„Ilyen erős induló lendülettel, tudásanyaggal, kapcsolatrendszerrel, nemzetközi renoméval bizony előrébb is tarthatnánk annál, ahol ma állunk” – mondja némi önkritikával a Momentum 106 egyéni képviselőjelöltjének egyike. A tavalyi NOlimpia kampánnyal a főváros olimpiai pályázatának visszavonását kikényszerítő, azóta hivatalosan is párttá alakult mozgalmat januárban 0 és 3 százalék közé mérték a közvélemény-kutatók. A kampánystart előtt kevés politikai elemző fogadna arra, hogy a párt április 8-án eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt, és bejut az Országgyűlésbe.
Decemberben súlyos belső válság nehezítette a Momentum választási felkészülését. Gyors egymásutánban távozott pozíciójából Zaránd Péter kampányfőnök, Túry Márton kabinetfőnök és Papp Gergő kommunikációs igazgató – utóbbi a pártból is kilépett. A lemondási hullám nem újdonság a Momentumnál, a nyár vége óta szinte minden hónapban újabb távozó vezetőről értesülhettünk. Ezúttal azonban az elnökségi tagokig elérő feszültségek álltak a háttérben. Az Index szerint Zaránd egy belső levélben a Momentum „anyagi, morális és politikai válságáról” írt, Papp Gergő pedig a Fekete-Győr András elnök és Soproni Tamás alelnök közötti hatalmi vetélkedést taglalta. A párt januári küldöttgyűlésén végül sikerült elkerülni az összeomlást, a küldöttek újra bizalmat szavaztak az elnökségnek, és a Momentum választási listáját is elfogadták.
Forrásaink szerint azóta javult a hangulat a pártban, a számokhoz képest kifejezett derűlátással várja mindenki a választási kampányt, és valószínűtlen, hogy áprilisig kiújulnának a személyes konfliktusok. A választási stratégia viszont okozhat kényes döntési helyzeteket. A Momentum vezetői az elmúlt időszakban puhítottak az ellenzéki együttműködést teljes egészében elutasító állásponton. Ma az a hivatalos kommunikáció, hogy amennyiben a fideszes kétharmad vagy az abszolút többség megakadályozása múlik ezen, a Momentum egyéni választókerületekben hajlandó az egyoldalú visszalépésre. A múlt héten az LMP-s Szél Bernadett megkeresésére Fekete-Győr András azt válaszolta, nyitott az együttműködésre, de választástechnikai kérdésekről csak márciusban egyeztetne.
Fékek és ellensúlyok
Az elmúlt hónapok momentumos bénultságában szerepet játszott egy „fideszes tégla”, aki egy minden párttag számára elérhető Facebook-csoportból szivárogtatott az Origónak. Emiatt azután a vezetőség kevesebb információt osztott meg a tagokkal. „Legkésőbb szeptember óta nyilvánvaló, hogy valaki belülről a Momentum ellen dolgozik, de nem tudjuk, ki az. Ez komoly bizalmatlanságot teremtett egy alapvetően bizalomra épülő közösségben” – mondja egy momentumos forrásunk, de hozzáteszi, kizárólag olyan információk kerültek ki, amelyek természetes velejárói egy párt életének. Fekete-Győr András is úgy látja, bár eleinte okozott némi paranoiát a beépített ember, mostanra megtanultak együtt élni azzal, hogy a párt belső élete a nyilvánosság előtt zajlik.
Az elharapódzó feszültségek másik oka a momentumosok fiatalsága és relatív tapasztalatlansága. „Nem mindenki érzi át, hogy egy vita után nem jó ötlet rárúgni az ajtót arra, akivel a későbbiekben is együtt kell dolgoznod. A sajtóba kikerült leveleket eleve el sem kellett volna küldeni” – mondja egy párttag. Egy másik forrásunk viszont úgy látja, fel lett fújva a dolog, mindössze arról volt szó, hogy néhányan nem tudtak együtt dolgozni, de „a távozók helyére jobb emberek kerültek, jobb a csapat és jobb a hangulat is”. A magas fluktuációt magyarázhatja még, hogy a Momentumban a közelmúltig mindenki önkéntesen dolgozott, sokan jól fizető állásukat hagyták ott vagy szüneteltették a pártért. Nagyon erős a tagok érzelmi kötődése, ami időnként extrém reakciókat szül, azonban ha csalódik valaki, pénzügyi motiváció híján könnyen alábbhagy a lelkesedése. A kampányban ez a helyzet valamelyest változik, Fekete-Győr András tájékoztatása szerint 30 teljes állást hoztak létre a január–áprilisi időszakra, maga az elnök is most veszi fel első fizetését a Momentumtól.
Egy, a párt belső ügyeit ismerő forrásunk szerint a politikai iránytalanság a vezetési válság következménye is. „A gyakorlatban a Momentumnak öt társelnöke van, Fekete-Győr Andrást sokszor leszavazzák, ami visszafogja a lendületet” – mondja. A másik probléma, hogy a pártnak sokáig nem volt kampányfőnöke, aki napi politikai döntéseket hozhatott volna (Zaránd Péter csak a civil törvény elleni népszavazási kezdeményezés operatív részét koordinálta), így hol a kommunikációs csapat hozta meg ad hoc módon ezeket a döntéseket, hol a legapróbb kérdésekről is az elnökségben vitáztak. A kampányfőnöki posztot végül hosszas gondolkodás után Soproni Tamás vállalta el (aki egyúttal lemondott az alelnöki titulusról, bár elnökségi tagságát megtartotta). Fekete-Győr András megerősíti, hogy az aláírási jogon és az ülésvezetésen kívül nincs több jogköre, mint a másik négy elnökségi tagnak, de szerinte ez így komfortos, nem is szeretnék, hogy a Momentum one-man show legyen. Azt azért ő is kissé csalódottan említi, hogy az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatban kész kampánytervük volt, ami többször is megjárta az elnökséget, de a témát mindig elnapolták.
A civiltörvény visszavonásáért indított népszavazási kezdeményezésbe beleállt a Momentum, ám az közel sem lett akkora siker, mint a NOlimpia kampány. A téma jellege és a párt belső problémái mellett ebben szerepet játszott, hogy egyedül maradtak a kezdeményezéssel, egyetlen másik párt sem segít a gyűjtésben, a leginkább érintett civilek (a Civilizáció ernyőszervezet tagjai) pedig kifejezetten rossz ötletnek tartják a népszavazást. Az aláírásgyűjtés így elsősorban arra jó, hogy mozgásban tartsa a több mint 100 alapszervezetet és a nagyjából 1700 párttagot. És ha messze is járnak a szükséges 200 ezer aláírástól, az a választásokig – legalábbis hivatalosan – nem derül ki. A szavazást megelőző 40. napon fel kell függeszteni az aláírásgyűjtést, de május közepétől azután még közel egy hónapig folytathatják.
Fekete-Győr András szerint az elmúlt fél évben leginkább ott hibáztak, hogy a külső elvárásoknak próbáltak megfelelni, túlságosan is szerettek volna úgy működni, mint a többi párt. „Hogy a programunk minden felmerülő közpolitikai kérdésre világos választ adjon, az fontosabbá vált, mint az aktivizmus, a politikai cselekvés. A kampányban az lesz a stratégiánk, hogy visszatérünk a gyökereinkhez” – mondja. Az utcai politizálás mellett kimondottan a fiatalokra koncentrálnak. „Őszinte, hiteles generációs kampányunk lesz, az Y és a Z generáció politikai árváinak ajánlunk képviseletet” – vázolja a Momentum elnöke.
A párt eddig egyetlen országos felmérést rendelt, december elején. Ez Fekete-Győr tájékoztatása szerint azt mutatta, hogy a Momentum ismertsége 50 százalékos, a velük valamilyen mértékben szimpatizáló potenciális szavazók tábora pedig 12-13 százalékosra tehető. Úgy tudjuk, ebből a kutatásból szűrték le, hogy elsősorban a fiatalokra, az első választókra érdemes összpontosítani a kampányban, és felmérték azt is, milyen témákra rezonál ez a réteg. A bulinegyedről szóló népszavazásba valószínűleg már a régi-új irányvonal jegyében szállt be a szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozása ellen kampányoló Momentum.
Pártbéli forrásaink erősen bíznak a kampánycsapatban, és abban, hogy a választásokig elindul felfelé a népszerűségük. Szerintük az LMP 2010-es és 2014-es számai mutatják, hogy a választások előtti hónapokban is sokat erősödhet egy establishment-ellenes párt. Persze, nagy különbség, hogy a Momentum mellett most ott van a legtöbb intézet által az 5 százalékos küszöb fölé mért LMP, amelynél „elempébbnek” kellene lenniük. Nem könnyíti a dolgukat, hogy hagyományos óriásplakátokkal a kampányban nem is próbálkoznak, Fekete-Győr András azt mondja, az RTL és az ATV tévécsatornák reklámidejére és az online szegmensre koncentrálnak, emellett erős utcai jelenlétet terveznek.
Az első feladat – mint mindenki másnak –, hogy március 5-ig összeszedjék a 106 egyéni jelölt indulásához szükséges körzetenkénti 500 ajánlást. Ennek teljesítése nem evidens. Jelzi ezt az is, hogy Papp Gergőnek az Indexhez kiszivárgott levele szerint decemberben már az elnökség is csak 80 jelölttel számolt. Fekete-Győr András nekünk azt mondja, alapszervezeteik számából és kapacitásából kiindulva mindenhol meg kell lenni az 500 ajánlásnak, de azért „lekopogja” a dolgot. Az egyéni jelöltek száma azt is meghatározza majd, hogy milyen erős pozícióból és mekkora mozgástérrel indulnak neki a szavazás előtti esetleges visszalépéseknek.
Nyílt meccs
A Momentum küldöttgyűlése augusztusban határozatot hozott arról, hogy 106 jelölttel, önállóan indulnak a választásokon. Kizártak mindenfajta koordinációt, de még azt is, hogy az elnökség tárgyaljon az együttműködésről. Ehhez képest tűnik elmozdulásnak, amikor a kétharmad vagy az abszolút többség megakadályozása érdekében a párt vezetői már el tudják képzelni az esetleges visszalépéseket, de lépés Fekete-Győr András szerint csak számukra is elfogadható, hiteles és győzelemre esélyes ellenzéki jelölt esetén képzelhető el. Úgy látja, ezzel nem mondanak ellent a küldöttgyűlés határozatának, mert az nem visszalépésről szólt.
Ám nem mindenki elégedett e fordulattal a pártban. Forrásaink szerint a tagság inkább ellene van az együttműködésnek, az elnökség – főként Soproni Tamás – inkább mellette, Fekete-Győr pedig bizonytalan ebben. Hallottunk olyan véleményt, hogy a bármilyen szintű együttműködésnek akár a látszatával is identitása lényegét adná fel a párt, amit a választásokig már nem lehetne megindokolni a szavazóknak. Vannak, akik az egyoldalú visszalépés értelmét kérdőjelezik meg, és inkább találnának néhány saját jelöltet, akik mögé odaállhatna az ellenzék. Ezzel egy második esély nyílna a parlamentbe jutásra, ha március vége felé is nagyon messze lenne az 5 százalék. Az esetleges visszalépésekről egyébként az elnökség dönt majd a képviselőjelöltekkel való egyeztetés után.
A kérdés egyelőre nyitott, annál is inkább, mert nem látszik, hogyan lehetne megítélni, vajon a kétharmad vagy a fideszes kormányalakítás múlna-e egy-egy visszalépésen. Országos közvélemény-kutatási adatok persze lesznek, a Közös Ország Mozgalom (KOM) pedig jelen állás szerint 15 körzetben méri a jelöltek támogatottságát, de így is maximum érezni lehet majd, hol számíthat sokat a momentumos jelölt kiszállása. Ráadásul Fekete-Győr András szerint nem szerencsés, hogy a KOM a kampány elején, és nem a végén mér, mert a finishez közeledve kellene az ellenzék által nyerhető 40-50 körzetben felmérni az erőviszonyokat.
Egyelőre rejtély az is, pontosan mit takar az LMP ajánlata, és hogyan fogadják azt a momentumosok. Egy forrásunk szerint elég nagy a bizalmatlanság az LMP-vel szemben, és ő arra tippel, hogy beolvasztani vagy leszalámizni akarják a Momentumot. Fekete-Győr az LMP-ről csak annyit mond, Hadházy Ákos társelnökkel jó a kapcsolatuk, az LMP-ben nagy befolyással rendelkező Ungár Péterrel viszont elég rossz (Ungárt a nyáron kidobták a Momentum fesztiváljáról, mert részegen nőket zaklatott).
Mindenesetre a visszalépési szándék komolyságát jelzi, hogy Fekete-Győr András szerint a kampánytámogatásból tartalékolnak 150 millió forintot. Ha ugyanis mind a 106 helyen sikerül jelöltet állítani, de közülük akár csak egy is visszalép, ennyit kellene visszafizetni a költségvetésnek. (Ugyanez a probléma vetődne fel, ha 106-nál kevesebb, de 80-nál több jelöltet állítanak, majd a jelöltek száma 80 alá csökken). Az elnök azt is mondja, bejutásra készülnek, de ha nem sikerül, akkor sem áll meg az élet. „Természetesen azonnal lemondanék, júniusban jöhetne a tisztújítás, 2019-ben pedig készülnénk az európai parlamenti választásokra. Ott igazán erősek lehetünk, jó a kapcsolatunk a liberális ALDE-frakcióval, Emmanuel Macron formálódó európai kezdeményezésével, de az sem elképzelhetetlen, hogy kitúrjuk a Fideszt az Európai Néppártból.”
