„A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános” – így szól a Fidesz-kormány által alkotott, 2011-ben hatályba lépett információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény 27. paragrafusa. Ezt az eszközt egyre többször vetik be a hatalmat gyakorló szervek, hogy megtagadják adatok nyilvánosságra hozását.
A Magyar Narancs a négyes metró független mérnöki, műszaki ellenőri feladatait 2013-ig ellátó Eurometro Mérnökiroda Kft.-t kereste meg. Azt a szakvéleményét kértük ki, amely arról szólt, hogy a metró biztosítóberendezéseit szállító Siemensnek hány euró kötbért fizessen ki a főváros. A német multi azért követel kötbért, mert a kivitelezés többéves csúszása miatt nem tudta időben kezdeni az eszközök telepítését. A sajtóhírekben múlt ősszel az jelent meg, hogy a német cég 70 millió eurót követelt a fővárostól, amely azt lealkudta 30 millióra. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az adófizetők által kifizetendő összeg megegyezik-e a szakmai javaslattal, vagy más tényezők is befolyásolták a végső alkut. Az Eurometro a projekt megvalósításában közreműködő DBR Metro Projektirodához irányított, arra hivatkozva, hogy nem ő kezeli az adatot. A DBR október 31-én megtagadta a dokumentum kiadását, hivatkozva az infotörvény idézett passzusára, a folyamatban lévő választott bírósági eljárásra, és arra, hogy ehhez a Siemens hozzájárulása is szükséges.
A Magyar Narancs újságírója ezt követően a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével pert indított a megítélésünk szerint közérdekű adat megismerése érdekében. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt héten tartotta az első tárgyalást, amelyen adatkezelőként a BKV jelent meg. A BKV ellenkérelmében többek között arra hivatkozott, hogy a 100 millió forintot meghaladó követelés ügyében a Fővárosi Közgyűlés jogosult dönteni. Azt állította, hogy az egyeztetési folyamat a mai napig nem zárult le, álláspontja szerint „a mérnök határozata nem végleges döntés”, az adat ezért is titkolandó. Ennek az érvelésnek azonban ellentmond, hogy a Fővárosi Közgyűlés október 31-i zárt ülésén már határozott a kötbér kifizetéséről. Tizenkilenc támogató szavazattal arról döntöttek, hogy a BKV 30 millió 250 ezer eurót fizet a Siemensnek, a projekt megvalósításának határidejét pedig 2010. április 26-ról 2014. március 31-re módosította. Vagyis a szükséges döntés, megítélésünk szerint, megszületett, tehát a közösségi és hazai adófizetők nyugodtan megismerhetnék, milyen szakvélemény alapján fizet ki 9 milliárd forint kötbért a főváros. A határozat arról is szól, hogy a megállapodáshoz már csak a közreműködő szervezet és a kormány formális jóváhagyására van szükség.
Mint arról beszámoltunk, decemberben a Nemzetgazdasági Minisztériumot kötelezte arra a bíróság első fokon, hogy adja ki a Malév pénzügyi rendbetételéről szóló, 2010 végén keletkezett, 27 millió forintba kerülő tanulmányt. Ezt ugyancsak döntés-előkészítői jellegére hivatkozva akarta továbbra is titokban tartani a minisztérium, miközben már hónapok óta folyamatban van a társaság felszámolása.
