Egészen különös gyakorlat alakult ki az V. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatában az elmúlt években – ezt még hetekkel ezelőtt tárta fel lapunk. A dolog lényege, hogy 2015 nyarától adott a lehetőség a Belvárosban, hogy egy önkormányzati ingatlan bérlője a neki jogszerűen járó elővásárlási jogot (és nem mellékesen a 30 százaléknyi kedvezményre való jogosultságot) csak úgy átruházza valakire, mondjuk egy ingatlanos cégre, vagy másra, akár magánszemélyre is. Azaz úgy kaphat valaki ma is kedvezményt az amúgy sem magasra vert árakból az V. kerületben, hogy egy percig nem bérelte az adott ingatlant.
Persze nem nehéz ebben a procedúrában olyan kiskaput látni, amely arra szolgál, hogy különböző cégeken, ne adj’ isten strómanokon át aprópénzért (200 ezer forint körüli négyzetméteráron) kicsepegtessék a „beavatottak” a belvárosi ingatlanvagyon értékes darabjait. Hiszen elég egy bérlővel megállapodni „okosba”, és hopp, a jog máris átruházódik – ezt nem ellenőrzi az égvilágon senki. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk néhány ilyen esetet (pl.: Egyetem téri egykori Sberbank-irodáét), ahol pontosan ez történt.
Azaz: A piaci ár töredékért értékes belvárosi ingatlan átjátszása a korábbi bérlőn keresztül új szereplőkre, főleg ingatlanosokra.
Lapunk tudomása szerint legalább fél tucat esetben biztosan működött ez a módszer. Ám nem kizárható, hogy ennél akár többször.
| ||
Ugyanakkor ha nem azonnal strómanoknak nézzük ezeket a hirtelen feltűnő, és a nyilatkozattól rendre elzárkózó (néha fenyegetőző) szereplőket, hanem annak kezeljük őket, amik, tehát ingatlanosoknak, még ez esetben is azt tudjuk mondani: épp ők tudják legjobban felhasználni a töredék áron megszerzett ingatlanokat azok továbbértékesítésével, kiadásával stb. Egytől-egyig jó üzletet kötöttetek. Valaki közel 200 ezerért, más 250 ezerért szerzett négyzetmétereket olyan részeken, ahol ma az ingatlanárak verik a másfél millió forintot négyzetméterenként.
Miért titkolták?
Mindez már eddig is elég meredeknek tűnik, a legsúlyosabb mégis az volt az egészben, hogy miközben ezt a korábban nem ismert technikát feltérképeztük, viszonylag gyorsan kiderült, hogy az V. kerület ellenzéki képviselőinek fogalma sem volt arról, hogy az önkormányzat ilyen gyakorlatot folytat évek óta. És ez nem az ő hibájuk volt, ugyanis az önkormányzat egy árva szót nem szólt erről nekik. Amit az ellenzékiek érthetően úgy élték meg, hogy a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette testület egyszerűen eltitkolta ezt előlük.
Épp ezért a csütörtök délelőtti rendes testületi ülésen a Magyar Narancs által feltárt gyakorlatot kérte számon az V. kerületi ellenzéki, képviselők, legaktívabban Csonka Krisztián (LMP) és Steiner Pál (MSZP).
Csonka például arról beszélt, hogy az elmúlt években több százmilliós kár érte az önkormányzatot az ingatlanértékesítési módszerük miatt, de arról is érdeklődött, hogy miért ingyenesen az átruházás vásárlás eseten, ha – mint fogalmazott – bérlésnél nem az.
Erre a kerület jegyzője, Selley Zoltán lényegében azt válaszolta:
Minden a jogszabályok szerint történt. Egy korábbi PTK. módosítás lehetővé teszi az ilyen típusú átruházásokat.
És ez volt az a passzus, amit ilyen-olyan formában ismételgettek jó félórán keresztül az önkormányzat képviselői (Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester nem volt jelen az ülésen).
Csakhogy Steiner Pál szerint ez egész egyszerűen nincs így, ez az érv sántít.
Az, hogy jogszerű lett volna minden.
Ő szerinte ugyanis az a helyzet, hogy az önkormányzat valahogy értelmez egy jogszabályt, de azt lehet másképp is értelmezni, hiszen ezekről az esetekről (már a kedvezmény átruházhatóságáról), nem ír konkrétan a Ptk.-módosítás.
Ami egyébként így is van. Ezért Steiner feltette a kérdést:
- Miért titkolta el az önkormányzat, hogy így értékesít ingatlanokat, miért nem tárta a testület elé, miért nem született róla döntés?
És erre már nem is érkezett válasz.
Helyette a jegyző elővette, hogy egy korábbi vizsgálat során kiderült: minden a jogszabályok betartása szerint történt a kerületben.
„Ez nem így van. Maga most csúsztat! Ez hazugság!” – a reakciót szintén Steinertől kapta Selley Zoltán, mert a szocialista képviselő arra mutatott rá, hogy amire a jegyző céloz, az egy korábbi vizsgálat volt, és az a többszázmilliós tétel, ami pár hete kiderült, nem szerepelt benne.
Beleálltak, megszavazták
Meglepődtem, amikor a testületi ülésen kiderült az, hogy még szerdán, ezt megelőzően még a jogi bizottságban is csaknem másfél órán vitatkoztak az átruházhatóság jogszerűségéről. Ami azért mulatságos, mert ezt a vitát minimum akkor kellett volna lefolytatniuk, mielőtt elkezdték így eladogatni az önkormányzati ingatlanokat olyanoknak, akikről fogalmuk sem volt azoknak a képviselőknek, akik megszavazták az ingatlanok eladását. (Az önkormányzati ülésen Csonka Krisztián részéről felmerült az is, hogy miért egy olyan céget bíznak meg az ingatlanok értékének felbecsülésével, amely rendszeresen a piaci ár alá lövi ezeket be. Az ülést levezető Balla Valéria alpolgármester (Fidesz) erre egyszerűen mondta azt: „nem vagyok ingatlanértékesítő. Az ő munkáját laikusként nem is kívánom értékelni.”)
Az önkormányzat és a jegyző válaszait, amellyel az eddigi értékesítési rendszert védték - beleértve a titkolózást - a tízfős fideszes többség rendre megszavazta, tartózkodás vagy ellenvetés nélkül.
