Államosítják a gyakorlóiskolákat is

  • - vgy -
  • 2012. június 27.

Belpol

Futótűzként terjedt az érintett iskolák és egyetemek körében a hír, hogy az egyetemektől elveszik az eddig általuk fenntartott gyakorlóiskolákat. Az oktatási államtitkárság megerősítette értesülésünket.

Hetek óta tart az egyre erősödő szóbeszéd arról, hogy „a gyakorlóiskolákat is államosítják”. Tehát ezentúl nem az az egyetem fogja őket fenntartani, amely hallgatókat küld a pedagógusdiploma megszerzéséhez elengedhetetlen gyakorlótanításra. A pletykák szerint már el is készült az erről szóló törvényjavaslat, bár ezt még nem hozták nyilvánosságra. Az intézkedés egyetlen célja alighanem a közoktatás minden egyéb szegmensében is szorgalmazott központi, minisztériumi kontroll kiterjesztése lehet, ugyanakkor túl azon, hogy egy működő modell leépítésével bizonytalan financiális helyzetet teremt, jelentősen meggyengíti a szakmailag életbevágóan fontos kapcsolatot a felsőoktatás és a fogadóintézmények között.

Az első problémák márciusban jelentkeztek, amikor kiderült, hogy az ELTE az őt ért megszorításokat kénytelen továbbterhelni gyakorlóiskoláira, felborítva költségvetésüket és bizonytalanná téve működésüket. A Radnóti Gimnázium gyűjtése és anyagi helyzetének átmeneti stabilitása be is járta a sajtót akkoriban, de az érintett iskolák (az ELTE esetében a gimnáziumok közül az Apáczai és a Trefort érintett még) távlati finanszírozása továbbra is bizonytalan.

Erre hívta fel a figyelmet a Rektori Konferencia június 20-án kelt állásfoglalása a gyakorlóiskolákról, melyben a rektorok a kiszámítható finanszírozás garanciáit kérik a kormányzattól. A levélben ugyanakkor furcsa módon minden előzmény nélkül szóba kerülnek a fenntartás kérdései is. A levél – látszólag minden apropó nélkül – leszögezi a tényt, hogy „az állami és egyházi gyakorlóiskolák fenntartói az eddig bevált és jól működő gyakorlat szerint továbbra is a felsőoktatási intézmények”. A levél zárlatában ráadásul a pénzügyi stabilitás biztosítása mellett azt is kéri a Rektori Konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy „az új törvényi szabályozás adta keretek szerint továbbra is biztosítsa az állami (egyházi) gyakorlóiskolák fenntartásában a felsőoktatási intézmények fenntartói jogosultságait” – mindezt anélkül, hogy e jogosultságokat bárki hivatalosan elvitatta volna. Egyes értelmezések szerint a levél megpróbált elébe menni a kiszivárgott döntésnek.

Kerestük az ügyben az oktatási államtitkárságot is, és Gloviczki Zoltán helyettes államtitkártól a következő választ kaptuk: „A gyakorlóiskolák eddig is állami fenntartásúak voltak. Minden további velük kapcsolatos intézkedés az intézményvezetők tájékoztatása mellett történt és történik. A gyakorlóiskolák finanszírozása a közvetett egyetemi támogatás helyett valóban központi költségvetési irányból fog érkezni.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.