Építészek tiltakoznak a Körszálló bontása ellen

  • narancs.hu
  • 2025. április 1.

Belpol

Egy konferencián derült ki, mit is ért „átépítés” alatt a beruházó, a hallgatóság ledermedt.

A Körszálló tervezett bontása miatt adott ki közös nyilatkozatot tizenkilenc építész, köztük a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tagjai – közölte az Építészfórum kedden. Az aláírók még az utolsó pillanatban szeretnének hatni a döntéshozókra.

A szóban forgó épületet Szrogh György tervezte, 1967-ben készült el, a magyar későmodern építészet fontos darabjaként tartják számon, helyi védelem alatt áll.

Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége konferenciát rendezett Szocmodern épületek hasznosítása címmel. Ott ismertették a Körszálló átépítésének tervét – és ott derült ki, hogy az átépítés tulajdonképpen teljes bontással, majd az oda álmodott luxuslakások igényeinek megfelelő visszaépítéssel jár. 

„Az elmúlt öt évben a 60-as, 70-es évek legnemesebb késő modern épületei, Virág Csaba, Jánossy György, Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik” – állapítják meg a bontás ellen tiltakozó építészek. Azt vallják, hogy a kulturális értékek „megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdonnál és üzleti érdeknél, mégis szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos, a fejlesztő a döntések jogát”.

Az építészek álláspontja szerint a bontással megsérti az építtető a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5. §-át, a szükséges minimum elvét, a 10. §-t, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét, „de sérti a reusing, az adaptív építészet kiemelt, jövőbe mutató, az egyetemi építészképzésben évtizedek óta alkalmazott újrahasznosítás módszerét, aláássa ezen elvek hitelességét”. Ráadásul a kerületi településképi rendelet szerint helyi védettség alatt álló alkotást nem szabad lebontani. 

Az aláírók szerint a hazai építészeti etika, a szakmai morál mércéje ma a Körszálló ügye. 

Az aláírók: Czigány Tamás építész, Csomay Zsófia építész, Detre Villő belsőépítész, Dobai János építész, Fülöp Gyula építész, Getto Tamás építész, Jahoda Maja belsőépítész, Kalmár László építész, Karácsony Tamás építész, Magyar Péter építész, Mátrai Péter építész,  Patonai Dénes építész, Roth János építész, Schneller István építész, Sugár Péter építész, Sylvester Ádám építész, Szilvási Attila építész, Vincze László építész és Zsuffa Zsolt építész.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.