4-es metró

Miért 30 millió euró kötbért fizetünk a Siemensnek?

  • - zsip -
  • 2013. február 11.

Belpol

Lapunk pert indított, hogy megtudjuk, mekkora összegről szólt az a tanácsadói javaslat, amely alapján 9 milliárdos kötbért fizetnek az adófizetők a Siemensnek a 4-es metróval kapcsolatban. A BKV arra hivatkozott a tárgyaláson, hogy nincs még végleges döntés a kötbér összegéről, pedig a közgyűlés már döntött.

„A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános” – így szól a Fidesz-kormány által alkotott, 2011-ben hatályba lépett információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény 27. paragrafusa. Ezt az eszközt egyre többször vetik be a hatalmat gyakorló szervek, hogy megtagadják adatok nyilvánosságra hozását.

A Magyar Narancs a négyes metró független mérnöki, műszaki ellenőri feladatait 2013-ig ellátó Eurometro Mérnökiroda Kft.-t kereste meg. Azt a szakvéleményét kértük ki, amely arról szólt, hogy a metró biztosítóberendezéseit szállító Siemensnek hány euró kötbért fizessen ki a főváros. A német multi azért követel kötbért, mert a kivitelezés többéves csúszása miatt nem tudta időben kezdeni az eszközök telepítését. A sajtóhírekben múlt ősszel az jelent meg, hogy a német cég 70 millió eurót követelt a fővárostól, amely azt lealkudta 30 millióra. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az adófizetők által kifizetendő összeg megegyezik-e a szakmai javaslattal, vagy más tényezők is befolyásolták a végső alkut. Az Eurometro a projekt megvalósításában közreműködő DBR Metro Projektirodához irányított, arra hivatkozva, hogy nem ő kezeli az adatot. A DBR október 31-én megtagadta a dokumentum kiadását, hivatkozva az infotörvény idézett passzusára, a folyamatban lévő választott bírósági eljárásra, és arra, hogy ehhez a Siemens hozzájárulása is szükséges.

A Magyar Narancs újságírója ezt követően a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével pert indított a megítélésünk szerint közérdekű adat megismerése érdekében. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt héten tartotta az első tárgyalást, amelyen adatkezelőként a BKV jelent meg. A BKV ellenkérelmében többek között arra hivatkozott, hogy a 100 millió forintot meghaladó követelés ügyében a Fővárosi Közgyűlés jogosult dönteni. Azt állította, hogy az egyeztetési folyamat a mai napig nem zárult le, álláspontja szerint „a mérnök határozata nem végleges döntés”, az adat ezért is titkolandó. Ennek az érvelésnek azonban ellentmond, hogy a Fővárosi Közgyűlés október 31-i zárt ülésén már határozott a kötbér kifizetéséről. Tizenkilenc támogató szavazattal arról döntöttek, hogy a BKV 30 millió 250 ezer eurót fizet a Siemensnek, a projekt megvalósításának határidejét pedig 2010. április 26-ról 2014. március 31-re módosította. Vagyis a szükséges döntés, megítélésünk szerint, megszületett, tehát a közösségi és hazai adófizetők nyugodtan megismerhetnék, milyen szakvélemény alapján fizet ki 9 milliárd forint kötbért a főváros. A határozat arról is szól, hogy a megállapodáshoz már csak a közreműködő szervezet és a kormány formális jóváhagyására van szükség.

Mint arról beszámoltunk, decemberben a Nemzetgazdasági Minisztériumot kötelezte arra a bíróság első fokon, hogy adja ki a Malév pénzügyi rendbetételéről szóló, 2010 végén keletkezett, 27 millió forintba kerülő tanulmányt. Ezt ugyancsak döntés-előkészítői jellegére hivatkozva akarta továbbra is titokban tartani a minisztérium, miközben már hónapok óta folyamatban van a társaság felszámolása.

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.