„Az első hírek késelésekről és cigány elkövetőkről szóltak. Másnap az igazságügyi orvos szakértő megerősítette: egyik áldozat testén sincsenek szúrásnyomok, továbbá a helyszínelők nem találtak vérnyomokat. Az üzemeltető West-Balkánnak (WB) nem volt érvényes engedélye, a szervezésért felelős Noise Night Life (NNL) csapata pedig sorozatos mulasztásokat követett el. A hatóság már másnap őrizetbe vett öt embert – köztük az üzemeltető és a rendezvényszervező két-két képviselőjét –, és kezdeményezte előzetes letartóztatásukat” – írtuk tényfeltáró cikkünkben a tavaly januári eset után.
Fotó: MTI
A West-Balkánban 2011. január 15-én közel háromezer fiatal (a szabályosan beléptethető létszám többszöröse) volt egyszerre, amikor egy lépcsőházi tumultusban három lány megfulladt, tucatnyian pedig megsérültek. Az ügyészség végül négy embert: Szalontai Győzőt, a West-Balkán Kft. egyik ügyvezetőjét, az intézmény bérbeadóját, Kecskés Tamás és Csanádi József rendezvényszervezőt és a program biztonságáért felelős Hranek Istvánt vádolta meg. A Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerős ítélete mind a négy vádlottat bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében.
A két és fél órás szóbeli indoklásban a bíróság a vádlottak terhére számos szabályszegést rótt, amelyek közvetlenül vezettek a veszélyhelyzet kialakulásához, és ok-okozati összefüggésben álltak a tragédiával. Az ítélet szerint a legnagyobb mulasztás minden bizonnyal az volt, hogy miközben a hatóságok szerint mindössze 356 ember szórakozhatott volna biztonságosan a West-Balkánban, a szervezők 1500–1800 lehetséges vendégről egyeztettek, Kecskés Tamás pedig már 4200 karszalagot rendelt a beléptetéshez. Végül 2883 fiatal jutott be a tragikus éjszakán, vagyis az engedélyezett létszám nyolcszorosa.
Biztonsági őr is jóval kevesebb volt a szükségesnél, mindössze tíz, többségük szakképzetlen, a vezetőjük, Hranek István negyedrendű vádlott pedig nem végzett kockázatelemzést. A vádlottak nem gondoskodtak menekülő útvonalakról, így történhetett, hogy a három fiatal áldozat a lépcsőházi tumultusban a tömeggel sodródva a korláthoz szorult, illetve a földre zuhant, és megfulladt – fejtette ki a bíróság.
Az indoklásban a negyedrendű vádlott védőjének korábbi felvetése nyomán szóba került, hogy nemcsak a vádlottak felelőssége vizsgálható az ügyben. A rendőrség központi ügyeletére például számos telefonos bejelentés érkezett a tragédia éjszakáján, hogy nagy a tömeg a Nyugati téren, pánik alakult ki. Voltak, akik telefonon segítséget kértek a rendőrségtől, mert körülöttük rosszul lettek, elájultak az emberek, mire egy női hang azt tanácsolta: „Ne járjon buliba!” Amikor pedig telefonon kihívta valaki a rendőrséget, ezt az ügyelet elhárította, és azt tanácsolta a szorult helyzetben lévőnek, hogy másnap menjen be, és tegyen feljelentést. Az önkormányzat felelőssége is vizsgálható az ügyben a bíróság szerint, ám azt is kifejtette, hogy a hatóságok kifogásolható eljárása fakadhatott a hiányos jogi szabályozásból, és semmiképpen nem menti a vádlottakat, mert a tragédia a négy férfi tevékenységére, illetve mulasztásaira vezethető vissza.
A bíróság egyébként is csak azoknak a büntetőjogi felelősségét vizsgálhatja, akiket az ügyészség megvádolt – fűzte hozzá az eljáró tanács elnöke.
A büntetéskiszabásról a szóbeli indoklásban elhangzott: a vádlottak hasonló módon szegték meg a rájuk vonatkozó foglalkozási szabályokat, ezért egyaránt két év nyolc hónapos letöltendő fogházbüntetést kaptak, továbbá eltiltották őket két évre a foglalkozásuk gyakorlásától: az első-, a másod- és a harmadrendűt a rendezvényszervezéstől, a negyedrendűt a biztonsági őri munkától. Ezen túlmenően a mintegy 3,5 millió forintos bűnügyi költségből a vádlottaknak fejenként mintegy félmilliót kell megfizetniük.
A vádlottak és az ügyészség egyaránt fellebbezett. A per a Fővárosi Törvényszéken folytatódik másodfokon.
