Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Épp a koronavírus-válság kirobbanása után váltak elérhetetlenné a fontos munkanélküliségi adatok, akkor, amikor a legfontosabb lenne tisztán lástni az aktuális helyzetet – nyilatkozták a Portfoliónak a hazai kutatási élet szereplői.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évek óta részletes adatbázist épít a munkanélküliek számáról, az újonnan elbocsátottakról, a csoportos létszámleépítésben érintettekről. Minden hónapban elemzést közöl arról, hogy miként alakult a munkaerő-piaci helyzet. Márciusban azonban csak néhány fő számmal frissítette egyes adatsorait a szolgálat, és csak az állástalanok demográfiai eloszlását lehetett látni – írja a lap.
Ez azért is probléma, mert így a kutatók nehezebben tudnak előrejelzéseket készíteni az előttünk álló hónapokra.
Nem tudni, hány fő az álláskeresési ellátásra jogosultak száma, hányan kapnak szociális támogatást, mennyien vannak ellátás nélkül, hány főt és milyen szektorokat érint a csoportos létszámleépítés, vagy mondjuk mennyien tartósan munkanélküliek – részletezi a Portfólió, amely megkérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy márciusban hány főt érintett csoportos létszámleépítés, azonban nem válaszoltak a kérdéseikre.
A csoportos leépítésben érintettek számát például azért lenne különösen fontos tudni, hogy érzékelhető legyen, milyen mértékben válnak meg a cégek a munkavállalóktól tömegesen.
A Portfolio értesülése szerint április közepe után már 330 ezer regisztrált munkanélküli volt Magyarországon, ami azt jelezte, hogy hétről-hétre tízezrek veszítik el az állásukat.
