Elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentését, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszéde miatt tettek.
Mint emlékezetes, Orbán március 15-i beszédében így fogalmazott: "A mai ünnepi összesereglés után jön a tavaszi nagytakarítás – átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják. Barátaim, túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl. Túl sok helyről kaptak pénzt. Túl sokszor váltottak már köpönyeget. 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkba, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket! Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket. Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok. És ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz, legyőzünk benneteket újra és újra."
A Mindenki Magyarországa Mozgalom ezért közösség elleni uszítás miatt jelentette fel Orbánt, szerdán viszont a Facebookon közzétették az ügyészség fejelentést elutasító határozatát. Uszítást a Btk. szerint az követ el, aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen erőszakra vagy gylöletre uszít.
A dokumentum szerint többen is feljelentették Orbánt a beszéd miatt, de lényegében mindet azzal utasítják el, hogy ömagában a gyűlöletkeltés nem uszítás. Az ügyészség ugyanis leszögezi, hogy az uszításnál "a tényállás nem egyszerűen a gyűlöletkeltést, a gyűlölet felébresztését rendeli büntetni, hanem a gyűlöletre uszítást, amely nem más, mint az erőszak érzelmi előkészítése, amely a bírói gyakorlat szerint olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenségbe megy át. Tárgyi értelemben pedig a szenvedélyek olyan mérvű felszítását feltételezi, amely magában hordozza az erőszakos jellegű konkrét sérelem lehetőségét."
Az ügyészség emellett többek között az Alkotmánybíróság egy 1992-es határozatára hivatkozva azzal érvel, hogy a "népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása is a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele", vagyis lényegében azt mondja, hogy a szabad véleménynyilvánításba, a szólásszabadságba belefér a poloskázás, mert az még nem uszítás – a szólásszabadságot csak a közlés közvetlen, belátható közvetkezményére alapozva lehetne korlátozni, és az itt nincs.
"A törvényi tényállás tárgyában kialakult bírói gyakorlat szerint gyűlöletre uszítás alatt nem a kedvezőtlen vagy sértő véleménynyilvánítást értjük, hanem olyan lázongó kifakadások értendők ez alatt, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket olyan magas fokra lobbantsák, amelyből a gyűlölet a társadalmi rend és béke megzavarásához vezethet. Az uszító mások érzelemvilágára kíván hatni, számolván azzal, hogy a felszított ellenséges indulatok kitörhetnek és fékezhetetlenné válnak. A kialakult veszélyhelyzetnek pedig nem elegendő absztraktnak, hanem konkrétnak kell lennie, ami a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti.
Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében sem konkrét személyt, személyeket, sem konkrét, a lakosság jól körülhatárolható csoportját nem nevesítette.
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde erőszakos cselekményt magában foglaló konkrét erőszak kiváltására, gyűlölködésre uszító kijelentést nem tartalmaz"
– mondta ki végül határozatában az ügyészség.
