Országos hír lett 2004-ben a mezőkovácsházi baloldali polgármester tiltakozó akciójából: Szarvas Attila egy kutyaólban kezdte egyik munkanapját. Ezt azzal indokolta, hogy ellenlábasai ellehetetlenítik munkáját: miközben ő mindent megtesz a városáért, bírálói úgy szeretnék megkaparintani a hatalmat, hogy akadályozzák a fejlesztéseket. A polgármester a leginkább azt sérelmezte, amikor a javarészt vissza nem térítendő állami támogatásból épülő könnyűszerkezetes bérlakásokat kutyaólaknak titulálták. A demonstrációt egyesek kinevették, mások komolyan vették: egyik híve még pálinkát is vitt neki, hogy meg ne fázzon az odúban. Bírálói sem érkeztek üres kézzel: kutyaeledelt, szájkosarat, vasláncot, veszettség elleni oltószert hoztak magukkal. A tüntetésen megjelent Karsai József, a térség szocialista országgyűlési képviselője is, aki azt mondta: Szarvas Attila azért költözött a kutyaólba, hogy a bolondokházába utaltassa magát, és így megmeneküljön a felelősségre vonás elől.
Tény, Szarvas Attiláról akkoriban már sok mindent beszéltek. Bakos István, Mezőkovácsháza jelenlegi első embere, aki 2002 és 2006 között alpolgármesterként dolgozott Szarvas mellett, az általa felfedezett szabálytalanságok miatt évekkel ezelőtt feljelentést tett a rendőrségen; Bakos az önkormányzat pályázataival, a város több fejlesztésével kapcsolatos kifizetéseket is aggályosnak tartotta. 2005 tavaszán pedig a megyei rendőrfőkapitány, Gyurosovics József közgyűlési éves beszámolója után Karsai, aki megyegyűlési tag is, Szarvas Attila ténykedésével összefüggésben kijelentette: a "politikai-gazdasági maffia megszállta Dél-Békést". (E kijelentés amúgy a békési szocialisták belharcának, a Karsai és a Veress József vezette megyei MSZP-vezetés közötti konfliktusnak az egyik epizódja is volt.) Karsai akkor Szarvas Attila vélelmezett okirat-hamisításos ügyeit említette: Szarvas három dél-békési polgármester aláírását hamisította egy szerződésre. De néhány, a területfejlesztési pénzekkel összefüggő ügyét is gyanakodva figyelték sokan. Mindezek után a helyieket néhány évvel ezelőtt ugyancsak meglepte, hogy Szarvas is szereplője lett annak a 80 milliós programnak, amely "virtuális agrárgazdaság" néven futott; az agrártermékek piacra jutását segítő elképzelésből utóbb semmi nem valósult meg.
Szarvas Attila ügyei akkor váltak szélesebb körben is ismertté, amikor Baur Péter, a Békés Megyei Bíróság elnöke 2008. január végén a hir6.hu internetes portálnak megerősítette: 2007. augusztus 15-én jogerőre emelkedett a volt mezőkovácsházi polgármester és egykori kistérségi elnök elleni ítélet, amely három rendbeli gazdasági előny jogosulatlan felhasználásáért és folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalásért 1 év börtönbüntetést és 2 év közügyektől eltiltást szabott ki rá. Szarvasnak 2007. november 15-én börtönbe kellett volna vonulnia, ám ez máig nem történt meg - a megyei bíróság ezért 2007. december 21-én elfogatóparancsot adott ki ellene. Szarvas a börtönbüntetés háromnegyedének a letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Szarvasnak ráadásul nem is ez volt az első találkozása az igazságszolgáltatással: 2002 novemberében a Nógrád Megyei Bíróság egy olajügyben adócsalás és okirat-hamisítás miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte Szarvast, aminek a végrehajtását három évre felfüggesztette. Mivel az újabb bűncselekmény a próbaidő lejárta előtt történt, így most a kettőt együttesen kell letölteni; azaz nem egy, hanem két év 10 hónapra kell a rácsok mögé vonulnia.
Már ha előkerül
- a volt mezőkovácsházi polgármester ugyanis hónapok óta ismeretlen helyen tartózkodik. Igaz, jogi képviselői feltehetően kapcsolatban vannak vele. A Népszabadság a közelmúltban ugyanis arról tudósított, hogy a Nógrád Megyei Bírósághoz perújítási kérelem érkezett Szarvas 2002-es büntetőügyében. A kezdeményezés azután született, hogy a volt polgármester ellen kiadták az elfogatóparancsot.
Bárándy György, Szarvas Attila jogi képviselője lapunknak megerősítette: a perújítási kérelmet valóban ők nyújtották be. Kérdésünkre, hogy mikor találkoztak utoljára, Bárándy György azt mondta: tavaly november végén vagy december elején - vagyis akkor, amikor védencének már börtönbe kellett volna vonulnia. Fölvetésünkre Bárándy leszögezte: nem tudja, hol van Szarvas Attila, de ha tudná, sem mondaná meg, erre ugyanis nem kötelezheti még a hatóság sem. "Nem kényszeríthetem akarata ellenére börtönbe a védencemet" - mondta Bárándy.
Rendőrségi forrásaink arra hívták fel a Narancs figyelmét, hogy segítők nélkül nem lehet elfogatóparancs elől hosszasan bujdokolni; nemcsak pénzzel, hanem ingatlanokkal, autókkal és sok más egyébbel is közre kell működni egy ilyen akcióhoz. A segítők azonban ezzel bűncselekményt követnek el. "A bujkálás néhány hónapig, esetleg egy-két évig sikeres lehet, de annyi idő felett már nagyon sok pénz, sok segítő és nagyon profi konspiráció szükséges - jelezte rendőrségi forrásunk.
A Szarvas-ügy január végi kirobbanása után Tóth Károly, az MSZP Békés megyei vezetésével szemben álló országgyűlési képviselő arra emlékeztette a Narancsot: 2005 második felében kísérlet történt arra, hogy a szocialisták Karsai József térségi egyéni képviselő helyett Szarvas Attilát indítsák a 2006. tavaszi országgyűlési választásokon. A mezőkovácsházi választókerület szocialista tagszervezeteiben többször megszavaztatták a tagságot erről - a Veress József vezette megyei pártvezetés Szarvast látta volna szívesebben -, végül több fordulóban és kis különbséggel Karsai lett a befutó. "Ha akkor Szarvas győz, most a Képviselői Irodaházban rejtegetnénk őt, vagy a parlamentnek kellene felfüggeszteni a mentelmi jogát és kiadni az igazságszolgáltatásnak?" - ironizált Tóth Károly, majd hozzátette, néhány héttel ezelőtt fölvetette ezt a törvényhozási tavaszra készülő országgyűlési frakció zárt ülésén is - de érdemi választ nem kapott.
Lopás feltételekkel
Az olajügyben hozott korábbi felfüggesztett börtönbüntetést kimondó ítéletben a bíróság nem mentesítette Szarvast a joghátrányok alól - tájékoztatta a Narancsot Barsi József, a Nógrád Megyei Bíróság elnökhelyettese és sajtószóvivője. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szarvas ne lehetett volna polgármester. A polgármesterek jogállásáról szóló 1994-es törvény csupán azt mondja ki, hogy a megbízatás akkor szűnik meg, ha a bűncselekmény a polgármesteri tisztséggel összefüggő, s ha az jogerőre emelkedik. Az alkotmány 70. paragrafusának egyik passzusa szerint pedig csak letöltendő szabadságvesztés esetén szűnik meg bárkinek a választójoga és választhatósága. A konkrét helyzetre fordítva: Szarvas Attilának priusza van, büntetett előéletű - nincs tehát erkölcsi bizonyítványa sem -, ám ettől még polgármester lehetett, mert van választójoga, és bár három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a bűncselekmény nem polgármesteri tisztségével volt összefüggésben. E fura jogi helyzetet egy szakértő így jellemezte lapunknak: adott esetben egy polgármester a "fél országot" ellophatja és akár le is bukhat, ha azért csak felfüggesztett szabadságvesztést kap - ellenben ha egy pimf rágalmazási ügyet jogerősen elveszít mondjuk egy képviselővel szemben, akkor oda a mandátuma.
