„Megkeresésére tájékoztatom, hogy a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) folyamatban lévő eljárásban kilenc gyanúsított van, közülük négy személy viselt választott tisztséget. A gyanúsítottak közül senki nincs kényszerintézkedés hatálya alatt” – írta megkeresésünkre Kovács Katalin helyettes szóvivő. „Az én lelkiismeretem tiszta” – mondta az MTI-nek áprilisban Boldog István, majd két nap múlva az Országgyűlés megszavazta a kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A gyanú szerint a törökszentmiklósi központú választókörzetében (Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú egyéni vk.) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázataival összefüggésben bűncselekményeket követtek el, és a nyomozás során Boldog neve is felmerült. Az eljárás adatai szerint a kormánypárti képviselő visszaélt hivatali helyzetével, befolyásolta a pályázatok elbírálását, amit a „szerencsés” vállalkozók aztán „megháláltak”. A nyomozó hatóság kihallgatta a képviselőt, aki a gyanúsítással szemben panasszal élt. Boldognál házkutatást is tartottak, és a hatóság „bizonyítási eszközöket foglalt le”. Letartóztatták Boldog István jobbkezét, F. Petrát, egy másik „táskás ember”, K. Péter pedig nyomkövetőt kapott – az ügyészség mostani tájékoztatása szerint azonban jelenleg ezek alól már „mentesülnek az érintettek”.
A kengyeli ember
„A vele kapcsolatban megjelent sajtóhírek egytől egyig igazak, amivel viszont gyanúsítják, az csak a töredéke annak, amit valójában elkövetett” – mondta el véleményét Nagy Szilárd. Tavaly év végén vált nyilvánossá, hogy Boldog üzelmeire a sikkasztásért elítélt exfideszes volt kengyeli polgármester vádalkuja révén derülhetett fény; utóbbi így megúszta felfüggesztett büntetéssel. A volt településvezető állítja, a képviselő megfenyegette a pályázati tervezések idején, hogy ha nem „az ő pályázatíróját, projektmenedzserét, közbeszerzési tanácsadóját, kivitelezőjét választja”, akkor Kengyel semmilyen pályázati forráshoz nem jut. A településfejlesztési program során a polgármestereknek a Magyar Államkincstár elektronikus felületére (az EPTK rendszerbe) kell feltölteni a pályázatokat, amelyekről – elvben – az intézményben döntenek az erre szakosodott hivatalnokok. Nagy Szilárd véleménye szerint Boldog Istvánnak ott volt befolyása arra, hogy keresztbe tegyen azoknak a településeknek, amelyek nem az ő szabályai szerint alakították pályázataikat.
A korábbi polgármester a vádalkuját követően – ügyvédi tanácsra – az ország három pontján helyezett letétbe bizonyítékokat; az ezekben rögzített ügyek, amelyeknek egy része a hatóságok előtt sem ismert, „a legfelsőbb körökhöz is elérnek”. „Nem szeretném minden kártyámat felfedni. Egyelőre” – mondja Nagy Szilárd, majd hozzáteszi, megvesztegetni, megzsarolni nem próbálták annak érdekében, hogy ezeket az anyagokat megsemmisítse. Szerinte akkor lenne teljes a kép, ha a választókerület valamennyi polgármestere nyilatkozni merne, nem tartanának a bosszútól vagy az igazságszolgáltatástól. Néhányukkal még kapcsolatban van, és állítja, náluk is lapulnak bizonyítékok. De megérti volt kollégái hallgatását; féltik a családjukat, az egzisztenciájukat.
Nagy Szilárd bevallása szerint neki is „meghatározó élménye”, hogy ő és a családja is személyi védelem alatt áll – a nap 24 órájában segítséget kérhetne egy számon baj esetén, de erre eddig még nem volt szükség. Őt eddig kétszer jelentették fel, de az eljárásokat megszüntette a hatóság; „tárt karokkal várom az újabb feljelentéseket. Én már kitálaltam, mindent tudnak rólam, nincs mit takargatnom” – mondja. Megjegyzi, hogy az a hír járja, „a kormánypárt majd megmenti Boldog Istvánt”, mert a Fidesz nem kockáztatja a kétharmados parlamenti többségét. „Azt gondolják, hogy a hatalom egyeseket kihúz a bajból, másokat viszont a sárba tipor. Ez szerintem is így van, de Boldog már menthetetlen” – állítja. Úgy látja, hiába kommunikálja azt a képviselő, hogy minden rendben, már olyan stádiumban van az eljárás az ügyészségen, annyi tanúvallomás, hangfelvétel, terhelő információ van ellene, hogy nem fogja megúszni a felelősségrevonást. „Túlságosan éhes volt” – jegyzi meg. Úgy véli egyébként, a hatalomnak jól jön Boldog ügye, mert erre hivatkozva itthon és az Európai Uniónak azt „bizonyíthatja”, hogy Magyarországon elítélik a korrupt politikusokat.
Kengyelen hamarosan időközi önkormányzati választást tartanak, ugyanis a képviselő-testület Nagy Szilárdot a büntetőügye miatt felfüggesztette. Az érintett úgy látja, azért jutott idáig, mert nem feküdt le „Boldog István kénye-kedve szerint”. Éppen ezért az időközire „becsületbeli ügyként” tekint, amelyen ő is elindul. „Olyan tényeket tártam fel, amiket mindenki ismer” – fogalmaz annak ellenére, hogy pontosan tudja: sok hibát követett el, de szerinte ezekért már megfizetett.
A Szolnoki Járásbíróság előzetes mentesítésben részesítette, az erkölcsi bizonyítványa is megvan, nem számít büntetett előéletűnek. Értékelése szerint azzal, hogy a képviselőtestület felállította, politikai értelemben is megbűnhődött, így tiszta lappal indulhat. Úgy véli, nem romlottak az esélyei, talán rokonszenvet is keltett sokakban, hogy ki mert állni a településért és elmondta az igazat. Ezzel ráadásul a hatalommal ment szembe, de hozzáteszi, nem is volt más választása. „Ismerve Boldog István eszközeit” csúnya kampányra számít. „Egészen biztos, hogy az egyik jelöltet pénzzel, tanácsokkal, propagandával fogja támogatni. A településen a sor, hogy eldöntse, a »Boldog-úton«, vagy a tisztességes úton próbál meg haladni” – mondja.
A képviselőhöz egyébként nemcsak az ügyészségi nyomozás kapcsolódik; a Népszava decemberben arról írt, hogy a Belügyminisztérium ellenőrzést tartott Kétpón, mely településnek 1994–2014 között Boldog volt a polgármestere. Az önkormányzati tulajdonú Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.-t Boldog féltestvére vezeti. A társaság egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni; 2019. október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítani, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, viszont a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentés született. A tárca megkeresésünkre cáfolta, hogy hatósági ellenőrzést végzett volna, egyúttal azt javasolta, forduljunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-alföldi Igazgatóságához. „Folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket” – válaszolt Simon Béla pénzügyőr őrnagy, ezzel lényegében megerősítve, hogy adóhatósági vizsgálat zajlik Kétpón.
Fellázadtak
„Boldog István ellen azért folyik nyomozás, mert a választókörzetében több polgármester is fellázadt az ocsmány rendszer ellen. Azzal zsarolta őket, hogy akkor kapnak uniós pénzt, ha az általa előírt cégek fogják végezni a munkát. Ez a módszer nem csak az ő körzetére igaz. Eddig vele együtt négy esetben, négy képviselő körzetében, a hozzájuk tartozó közbeszerzéseket vizsgálva egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy ugyanúgy részt vettek ők is a pályázatok manipulálásában, mint Boldog István” – mondja Hadházy Ákos, aki oroszlánrészt vállalt az elmúlt időszak korrupciós ügyeinek feltárásában. A független országgyűlési képviselő Korrupcióinfo nevű platformján Szabó Zsolt hevesi, Becsó Zsolt és Becsó Károly nógrádi (a 3. számú választókerületet előbbi 2014-től, utóbbi 2018-tól képviseli), a Népszava pedig Simon Miklós szabolcsi körzetében (6. számú evk., Nyírbátor) mutatott be „polipszerű” rendszereket. Hadházy Ákos szerint a vizsgált közbeszerzéseken kötelező öt ajánlatot bekérni ahhoz, hogy valódi versenyben a legjobbat ki lehessen választani. Ám ha megnézzük, mely cégek nyertek és kiket hívtak meg, látható, hogy mind a négy körzetnek megvan a maga „kedvence”; ezek mindig nyernek, miközben minden faluban ugyanazt a négy másikat hívják meg, amelyek rendszerint nem működő társaságok, sokszor nem is adnak be ajánlatot, így értelemszerűen nem is nyernek. A győztes és a „vatta” társaságok egy adott körzetben majdnem mindig ugyanazok, ami Hadházy szerint megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy az említett kormánypárti képviselők „szervezik a csalást” – hiszen az, hogy több olyan választókerületet találtak, ahol szigorúan a „határokon” belül bukkannak föl ugyanazon meghívottak, egyértelmű képviselői érintettséget és rendszerszerűséget jelez. „A négy képviselő akaratlanul egymást buktatja le azzal, hogy kicsit sem vigyáznak, hogy az öt kamu meghívott céget »diverzifikálják« a körzetükben.”
Hadházy a közelmúltban a nógrádi Szécsényfelfaluban járt, ahol egy bizonyos Keli-Bau Kft. több tucat közbeszerzést húzott be, miközben a telephelye – a képviselő által készített és közölt felvételek alapján – egy „téesz majorságra” hasonlít, és a cég székhelyének a közelében a pályázatokon „konkurens” cég korábbi ügyvezetőjének címe található. Hadházy Ákos a helyi szociális boltban összefutott azzal, aki papíron a Keli-Bau jelenlegi cégvezetője, ő azonban cáfolta, hogy övé lenne a vállalkozás; azt állította, az a település polgármesteréhez, Keresztes Imréhez köthető (a jelenetről videofelvétel is készült), akinek felesége egyébként 2015 decemberéig a társaság ügyvezetője volt.
Hasonlóan gyanús tényeket tárt fel a Népszava a közelmúltban, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú választókerületében 23 érintett önkormányzat 35 projektet nyert el TOP-os pályázatokon, és valamennyi esetében az a K. Ferenc volt a közbeszerzések lebonyolítója, akit a Boldog Istvánt is érintő nyomozás során letartóztattak. A tanácsadó a Debköz Kft. ügyvezetője volt idén májusig, a társaságot is átnevezték ezzel egy időben Mátrix Tender Kft.-vé. A térségben található Kislétán a mindösszesen egy alkalmazottal rendelkező Diamond-Út Kft. közel 200 millió forintért öt szociális bérlakás, szolgáltatóház és piaccsarnok építésére nyert megbízást. Ezek azóta elkészültek, de a napilap szerint nem tudni, ki végezte ténylegesen a munkát. Megkerestük mind a Keli-Bau, a Mátrix Tender, valamint a Diamond-Út társaságokat, de kérdéseinkre nem válaszoltak.
„A helyieknek elegük lett, elkezdtek lázadozni a belekényszerítés ellen” – fogalmaz Boldog István ügyéről Horváth András korábbi NAV-elemző, aki Hadházy Ákos munkáját segíti. Szerinte az vezetett a képviselő ellen indított eljárásig, hogy a térség tisztségviselői információkat szolgáltattak a hatóságoknak. Ez egyébként jól használható tanulság is: azok a településvezetők, akik nem akarnak beletörődni az irányított közbeszerzésekbe, szivárogtatásokkal eredményt tudnak elérni. A tisztulás, a korrupcióellenes harc érdekében erre nagy szükség is volna, mert leginkább helyben tudják megállapítani, hogy az adott beruházások ténylegesen megtörténtek-e. Ők látják, hogy valóban a nyertes pályázók dolgoztak-e. Enélkül a tényfeltárások leginkább csak a versenykorlátozás tényét bizonyíthatják. „Az nonszensz, hogy Hadházy Ákos megy be tanúvallomást tenni. A hatóságoknak a polgármestereket, társaságokat, tanácsadókat kell behívniuk” – mondja Horváth András. Szerinte egy „felülről jóváhagyott” nagyobb rendszer bontakozik ki, de a választókerületekben önállóan szervezkednek; az irányított közbeszerzéseknek hasonlóak a jellemzőik, de különálló céghálózat, adott társaságok, tanácsadók bevonásával történik, akiknek a szerepe kulcsfontosságú, ugyanis ők hozzák a vállalkozásokat és figyelnek a nyertesekre. Horváth szerint három-négy kategóriába lehet a hálózatokban részt vevő társaságokat sorolni; vannak az abszolút strómanok, illetve olyanok is, akik jutalomból vagy látszatból egy-egy pályázatot elnyernek a 30 vesztes próbálkozás mellett, így nem áll meg az a vád, hogy ezek mindig elbuknak. Az is látszik, hogy egy-egy nyertesnek nincsenek meg a beruházás lebonyolításához szükséges feltételei; elképzelhető, hogy ezek mögött egy nagyobb cég, beszállító bújik meg. Ennek oka, hogy így nehezebb az országgyűlési képviselőkkel való kapcsolatokat, érintettséget feltárni. Továbbá jobban utána kellene járni az alvállalkozóknak is, mert rajtuk keresztül lehet kiszivattyúzni a pénzt a rendszerből (például túlszámlázással), ám a közbeszerzési adatbázisban az alvállalkozókat sokszor fel sem tüntetik.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy K. Ferenc szabolcsi feltűnése miatt vizsgálják-e Simon Miklós képviselő érintettségét. „A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Boldog István és társai ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő eljárásban folyamatosan végzett nyomozási cselekményről a büntetőeljárás eredményessége érdekében további adatok jelenleg nem közölhetők” – válaszolta érdeklődésünkre Kovács Katalin helyettes szóvivő.
Érdeklődtünk a nógrádi ügyek felől is. „A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A büntető eljárásra való tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – válaszolt megkeresésünkre Szabó Boglárka főtörzsőrmester, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Ez alapján arra következtetünk, hogy a Becsó fivérek nógrádi körzetében is tettek feljelentést, de az ügyészség nem nyomoz, így a képviselők érintettsége eddig nem merült fel. (A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője kizárási indítványt terjesztett elő, hogy az elfogultság látszatát is kerülje, ezért tették át az ügyet a hevesi hatósághoz.)
Egy kézben
„A térségben, a helyi önkormányzatok – tájékoztatásuk szerint – a pályázatokkal kapcsolatban mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járnak el” – felelte érdeklődésünkre Szabó Zsolt. A hevesi körzetből több választ is kaptunk megkereséseinkre „a hálózat” résztvevőitől, ezért érdemes külön is foglalkozni az ottani rendszerrel. Hadházy Ákos a tényfeltárása során egy 2018. márciusi ludasi közgyűlési jegyzőkönyvre bukkant, amelyben a térség képviselői az önkormányzat és az óvoda épületei TOP-os felújításának részleteit tárgyalják. Vargáné Csengeri Mónika polgármester arról számolt be, hogy a helyi közbeszerzéseket lebonyolító „Heves Projekt Nonprofit Kft.-t (teljes nevén: Heves Projekt Regionális Gazdaságfejlesztési Kft. – B. M.) azért hozta létre az államtitkár (Szabó Zsolt az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős államtitkára is – B. M.) és a mérnökök, hogy az a 36 település, amely a Heves megye 3. választókerülethez tartozik, hogy ezen települések dolgai egy kézben legyenek”. Hozzátette, „én nem tudok energetikai vagy szennyvízpályázatot írni, ezért döntött úgy annak idején a testület, hogy belépünk ebbe a nonprofit Kft.-be, ahol ezek az emberek meg fogják csinálni a tervezéstől a kivitelezésig az összes munkálatot. (…) Ezt a kft.-t tehát a választókerület tartja fent. (…) Mi úgy döntöttünk, hogy belépünk ebbe a nonprofit kft.-be, amit az államtitkár a 36 településnek felajánlott”. (Kerestük a polgármestert, hogy pontosan mit értett az általa mondottak alatt, de nem kaptunk választ.) Nagy Zoltán önkormányzati képviselő a jegyzőkönyv szerint aggályait fejezte ki egy bizonyos MCN IMMO Consulting Kft. mint lehetséges kivitelező miatt, majd megjegyezte: a Moviád-Energy Kft. „kicsit komolyabb” cégnek tűnik, de arra nem talált információt, hogy megvan-e a kellő jártassága, és egyébként is minden lehetséges pályázó budapesti. „Akárhonnan hozza a munkásokat, azokat utaztatni kell. Az utazási költségeket viszont ne nekünk kelljen már megfizetni. Ezek miatt mondtam azt, hogy lehetőleg minél közelebb hozzunk ide embereket. Emiatt nem nézem jó szemmel, hogy Budapestről hozunk ide embereket. Én a falu érdekeit nézem” – fogalmazott. Nagy Attila alpolgármester hozzátette, rengeteg kérdésük, kifogásuk van az ajánlatokkal kapcsolatban. Az ülést aztán berekesztették anélkül, hogy döntöttek volna a kivitelezőről.
Az ülésen elhangzottak ellenére a közbeszerzési értesítők szerint Ludason a Moviád-Energy Kft. a község polgármesteri hivatalának és óvodájának energetikai korszerűsítésére, az óvoda további fejlesztésére, valamint egy helyi iskola felújítására kapott megbízást. „A Moviád-Energy Kft. beszerzései mindenben megfelelnek a jogszabályoknak. Az Alaptörvény biztosítja a szabad vállalkozáshoz való jogot” – reagált Moór Viktor, a társaság ügyvezetője levelünkre, válasz nélkül hagyva több kérdésünket.
Nem csak az említett társasággal szemben merülnek fel aggályok a térségben. Az egyik legtöbb pályázatot elnyerő, alapvetően nem építőipari, hanem produkciós múlttal rendelkező JRM Produkció Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal több céggel együtt 82 millió forintra bírságolta meg, amiért kartelleztek az MTVA által kiírt közbeszerzési eljárásokon. „A társaság jelenleg nincs eltiltva a közbeszerzéseken történő indulástól, nem áll – a közbeszerzési törvényben felsorolt – kizáró okok hatálya alatt. A közbeszerzési eljárások az ajánlatkérő szervezetek közbeszerzési szabályzatai alapján kerülnek lefolytatásra. A törvény szerint lefolytatott eljárások esetében az ajánlatkérő döntéshozó szerve (általában a képviselő-testület) dönti el, hogy kit hív meg ajánlattételre. Én, mint a közbeszerzés lebonyolításáért felelős, ezen testület határozat alapján indítom el az eljárásokat. Azt, hogy melyik képviselő-testület milyen cégeket hív meg, arra semmilyen befolyásom nincs. Minden esetben – a közbeszerzési törvényben foglalt kritériumok alapján – a legkedvezőbb ajánlatot adó szervezet került kiválasztásra nyertesként. A kedvezőtlen ajánlatot adó szervezetek pedig értelemszerűen nem nyernek” – írta megkeresésünkre Boros Tamás, az „államtitkár és a mérnökök által létrehozott” Heves Projekt ügyvezető igazgatója. Tájékoztatása szerint a cég 2014. július 10-i dátummal bejegyzett, magánszemély („jómagam”) alapította gazdasági társaság, „ma is a saját tulajdonomban van”; működése során soha nem volt önkormányzati részesedés a gazdasági társaságban. „Az említett közgyűlési jegyzőkönyvből idézett mondatok teljes félreértésen alapulnak. Egy közbeszerzési eljárás kimenetelére a benyújtott ajánlatok és a hatályos közbeszerzési törvény vannak hatással. (…) Ezek alapján Szabó Zsoltnak semmilyen ráhatása nincs a helyi közbeszerzések kimenetelére” – fogalmaz Boros lapunknak. Kíváncsiak voltunk, hogy a hatóság hivatalból indított-e eljárást a térségben; „a megadott adatok alapján nem azonosítható ügy a Központi Nyomozó Főügyészségen” – válaszolta kérdésünkre a hatóság helyettes szóvivője.
Hadházy Ákos viszont a napokban feljelentést tesz az ügyben, továbbá a következő hetekben egy újabb választókerület hasonló jellegű ügyeiről hoz nyilvánosságra tényfeltáró anyagot.
Kerestük Boldog István, Becsó Zsolt, Becsó Károly, Simon Miklós volt vagy jelenlegi kormánypárti országgyűlési képviselőket is, de lapzártánkig egyiküktől sem kaptunk választ.
