Építészek tiltakoznak a Körszálló bontása ellen

  • narancs.hu
  • 2025. április 1.

Belpol

Egy konferencián derült ki, mit is ért „átépítés” alatt a beruházó, a hallgatóság ledermedt.

A Körszálló tervezett bontása miatt adott ki közös nyilatkozatot tizenkilenc építész, köztük a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tagjai – közölte az Építészfórum kedden. Az aláírók még az utolsó pillanatban szeretnének hatni a döntéshozókra.

A szóban forgó épületet Szrogh György tervezte, 1967-ben készült el, a magyar későmodern építészet fontos darabjaként tartják számon, helyi védelem alatt áll.

Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége konferenciát rendezett Szocmodern épületek hasznosítása címmel. Ott ismertették a Körszálló átépítésének tervét – és ott derült ki, hogy az átépítés tulajdonképpen teljes bontással, majd az oda álmodott luxuslakások igényeinek megfelelő visszaépítéssel jár. 

„Az elmúlt öt évben a 60-as, 70-es évek legnemesebb késő modern épületei, Virág Csaba, Jánossy György, Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik” – állapítják meg a bontás ellen tiltakozó építészek. Azt vallják, hogy a kulturális értékek „megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdonnál és üzleti érdeknél, mégis szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos, a fejlesztő a döntések jogát”.

Az építészek álláspontja szerint a bontással megsérti az építtető a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5. §-át, a szükséges minimum elvét, a 10. §-t, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét, „de sérti a reusing, az adaptív építészet kiemelt, jövőbe mutató, az egyetemi építészképzésben évtizedek óta alkalmazott újrahasznosítás módszerét, aláássa ezen elvek hitelességét”. Ráadásul a kerületi településképi rendelet szerint helyi védettség alatt álló alkotást nem szabad lebontani. 

Az aláírók szerint a hazai építészeti etika, a szakmai morál mércéje ma a Körszálló ügye. 

Az aláírók: Czigány Tamás építész, Csomay Zsófia építész, Detre Villő belsőépítész, Dobai János építész, Fülöp Gyula építész, Getto Tamás építész, Jahoda Maja belsőépítész, Kalmár László építész, Karácsony Tamás építész, Magyar Péter építész, Mátrai Péter építész,  Patonai Dénes építész, Roth János építész, Schneller István építész, Sugár Péter építész, Sylvester Ádám építész, Szilvási Attila építész, Vincze László építész és Zsuffa Zsolt építész.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Négy hidat elfoglaltak a tüntetők Budapesten

  • narancs.hu

A Hadházy Ákos által meghirdetett több ezer fős tüntetés a gyülekezési jog korlátozása ellen véget ért az Erzsébet hídnál, a résztvevők azonban továbbmentek a Margit, a Petőfi és a Szabadság hídra.   

Egy szatyor fing-e vagy?

Ebben az országban alighanem Sulyok Tamásnak lenne a legtöbb esélye szabad embernek lenni, és visszautasítani azt a dilemmát, amit ez a rendszer a magyar népnek kínál.