Építészek tiltakoznak a Körszálló bontása ellen

  • narancs.hu
  • 2025. április 1.

Belpol

Egy konferencián derült ki, mit is ért „átépítés” alatt a beruházó, a hallgatóság ledermedt.

A Körszálló tervezett bontása miatt adott ki közös nyilatkozatot tizenkilenc építész, köztük a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tagjai – közölte az Építészfórum kedden. Az aláírók még az utolsó pillanatban szeretnének hatni a döntéshozókra.

A szóban forgó épületet Szrogh György tervezte, 1967-ben készült el, a magyar későmodern építészet fontos darabjaként tartják számon, helyi védelem alatt áll.

Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége konferenciát rendezett Szocmodern épületek hasznosítása címmel. Ott ismertették a Körszálló átépítésének tervét – és ott derült ki, hogy az átépítés tulajdonképpen teljes bontással, majd az oda álmodott luxuslakások igényeinek megfelelő visszaépítéssel jár. 

„Az elmúlt öt évben a 60-as, 70-es évek legnemesebb késő modern épületei, Virág Csaba, Jánossy György, Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik” – állapítják meg a bontás ellen tiltakozó építészek. Azt vallják, hogy a kulturális értékek „megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdonnál és üzleti érdeknél, mégis szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos, a fejlesztő a döntések jogát”.

Az építészek álláspontja szerint a bontással megsérti az építtető a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5. §-át, a szükséges minimum elvét, a 10. §-t, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét, „de sérti a reusing, az adaptív építészet kiemelt, jövőbe mutató, az egyetemi építészképzésben évtizedek óta alkalmazott újrahasznosítás módszerét, aláássa ezen elvek hitelességét”. Ráadásul a kerületi településképi rendelet szerint helyi védettség alatt álló alkotást nem szabad lebontani. 

Az aláírók szerint a hazai építészeti etika, a szakmai morál mércéje ma a Körszálló ügye. 

Az aláírók: Czigány Tamás építész, Csomay Zsófia építész, Detre Villő belsőépítész, Dobai János építész, Fülöp Gyula építész, Getto Tamás építész, Jahoda Maja belsőépítész, Kalmár László építész, Karácsony Tamás építész, Magyar Péter építész, Mátrai Péter építész,  Patonai Dénes építész, Roth János építész, Schneller István építész, Sugár Péter építész, Sylvester Ádám építész, Szilvási Attila építész, Vincze László építész és Zsuffa Zsolt építész.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Háború tömeggyilkosok ellen

Azt nem állíthatjuk, hogy a Trump-kormányzat ne adott volna magyarázatot arra, hogy – Izraellel szövetségben – miért kezdett háborúba Iránnal. Éppenséggel egy kicsit sok indokot is adott, lehet, egy-kettővel kevesebb elég lett volna.

„Mert ez szerelem”

  • Artner Szilvia

Bukarestben, a román állami balettintézetben diplomázott 1984-ben, majd családjával áttelepült Magyarországra. 2024 óta a Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke.

Nem dőlt el, nem dőlt meg

Szombat hajnalban az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt légi­csapásokat indított Irán ellen, s már az első napon likvidálták az iráni legfelső vallási vezetőt. A háború kimenetele és Irán politikai jövője ugyan kérdéses, de a teheráni rezsim negyedszázados aktív regionális politikájának minden bizonnyal vége.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.

Lámpával a sűrűbe

Lehet, hogy törvényes, csak épp nem éri el a célját az a büntetés, amelyet a Mezőkövesdi Járásbíróság szabott ki tárgyalás mellőzésével arra a vadászra, aki egy ember lábát örökre megnyomorította. Ezt most már nemcsak a golyós fegyverrel eltalált ökológus látja így, hanem a legfőbb ügyész is.