Erdő Péter: Jézus megtanítja nekünk, kik vagyunk

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 24.

Belpol

A bíboros szerint tényleg fogynak a katolikusok, de nem olyan drámaian, ahogy a népszámlálás mutatta.

Jézus életével megtanítja nekünk, hogy kik vagyunk és mi a valódi, örök hivatásunk – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek.

Erdő Péter hangsúlyozta: az ember nem tudhat magáról mindent, de Isten, aki az embert a saját képére alkotta, igazán ismer minket.

Jézus azzal, hogy megszületett, végigélte egy ember életét, meghalt és föltámadt, „föltárta előttünk létezésünk titkát”. A titkot, hogy a világmindenség és benne az ember élete nem összefüggéstelen és véletlenszerű valóság, hanem benne van Isten tervében, és ez a terv nem ér véget a halállal.

Az isteni szeretet nagyobb az egész világmindenségnél és átöleli az emberiséget is, minden szenvedés és nehézség ellenére – mondta a bíboros.

Erdő Péter kitért arra: az ember méltósága abból fakad, hogy Isten a saját képére alkotta. Manapság sokan gondolják, hogy az emberi méltósággal nem összeegyeztethető a fizikai szenvedés, hogy a méltó élet a szenvedésmentes élet. Mi, keresztények azonban, az istenképiség felől határozzuk meg az emberi méltóságot, melynek jelei az értelem, a szabad akarat és a halhatatlan lélek.

Erdő Péter a 2022-es népszámlálás ősszel nyilvánosságra hozott adatairól azt mondta:

nem lepte meg az eredmény, mely szerint egymillióval kevesebb katolikus van Magyarországon, mint volt 2011-ben.

Ugyanakkor jelezte, nem ért egyet az alkalmazott módszerrel, és a kötelező állami népszámlálás keretében feltett fakultatív kérdésre adott választ nem tartja mérvadónak az ország katolikusainak számát illetően.

Az online kérdőívkitöltés meglátása szerint szintén torzít, hiszen a kötelező adatok megadása után sokan kételkedtek az anonimitásban és inkább nem válaszoltak a vallási hovatartozásukat firtató kérdésre.

„Mi, katolikusok, teológiailag Isten népeként” és a „megkereszteltek közösségeként értelmezzük magunkat”, és a „saját anyakönyveinkből sokkal pontosabb adatokkal rendelkezünk” a katolikusok számáról – jelentette ki.

Hozzátette: természetesen a magyarországi katolikusok fogyása létező tendencia, még ha nem is olyan drámai, mint a népszámlálási adatokból látszik.

A bíboros beszélt arról is, fontos, az egyházmegyei közösségek részéről felmerült igény és cél az erősebb közösségi élet. Minél inkább kisebbségi helyzetbe kerül egy keresztény közösség bárhol a világban, tagjai számára annál fontosabb, hogy ne csak a templomban találkozzanak, hanem az élet minden területén szorosan összetartozzanak.

Ugyancsak erősödik az igény a szakmai, hivatásbeli közösségekre, a katolikus orvosok, mérnökök, pedagógusok, pszichológusok közösségeire, melynek tagjai segítik egymást abban is, hogy a hivatásuk gyakorlása során felmerülő morális problémáikat a hit szellemében oldják meg.

Az érsekség e közösségek létrejöttét igyekszik segíteni például a Bízd rá magad! szolgálattal, melynek honlapján katolikus közösségeket lehet keresni, de a különböző élethelyzetekre, így például a házassági krízisre, illetve olyan állapotra, amikor beteg vagy autista gyermek van a családban, is ajánl katolikus szellemiségű segítséget, szakembert az internetes oldal.

Erdő Péter az ukrajnai háborúról szólva kiemelte: noha kevesebb figyelem kíséri, az egyház karitatív szervezetei továbbra is folyamatosan segítik a Kárpátalján élő magyarokat és az oda menekült ukránokat.

Az egyház különös gondot fordít az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültekre, különösen a gyerekekre. Több egyházmegyei iskolában vannak ukrán diákcsoportok, közülük kiemelkedik az esztergom-kertvárosi Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola, ahol száz ukrán diák tanul.

Jelezte, a háború közelsége a lelkipásztori munkában is megjelenik, „lelkipásztori életünkben érzékeljük, hogy a földre félelem borul, hogy sok emberen úrrá lett a rettegés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gyűlölet, a gonoszság egészen ijesztő, embert pusztító erői jelennek meg a háborús helyzetekben.

Ezért imádkozunk most különösen is a békéért – mondta, megemlítve, hogy vannak elkötelezetten, közösségben imádkozó csoportok. Az egyik ilyen lelkiségi mozgalom tagjai a második világháború óta járnak rendszeresen engesztelő imádságot végezni „népünk és a világ bűneiért, a békéért és a nemzet megmeneküléséért” a Normafához. Az ő csaknem 80 éves vágyuk teljesült decemberben, amikor elkészült a Szent Anna-réti engesztelő kápolna.

A bíboros az elmúlt év magyar katolikusok számára legfontosabb eseményének Ferenc pápa áprilisi magyarországi látogatását nevezte.

Hangsúlyozta, hogy az egyházfő ezzel a – 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utáni – második magyarországi útjával a magyar népet, a magyar katolikus közösséget akarta meglátogatni. Lelkipásztori és államközi látogatásra jött egyszerre, talán ezért is fogadta – a katolikus közösségen túl – az egész társadalom ilyen örömmel.

A látogatás helyszínei, a meglátogatott közösségek – az állami vezetőkön és a magyar egyház tagjain kívül a halmozottan sérült gyerekek, szegények, menekültek, fiatalok és a karitatív szervezetek – kiválasztása jelzi, hogy Ferenc pápa milyen csoportokra figyel különösen egész péteri szolgálata során.

A bíboros kiemelte azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták, hogy Ferenc pápa ismeri a magyar nép történelmét és átérzi a mögöttünk álló hosszú évtizedek szenvedéseit. Megemlítette a jelentet, amikor a Szentatya kezet csókolt az 50-es években vértanúhalált halt pap, Boldog Brenner János szintén pap testvérének a Szent István-bazilikában.

Erdő Péter megrendítőnek nevezte a Kossuth téri szentmise zárását, amikor Ferenc pápa az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnájának Szűz Mária-kegyképe előtt megújította Magyarország felajánlását a Szűzanyának.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.