A pécsi Európa Centrum Kht.-nek 9 milliárd forintból kell kigazdálkodnia a 2007-10-es évek program- és kommunikációs költségeit. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programra eső 7 milliárd forint negyven százaléka minisztériumi, harminchárom százaléka városi támogatás; a fennmaradó hányad előteremtése Pécsre hárul. Az idei hiányzó forrás egy részét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 130 millió forintja pótolja - ám ez az összeg mégsem annyi, mint amennyinek mutatja magát.
A 130 millió valójában nem több néhány kósza milliónál, hiszen a különböző címeken a pécsi fesztiválokra fordított pénzt keresztelték át az NKA kulturálisfőváros-keretévé. Ha a legutóbbi árfolyamon számoljuk a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), a Nemzetközi Filmünnep és a háromévente megrendezett Felnőttbábfesztivál támogatásait, akkor 118 millió forintot kapunk - idén tehát
ennyit spórol ki
a kormányzat az EKF-ből. Ám hogy mégse kelljen azt mondani, nincs rá pénz, a fesztiválok húzzák a rövidebbet: a POSZT emiatt húszmillióval, a Filmünnep 17 millióval kap kevesebbet a tavalyinál. Vagyis az EKF-programokat azon országos és nemzetközi fesztiválok rovására finanszírozzák, amelyek hozzásegítették Pécset a kulturális főváros címéhez.
A kulturális tárcától érkező negyven százalék felett sem rendelkezik Pécs közvetlenül. A tárca biztosítékot szeretne arra, hogy a pénzt a megfelelő célokra fordítják - ezért a program csak Hiller István és Csák Ferenc kormányzati koordinátor jóváhagyásával valósulhat meg. Ez önmagában aligha kifogásolható - a tárca azonban ennél tovább ment: az egyes programokra nem az Európa Centrum, hanem a minisztériumi tulajdonú rendezvényszervező cég, a Hungarofest Kht. köti meg a szerződéseket. Emellett a miniszter akár felül is írhatja a művészeti igazgató programterveit, hiszen a tavaly decemberben megkötött kormány-város megállapodás értelmében "hatvan napon belül dönt arról", hogy az éves programok közül "melyeket részesíti támogatásban". (Sőt a megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy a kulturális kormányzat az EKF-en kívüli büdzséből rendezvényeket delegáljon Pécsre.) A gyakorlatban a miniszter jóváhagyását követően készülhet a költségvetés; ha erre a kormányzati koordinátor rábólint, akkor munkába állhat a Hungarofest mint pénzügyi lebonyolító.
A művészeti igazgató - akire "teljes szakmai autonómiával, jogosultsággal és felelősséggel" rendelkező személyként hivatkozik a megállapodás - talán a hivatali múltja miatt sem érzi, hogy a fentiek megkötnék a kezét. A tavaly őszi művészeti igazgatói pályázatnak két erős szakmai hátterű esélyese volt, de politikai konszenzus híján a kiírás eredménytelenül zárult. Tasnádi Péter polgármester végül a pécsi illetőségű Méhes Márton kinevezésével vetett véget a találgatásoknak, akit a helyiek feltehetőleg szívesebben elfogadnak, mint egy kívülről érkezőt. Méhes ugyanakkor a kulturális tárca kipróbált embere: amikor tavaly nyáron Hiller István Csákkal együtt bemutatta őt a sajtónak, éppen a berlini Collegium Hungaricum igazgatóhelyettesi posztját cserélte a német évad kurátori megbízására. Csák pedig - szülei műkereskedő és ingatlanbefektető cégeinek résztulajdonosaként - németországi tanulmányokkal és egy sikertelen soproni képviselő-jelöléssel a háta mögött lett az EKF miniszteri biztosa (később kormányzati koordinátora). "A tanácsadók, kurátorok felkérésében önállóan járok el. Minden, a kormányzati, városi és NKA-büdzsékerettel kapcsolatos döntés az enyém" - mondta Méhes a Narancsnak, kiemelve, hogy az idei programtervet a tárca módosítás nélkül hagyta jóvá a napokban (a részleteket lásd keretes írásunkban).
A tárca jogosítványai az EKF kommunikációjában és szponzorációjában még erősebbek. A kormány-város megállapodás kettéosztja a kommunikációs munkát - az Európa Centrum helyi és regionális, míg a Hungarofest országos és nemzetközi szinten mozog -, de hatásköröket nem nevez meg. A kormányzat pénze - a kétmilliárdos büdzsé hetven százaléka - a Hungarofesthez folyik be, ám a dologi kiadások egésze félreérthetetlen módon Pécset terheli. Ad absurdum
Pécs tartja el
a Hungarofestet, amire a kormányzatnak nem futja: a társaságot évek óta felszámolás fenyegeti. Újabban az országos és nemzetközi kommunikációs munka tendereztetéséről van szó; a stratégia kidolgozásával egy nyolcfős testület foglalkozik (budapesti tagjai Bence Ottó, a Hungarofest volt ügyvezetője, Csák Ferenc, Kelecsényi Ágnes, a Turizmus Rt. volt PR-igazgatója; pécsi tagjai Gonda Tibor kulturális alpolgármester, Freivogel Gábor EKF-főépítész, Kiss Tibor általános EKF-igazgató, Méhes Márton, Törőcsik Mária marketingprofesszor).
Szponzorációs tevékenységet szintén mindkét kht. végezhet; a Hungarofest bevételei - egy halmozottan fogyatékos mondat szerint - a kormányzati EKF-es kommunikációs és programbüdzsét gyarapítják (hogy melyiket, mikor, milyen arányban, arról nem szól a dokumentum). A szponzorkeresés összehangolását a két kht. közötti megállapodás részletezné; "külön-külön", de "egymással részben egyeztetetten" keresnek szponzort, a munka elvégzésével egy "együttesen kiválasztott szakcéget bíznak meg". Csák magyarázata szerint a két kht. áprilisban meghívásos pályázat útján választ ki egy céget, melynek felügyelete az Európa Centrumhoz kerül. E megállapodások azonban nem tisztázzák érdemben, hogy ha az országos és nemzetközi kommunikáció fölött a minisztérium bábáskodik, akkor a választási évben (2010) miként fogja ezt nem a saját (meg a kormány) fényezésére használni?
De miért ment bele a város olyan megállapodásokba, amelyek ennyire csorbítják Pécs autonómiáját az EKF-munkában? A polgármestertől nem kaptunk kimerítő választ e kérdésre. Kiss Tibor pedig úgy véli, hogy a megállapodások eredeti szövegezésén a városnak már így is sokat sikerült módosítania.
Az illetékességek elszipkázása nyilván bizalmi kérdés is: egyetlen vidéki városba nem robbant még be egyszerre ennyi pénz - és Pécs rá is szolgált arra, hogy ne bízzanak benne. A pályázat viszont éppen azzal győzhette meg az uniós zsűrorokat, hogy a kulturális értelemben egypólusos ország számára alternatívát mutatott föl. Ha azonban a lényegi döntések a fővárosban összpontosulnak, akkor ennek vélhetőleg csekély, Pécsbe és a régióba visszaforgatható hozadéka lesz a 2010-es év lefutásával.
Pécsi hatáskör marad viszont az öt nagy infrastrukturális beruházás, amit a város - ha be tudja hozni az időveszteséget - 34,6 milliárd forintból valósít meg 2010 januárjáig. Kiss Tibor tisztában van azzal, hogy miután lezajlott a kulturális főváros év, piaci alapon kell tudniuk finanszírozni az új intézményeket. A kitörési pontot az egyetemfejlesztésben és a Zsolnay-tradícióban látja. Az ősz folyamán ugyanis az egyetem - Magyar Bálint (Miniszterelnöki Hivatal) fejlesztéspolitikai igazgató ösztönzésére - kivetette a hálóját azokra az új létesítményekre, amelyek a város kulturális megújulását szolgálták volna: a könyvtárra és a hangversenyteremre, de leginkább a Zsolnay Kulturális Negyedre (ZSKN). E gondolat "keleti campus" néven terjedt el, ami az EKF-pénzek átcímkézésével és a központi fejlesztési pénzek megspórolásával legalább tíz-tizenötmilliárdos egyetemfejlesztést takar. A város vezetésénél a pályázati anyag célkitűzéseinek áthangolása nem ütközött akadályba, hiszen egy létező infrastruktúra bővítése kockázatmentesebb vállalkozás, mint egy gazdag kulturális intézményrendszer működtetése.
Továbbra is képlékeny azonban a ZSKN tartalma. Az eredeti elképzelést tavaly ősszel megfuttatták egy holland workshop keretében, melynek fő megállapítása az volt, hogy egy kulturális negyed koncepcióját elsősorban a város (civil) kulturális igényeinek kellene alakítania, szemben az előre meghatározott tartalmú témaparkokéval. Ehhez képest a jelenleg körvonalazódó tartalom az egyetem művészeti karának beköltöztetéséről szól, ami aligha vonja be a ZSKN-t a város kulturális életébe. Kimondatott az is, hogy a ZSKN-ben olyan funkciók részesülnek előnyben, amelyek képesek eltartani magukat, így szó van a Varga Filmstúdióból kiszakadt animációs filmstúdió, a Bóbita Bábszínház és a JESZ Egyetemi Színpad beköltöztetéséről - noha senki sem állíthatja, hogy az utóbbi kettő önfenntartóbb lenne, mint a mostanra pártfogók nélkül maradt Kortárs Művészeti Központ-kezdeményezés.
A beruházások a kormánnyal kötött támogatási szerződés ütemezéséhez képest is négy-öt hónapos
csúszásban vannak
A szerződés egyetlen nagyprojektként kezel négy beruházást, mégis lehetséges, hogy kiemelt projektekként nyújtják be őket az unióhoz. Ez esetben lebonyolításuk a magyar eljárásrendet követi, ami azzal a rizikóval jár, hogy az uniós audit utólag felülbírálhatja a támogatás jogosultságát. Az idő- és pénzzavaros helyzetre jellemző, hogy az EU-s pályázatokhoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését csak március elején tendereztették (330 milliós a keret), amikorra a tervpályázatok már meg voltak hirdetve. Itt is van változás: a kiállítóteret végül az eredeti, alkalmatlan helyszín helyett a Káptalan utcai szabadtéri színpad helyére hirdették meg; Freivogel Gábor EKF-főépítész pedig azon fáradozik, hogy lehetővé váljon a 6-os út elterelése, amely jelenleg kettévágja a ZSKN területét, lehasítva a városközpontról a könyvtárat és a hangversenytermet.
Programok
A 2007-es programokból alig olvasható ki, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz. A programkeretet még a március elsején lemondott Tarrósy István vezette Európa Centrum Kht. hirdette meg, Méhes később az erre beérkezett javaslatokból töltötte fel az NKA-keretet is (szponzori hozzájárulással együtt közel négyszázmillió forintból gazdálkodhatott). A program jelentős része létező rendezvényekre és intézményi kezdeményezésekre épül, egy része vendégszereplés - mint például a Ludwig Múzeum Breuer Marcell-kiállítása. 2010-es cím alatt szerepel a pécsi bauhausosokról szóló magyar-német kiállítás előkészítése, és Mozart kortársa, Lickl György életművének kutatása, vagy a megyei kezdeményezésű kiállítás Moholy-Nagy László korai korszakáról, de megfért ebben a kategóriában a Kamera Hungária is a kormányzati keret terhére. A 2007-es év a "tanítás-tanulás" címkét kapta; kiemelt rendezvénye a májusi IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál. Az érzelmekre az "Európa lelke" konferencia, a bordalfesztivál és egy visszaszámláló óra felállítása kíván hatni. A közel száz programból alig 5-6 civil kezdeményezés: ezek tizenegymillió forintból valósulnak meg (köztük a Vidámpark kulturális hasznosítása, utcabál, roma nap, vagy a fogyatékkal élők művészeti képzése).
Organigram
Az operatív munkát eddig az Európa Centrum Kht., a beruházásokat a Fejlesztési Kft. felügyelte; ezek most jelentős bővítéssel egy százszázalékosan városi tulajdonú projektcéggé (Pécs 2010 Menedzsment Kht.) szerveződnek. Az új kulcspozíciók - jogi, szponzorációs, marketing, kommunikációs igazgatói posztok - feltöltésén a tavaly év végén kinevezett Kiss Tibor általános EKF-igazgató fáradozik (aki emellett megtartotta a Biokom, a városi szemétszállító cég ügyvezetői székét is). Noha a legtöbb kulturális fővárosban szintén egy projektcég fogta össze az operatív és a fejlesztési munkát, az EKF-ek tanulságait összefoglaló Palmer-jelentés kiemeli, hogy az előnyös szervezeti struktúrák nem a város közvetlen irányítása alatt működtek. Pécs egyik 2010-es partnervárosa, Essen tanácsosa a maguk egyedülálló alternatíváját a Narancs 2006. decemberi számában magyarázta el: a projekttársaságban nemcsak a régió különböző közigazgatási szintjei képviseltetik magukat, hanem az ott megtelepedett nagyvállalatok is.
