Előre nem látható geológiai körülményekre hivatkozva módosították az M85-ös gyorsforgalmi út Fertőrákos és országhatár közötti, 3,95 kilométeres szakaszának szerződését, csaknem 4,5 milliárd forinttal növelve a kivitelezés árát – írja a Telex.
A közbeszerzési értesítő szerint az alagút építésénél szembesültek a nehézségekkel a szakemberek – a tervek szerint a Bécsi-dombot és a Virágvölgyet átszelő, a 85-ös gyorsforgalmi út részeként épülő 780 méteres alagútpár a fertőrákosi csomópontból az osztrák-magyar határhoz viszi majd az autósokat.
Ez lesz Magyarország harmadik leghosszabb alagútja, de már a tervezésekor is megosztotta nemcsak a laikusokat, hanem a szakembereket is, előbbieket főleg azzal, hogy miért kell átfúrni a tájból épp csak kiemelkedő dombot (a soproni Bécsi-domb az alagút Tómalom felőli bejáratánál 190 méter magas, a határ felől pedig 240 méter, legmagasabb pontja 324 méter), utóbbiakat inkább a módja, hogy ásott vagy fúrt legyen. Az alagúthoz 2020 októberében kezdték meg a bányászati munkákat, tavaly nyáron ért át az egyik alagút a túloldalra, 2024 év végére ígérik az átadást.
Az uniós közbeszerzési közlönyből most viszont az derült ki, hogy jócskán megdrágult a munka, ugyanis módosították a szerződéses árat az M85-ös gyorsforgalmi út Fertőrákos és Sopron országhatár közötti szakaszának tervezése, kivitelezése tárgyában. A módosítás indoklásában különböző szövegösszefüggésekben, de többször szerepelnek „az előre nem látható geológiai körülmények”.
A dokumentum szerint lassabban haladt a munka, mint a tervezett, ezért újabb zsalukocsit állítottak munkába, bővítették a vészátjárók keresztmetszetét, és még egy ideiglenes terelést is ki kellett építeni a 84-es főút forgalmának biztosítása érdekében.
Mindez 4 483 506 472 forinttal növelte meg a költségeket.
Ezzel az M85 Fertőrákos és Sopron országhatár közötti, nem egész 4 kilométeres szakaszának tervezése és kivitelezése a magyar állam finanszírozásában már csaknem 44 milliárd forintnál tart, és még nincs befejezve.
Az „előre nem látható geológiai körülmények” a szöveg szerint azt jelenti, hogy „kifejezetten alacsony szilárdságú talajokkal”, valamint az alagút felső részében található homokkal találkoztak, ami azért különös, mert a helyiek tapasztalatból tudják, hogy a Bécsi-domb és a Virágvölgy felső talajrétege mennyire laza, másrészt minden gépész tudja a környéken, hogy a homokos felszín alatt viszont rendkívül kemény kőzetbe futnak a fúrók.
Az alagút fúrását talajmechanikai vizsgálat és elemzés is megelőzte, a lap megpróbálta elkérni azt az építtető Építési és Közlekedési Minisztériumtól és a kivitelező konzorciumtól, de nem kapott választ.
