A közelmúlt menekülthullámával megsokszorozódott a Magyarországra felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúak (knk) száma is. Míg ugyanis 2012-ben 874-en, 2013-ban pedig 464-en érkeztek, addig idén szeptember végéig több mint 8600 főt regisztrált a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), ám a nyári hónapokhoz képest most már egyre kevesebben érkeznek. Közülük ráadásul nagyon kevesen vannak, akik Magyarországon képzelik el a jövőjüket; mint a nagykorúak, ők is Nyugatra igyekeznek. Elhelyezésük 2011 májusa óta gyermekvédelmi szakellátásban történik (előtte ugyanúgy, mint a felnőtteké, Bicskén), a fóti Károlyi István Gyermekközpontban és a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hódmezővásárhelyi gyermekotthonában. Október elején a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság még az otthonok bővítéséről beszélt, erre úgy tűnik, most mégsem lesz szükség.
Gyámság
„A legtöbb ellátottról június 28-án kellett gondoskodnunk. Amíg az előtte való napon 274-en, majd az utána következő napon, június 29-én pedig 249-en voltak a kísérő nélküli kiskorúak, addig a két nap közötti 24 órában 314 főt kellett ellátnunk” – mondta lapunknak Kádas István, a fóti intézmény igazgatója. Az otthonban akkor 24 gyerekről gondoskodtak, ami már nem megterhelő, az intézmény eredetileg 34 kísérő nélkül érkező kiskorút tudott fogadni, ezt első körben 130-ra bővítették (116,4 millió forintból), majd hozzátettek még 12 ideiglenes befogadó férőhelyet. Hódmezővásárhelyen bővítésre nem volt szükség, megmaradt az eredeti 18 hely, ott október elején tíz knk tartózkodott, illetve két oltalmazott státuszt kapott gyerek. A fluktuáció mindkét intézményben igen nagy, Fótra például október első hetében négyen ékeztek és harmincheten távoztak – engedély nélkül. Az országba érkező kiskorúak – akik közül a legtöbben afgánok, 95 százalékuk 14 és 18 év közötti, 99 százalékuk pedig fiú – átlag 2-3 naptól 2-3 hétig terjedő ideig tartózkodnak az országban. Ez nem újdonság, 2011 májusa óta összesen 52 olyan knk jelent meg a gyermekvédelmi szakellátásban, aki végül tartósan itt is maradt: 10 menekült és 40 oltalmazott státusszal, ketten pedig ma már magyar állampolgárok.
| ||
Pedig a kísérő nélküli kiskorúakat érintő eljárás humánusabb, mint a felnőttek esetében, számukra elsőként gyermekvédelmi gyámot rendelnek ki – az erre szolgáló 35 napos ügyintézési határidőt nyáron 8 napra szűkítették, az eljárást az V. kerületi Gyámhivatal végzi. „Ez azért vált indokolttá, hogy a törvényes képviseletet már a menekültügyi, idegenrendészeti eljárás korai szakaszában biztosítani lehessen” – tájékoztatott az államtitkárság. A gyermekvédelmi gyám a knk törvényes képviselője, ezt a feladatot a menekültként, oltalmazottként való elismerésüket kérő, kísérő nélküli kiskorúak esetében a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat állományába tartozó gyámok látják el (akik jellemzően szociális munkások), míg a menekültként történő elismerésüket nem kérőknél a gondozási helyük területi gyermekvédelmi szakszolgálatának gyermekvédelmi gyámjai. „Nagyon büszke vagyok a gyermekvédelmi gyámi intézményre – mondja Kuslits Gábor, a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója. – Nagy előrelépés, hogy egy független szakember lehet a gyerek mellett, aki úgy tudja érvényesíteni a gyerek érdekeit, hogy nem kell tekintettel lennie intézményi érdekekre.” Az igazgató elmondta, megállapodtak a BÁH-hal, hogy amint tudomásuk van egy gyerekről, szólnak a szakszolgálatnak, aki két és fél napon belül jelöl egy gyámot, hogy biztosan beleférjenek a 8 napos határidőbe, Fóttal pedig megegyeztek, hogy a jelölt gyám rögtön felkeresheti a gyereket, így kezdettől fogva van mellette egy felnőtt, aki a képviselet mellett „gondoskodik a gyerek sorsrendezéséről, ehhez megmozgatja a szükséges szálakat és menedzseli a gyermekvédelmi nevelés alatt a kiskorú életét. A legfontosabb pedig a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása”. Ahol az első a szükségletek kielégítése után a családhoz és kapcsolattartáshoz való jog. „Ha biztos tudásunk van arról, hogy az unió egy másik tagállamában van vér szerinti kapcsolata a kiskorúnak, segítenünk kell a kapcsolattartást. Ugyanilyen fontos a bizalmi viszony kialakítása, hiszen legtöbbjüknek a felnőttekkel való kapcsolata nem a bizalomra épül, sokkal inkább hatóságnak vagy erőszakszervezetnek látják őket. Ennek a lebontásához idő kell” – véli Kuslits. Egy gyermekvédelmi gyámnak a jogszabály szerint 30 gyámgyereke lehet, ám jelenleg előfordul, hogy 35-40 gyerek is jut egy gyámra.
Kuslits szerint a BÁH abszolút partner a gyerekbarát eljárás kialakításában, az egyik legnagyobb eredmény, hogy a kiskorúak meghallgatása nem a Budafoki úton (a BÁH központja), hanem például a szakszolgálat épületében, tehát egy gyerekvédő intézményben történik. Ráadásul dolgozhatnak saját tolmácsaikkal, akik sok esetben olyan fiatalok, akik maguk is kísérő nélküli kiskorúként érkeztek, végigjárták ugyanazt az utat, mint a meghallgatáson ülők.
Aki marad
„A gyermekközpont különböző ellátási szükségletű gyermekeket gondoz különálló szakmai egységekben, amelyeket tekintve nincs különbség az ellátásban, ugyanazt a juttatást kapja minden gyermek, függetlenül az anyanyelvétől, állampolgárságától” – mondja Kádas István. A teljes körű ellátás része a napi ötszöri étkezés – vallási és kulturális szokások figyelembevételével –, orvosi ellátás, pszichológus és fejlesztő pedagógus biztosítása, illetve meghatározott a ruházkodásra költött éves összeg, ahogy a zsebpénz is (ugyanígy Hódmezővásárhelyen is). A munkatársak közül többen beszélik a pastu, dari, urdu nyelveket, az intézményben imaterem is működik, a kulturális és vallási ünnepek megtartása pedig az otthon programjába iktatottan valósul meg. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által végzett számítások alapján egy kísérő nélküli kiskorú ellátása naponta 7–11 ezer forintba kerül.
És bár a legtöbb gyerek néhány nap után továbbáll az intézményből és az országból, aki marad, szinte kivétel nélkül iskolába jár, ahol elsőként az a cél, hogy elsajátítsák a magyar nyelvet. Fóton ilyen iskola nincs, a fiatalok Budapestre járnak tanulni (főként a Than Károly Ökoiskolába). Hódmezővásárhelyen ezzel szemben működik egy iskola az intézményen belül is, egy angol–magyar szakos pedagógus vezetésével, van egy civil szervezet által működtetett Motivációs Tanoda, ahol a magyar mellett a szociális kompetenciák fejlesztésére is van lehetőség, illetve a gyerekeket fogadja a szegedi József Attila Általános Iskola és Szakiskola is. Ha a kiskorú betölti a 18. évét és továbbra is tanul és igényt tart rá, utógondozói ellátásban részesülhet – ezt Fóton helyben oldják meg, a fiatalok a gyermekközpont egyes otthonaiban élnek, Hódmezővásárhelyen szintén az otthonban valósul meg az utógondozás, ott jelenleg egy ilyen fiatal felnőtt él. Kuslits szerint az utógondozás azért fontos, mert a gyermekvédelmi szakellátáson belül ez az az ellátási forma, ami az önkéntességre épül: a fiatal maga kéri az ellátását, ezért kvázi egyenrangú kapcsolatról szól a munka, aminek a célja a végzettség, lakhatás és jövedelem megszerezése.
„Attól kezdve, hogy nevelésbe lehet venni egy gyereket, sokkal könnyebben lehet a kortársaik közé integrálni őket” – véli Kuslits. Az integrációs programokat egyrészt maguk az otthonok is biztosítják, Fóton képesség- és készségfejlesztő foglalkozások vannak, illetve szervezett kirándulások, szabadidős foglalkozások, sportolási és internetezési lehetőség, zeneszoba vagy társasjátékok. Az integráció kulcsa mégis a nyelvi és kulturális hátrányok leküzdésében van, véli az igazgató, éppen ezért biztosítanak iskolán kívüli szervezett programokat a gyerekeknek. Hódmezővásárhelyen erre egy háromlépcsős rendszert alakítottak ki, ahol az első, adaptációs időszakban a napi rutin kialakításán, a mentorrendszeren és értékelési rendszeren van a hangsúly. Ezt követi egy korrekciós időszak, ahol a gyerek szükségleteit és a fejlesztendő területeket igyekeznek feltárni, majd jön maga az integrációs időszak, amikor az előzetes fejlesztési tervben meghatározott célokat valósítják meg – oktatással és szociális kompetenciák fejlesztésével, illetve kommunikációs technikák elsajátításával. Másrészt több civil szervezet is jelen van az intézmények életében, különféle integrációt elősegítő projektekkel.
| Civilek az integrációért A Református Menekültmisszió 2007 óta foglalkozik iskoláskorú elismert menekültek és oltalmazottak iskolai beilleszkedésének támogatásával, magyar nyelvi felzárkóztatásával. Emellett játékos országismeretet, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében közösségi eseményeket biztosítanak; lehetőség van tehetséggondozásra, szakmai gyakorlat biztosítására, a pályaorientáció elősegítésére. A projekt eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy évente általában öt diák jut el az érettségiig, többen választanak szakmát, egyetemet. A programot idén nyárig az Európai Menekültügyi Alap (EMA) finanszírozta, lejártával jelenleg önkéntes alapon folyik a meglévő diákok utógondozása, nyelvi és szaktárgyi fejlesztőórákkal. A Cordelia Alapítvány szintén hosszú ideje dolgozik együtt a kísérő nélkül érkező kiskorúakkal, ott voltak már Bicskén, májusig pedig Fóton is, azóta az átszervezések miatt nem, de tervben van a folytatás. „Nekünk alapvetően az a dolgunk, hogy kiszűrjük a súlyosan traumatizált eseteket és segítsük őket a feldolgozásban, és abban, hogy alkalmassá váljanak az integrációra” – meséli Tar Zsuzsanna pszichiáter. Dolgukat az nehezíti meg, hogy a kiskorúak legtöbbször pár nap után tovább is állnak az intézményből. „Ám még ilyenkor is kell nekik a figyelem, jót tesz nekik, ha beszélhetnek az életükről, és fontos, hogy megerősítsük bennük azt az érzést, hogy van helyük és keresnivalójuk a világban.” A pszichiáter szerint sok kiskorúnál az okozza a legnagyobb frusztrációt, hogy míg otthon dolgozott, itt kiskorúnak minősítik, sőt, ha 18 éves elmúlt, csak akkor maradhat az otthon kötelékében, ha tanul. „Vagyis csak akkor tud gyökeret verni, ha tanul, úgy viszont nem tud pénzt keresni, ami lelkiismeret-furdalást okoz náluk, a családjukat ugyanis támogatniuk kell, támogatni akarják.” |
Az integráció kapcsán felmerülhet a kérdés, mi a helyzet az örökbefogadással? „Ez egy nagyon komoly gyermekvédelmi aktus, a végleges sorsrendezés kitüntetett módja, örökbe fogadni azonban csak olyat lehet, akit a hatóság örökbe adhatónak minősít. A nyáron sok megkeresés érkezett hozzánk is, miszerint a szülők szívesen fogadnának örökbe kísérő nélkül érkező kiskorúakat. Itt azonban nem szabad elfelejteni, hogy élő kapcsolatok vannak a háttérben, sok esetben a szülők nem haltak meg, a gyerekkel igenis tartják a kapcsolatot” – mondja Kuslits Gábor és hozzáteszi, igen minimális annak az esélye, hogy magyar állampolgár nevelésbe vehet ilyen gyerekeket.
Bővítés?
A nyári menekülthullám idején Fót tehermentesítése érdekében már státusszal rendelkező 35-40 gyereket költöztettek át budapesti otthonokba, ekkor merült fel a további bővítés kérdése, az államtitkárság nyilatkozata szerint, ha szükséges, akár 5-5500 hellyel is. „Ha a fóti központ eléri kapacitása határait, akkor újabb épületek nyílhatnak meg. Közöttük vannak korábban bezárt fővárosi és Budapest környéki gyermekotthonok. A kormány döntött arról is, hogy ha ezek is kevésnek bizonyulnak, az őszödi kormányüdülőt is gyermekotthonná alakítják” – áll válaszukban. Közben az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjához benyújtott sürgősségi pályázat (EMAS) 1,27 milliárd Ft-os keretéből már működő gyermekvédelmi intézményekhez kapcsoltan jön létre 184 új gyermekotthoni, utógondozó otthoni és ideiglenes befogadó férőhely. A 2015. szeptember 15-étől hatályos jogszabály-módosítások alapján pedig a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság – a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter jóváhagyásával – jelöli ki a kísérő nélküli kiskorúak ellátásának további lehetséges helyszíneit. És bár Kuslits szerint ez jelenleg csak a sötét jövőre való felkészülés kommunikációja, az ötlet jó, hiszen az üresen álló nagy intézmények lakhatóvá és használhatóvá tétele minimális ráfordítással megoldható lenne.
A kormány emellett elkülönített 368,8 millió forintot az idei költségvetésből a férőhelyszám bővítésére és működtetésére, az Emmi pedig benyújtott az unióhoz egy 3,6 millió eurós támogatási igényt „a kísérő nélküli kiskorúak megfelelő színvonalú elhelyezése és ellátása érdekében”. Ennek keretében további 144 állami férőhellyel bővítenék a rendszert.
Ez azonban jelen állás szerint feleslegesnek tűnik, hiszen az országban tartózkodó, kísérő nélküli kiskorúak száma nem követeli meg a bővítést, az engedély nélkül eltávozott kiskorúak esetében pedig, ha a gyerek nem jelenik meg – vagy nem találják meg – 60 napon belül, a gyámhivatal automatikusan megszünteti mind az ellátást, mind a gyámságot. Ez pedig a legtöbb esetben bekövetkezik, mert bár az engedély nélküli eltávozás esetén a gyermekotthon rögtön értesíti a gyermekvédelmi gyámot, majd 24 órán belül (ha 14 év alatti, akkor haladéktalanul) az illetékes rendőri szervet is, a nyomozás nagy valószínűséggel ellehetetlenül – vagy azért, mert a kiskorú hamis adatokat adott meg, a környezete és háttere ismeretlen, vagy mert embercsempészekkel kooperálva szinte azonnal eltűnik az országból. A nyugati országokból való visszatoloncolástól szintén nem kell félni – idén október közepéig mindössze két ilyen kiskorú érkezett Magyarországra.
