Közleményben írta le a CEU, hogy diplomát adó oktatási tevékenységének Bécsbe költöztetése után milyen tevékenységeket folytat Budapesten.
A közleményben azt írják, minden erre irányuló nyomás ellenére az egyetem vezetése úgy döntött, hogy nem adja el, nem adja fel újonnan felépített kampuszát Budapesten és továbbra is teszi, amit a jogi környezet megenged számára:
- Megmaradt intézményi struktúráinak köszönhetően – Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), CEU Demokrácia Intézet, CEU Felsőfokú Tanulmányok Intézete, CEU Bioetikai és Jogi Központ – helyet ad magyar és nemzetközi társintézményekkel közös kutatási tevékenységnek, civil és kulturális programoknak.
- Továbbra is Budapesten működteti negyedszázados nyári egyetemi programját (CEU SUN),
- folytatja a roma diákok egyetemi előkészítő oktatását,
- megnyitja kapuit a Socrates programja keretében olyan magyar állampolgárok előtt, akiknek sosem volt módjuk egyetemi tanulmányokat folytatni.
- Folytatódnak a Bibó István Szabadegyetem és a Határtalan Tudás sorozat előadásai is.
- Az Egyetem lakhatást biztosít az egykori Színház és Filmművészeti Egyetem kollégiumából kiebrudalt diákoknak, tantermeket a hontalanná vált FreeSZFE oktatási tevékenysége számára.
- Az ugyancsak az egyetemen működő InnovationsLab friss vállalkozásokat segít komplex mentorálási programjával.
- A CEU vezetése keresi a lehetőségét annak, hogy a könyvtár állományának nagy része továbbra is hozzáférhető legyen a magyar oktatók, kutatók és diákok számára, hogy a digitálisan elérhető tartalmak az akadémiai világon kívüli nyilvánosság számára is hozzáférhetőek legyenek.
- A Közép-európai Egyetem továbbra is meghív nagyszerű külhoni értelmiségieket, közéleti személyiségeket, hogy a nagyközönség számára is nyitott előadásokat, szemináriumokat tartsanak.
A közleményben emellett felidézték a CEU kényszerű elköltözését is, hangsúlyozva, hogy
az egyetem továbbra is tevékenyen jelen van és továbbra is jelen kíván lenni a budapesti tudományos, szellemi és kulturális életben.
"2017 tavaszán a magyar parlament egyetlen hét alatt, a legfontosabb és legsürgősebb törvénykezésre fenntartott rendkívüli eljárásban fogadta el a felsőoktatási törvény irracionális módosítását, a világban Lex CEU‐ként ismert törvényt. A törvénymódosítás egyebek között előírta – bár ebből sem egyetlen magyar diáknak, sem a magyar adófizetőknek nem származott semmi haszna –, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemek csak akkor ismerhetők el, ha 'az anyaországban' is folytatnak felsőoktatási tevékenységet. A CEU – a világ sok részén működő amerikai egyetemekhez hasonlóan, mint amilyen a híres bejrúti és kairói amerikai egyetem – nem tartott fönn az Egyesült Államokban egyetemi kampuszt, hiszen az egyetem alapításának az volt a célja, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európa diákjai számára biztosítson magas színvonalú oktatást, hogy az angolszász rendszerben tanulva bekapcsolódhassanak a globális akadémiai világba.
A CEU – melynek oktatási színvonalát azok az amerikai és magyar hatóságok garantálták, amelyek többek között a Columbia Egyetem, a New York University, Princeton vagy a budapesti ELTE minőségbiztosításáért felelnek - jóhiszeműen teljesítette a törvény előírásait. A magyar kormány magas szintű képviselői 2018-ban személyesen látogatták meg a CEU amerikai kampuszát, és a CEU kuratóriumának elnöke és tagjai jelenlétében kijelentették, hogy meggyőződtek arról: a CEU egyetemi oktatási tevékenységet folytat 'anyaországában', majd New York állam illetékes vezetőivel közösen dolgozták ki a magyar állammal aláírandó szerződés aláírásra kész szövegét.
A szerződést, bár az minden feltétel teljesítését hitelt érdemlően bizonyította, a magyar kormány – az amerikai hatóságok sürgetése ellenére – sosem írta alá, ezzel meghiúsítva, hogy az egyetem eleget tehessen a törvény rendelkezésének. A CEU kuratóriuma, elfogadva az osztrák kormány meghívását, úgy döntött, hogy mivel az egyetem diplomát nyújtó oktatási tevékenysége a hatóságok rosszhiszemű magatartása következtében Magyarországon nem biztosítható, az oktatást Bécsbe költözteti" – idézik fel a történteket.
A közlemény szerint nem csak a magyar akadémiai világ, a tanulni akaró diákok veszítettek a CEU távozásával, ugyanis az egyetem több milliárd forint adót fizetett be minden évben a magyar költségvetésbe, az eddig végzett, többnyire ösztöndíjas tizennyolcezer diák több, mint tíz százaléka magyar, az ötven országból érkezett oktatók között a magyarok aránya a legmagasabb. A CEU saját forrásaiból a mai napig közös középkor-tudományi könyvtárat tart fönn az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a CEU könyvtárát, a legnagyobb közép-európai angol nyelvű humán- és társadalomtudományi könyvtárat, sok ezer magyar egyetemi oktató és diák látogatta, és a Nádor utca környéki vendéglátóhelyek és üzletek is profitáltak az egyetem nyüzsgéséből.
"A CEU további magyarországi oktatási tevékenységének ellehetetlenítése példa nélkül áll a II. világháború utáni európai történelemben. A gondolat-, szólás- és oktatási szabadság semmibevétele azóta elérte a magyar akadémiai és egyetemi világ számos más intézményét. Azok a tízezrek, akik 2017-2018-ban bátran és nyíltan kiálltak a CEU mellett – bár akkor talán még nem sejtették – saját szabadságuk védelmében is vállaltak szolidaritást a Közép-európai Egyetemmel. A CEU nem adhat többé diplomát Magyarországon, de nem hagyja el azt a helyet, ahol az Egyetem létrejött: amíg teheti, kapuja nyitva áll mindenki előtt, akinek fontos a gondolat és szólás szabadsága, a félelem nélküli egyenes beszéd" – írta az egyetem.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
