadtak. A szavazáson egyedül a Kétfarkú Kutya Párt képviselője szavazott nemmel, a Fidesz-KDNP és a HAFE (Hatodik Kerület Fejlődéséért Egyeslet) képviselője pedig nem szavazott, a döntés így a Momentum–DK–Párbeszéd–LMP szövetség szavazataival ment át.
A kerületi önkormányzat a közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel Terézváros lett az egyetlen olyan hazai önkormányzat, amely felhatalmazásával élve mert fellépni és intézkedéseket hozni saját lakói és a lakhatási válság csökkentése érdekében a piaci érdekekkel szemben.
Soproni Tamás momentumos polgármester azt mondta: ,,Fontosnak tartom, hogy a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni. Időközben napvilágot látott a kormány terve is, amely inkább látszatintézkedés, mint beígért szigorítás, hiszen nem ad választ az együttélési konfliktusokra, a fekete szálláskiadásra, számos kiskaput rejt, és az adóemelés mértékében sincs semmi visszatartó, ha valaki ismeri a piacban rejlő bevételi lehetőségeket.”
A lakáskiadással foglalkozók egyesületei (Magyar Apartmankiadók Egyesülete, Felelős Szálláskiadók Szövetsége) ugyanakkor nincsenek megelégedve: szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben arról írtak, hogy álláspontjuk szerint több szabálytalanság is zajlott terézvárosi szavazás körül, helyette szerintük a Medián ellentétes eredményű közvélemény-kutatása relevánsabb lenne.
Emellett azt is szóvá tették, hogy a 2026-os bevezetés nem jelent elég felkészülési időt, ugyanis több szállásfoglaló platformon is lehet már 2026. szeptember 30-ig is foglalni, többeknek van erre az évre is foglalása, a tiltással pedig káruk keletkezik, mert a szálláskiadó oldalak szabályzata szerint ha mégsem tudják elszállásolni a foglalással rendelkező vendégeiket, akkor saját költségen kell számukra szállást biztosítani. A közleményükben "százmilliós nagyságrendű csoportos kártérítési pereket" is kilátásba helyeztek a kerülettel szemben.
A közleményben azt is írták, hogy szerintük az itt megszálló turisták adták a terézvárosi vállalkozók forgalmának 40-90 százalékát, ráadásul a kormány intézkedései, az Airbnb-moratórium szerintük majd amúgy is a szálláshelyek csökkenéséhez fog vezetni. Azt is írták, hogy még szeptemberben átadtak a polgármesternek egy több mint 700 szálláshelyet tartalmazó listát, amely a terézvárosi, nem legális keretek között működő szálláshelyek adatait tartalmazta, szerintük inkább ezeket kellene felszámolni – bár a közleményből nem derült ki, hogy ezt mi alapján állították össze.
Korábban ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen az Airbnb-problémával:
