„Ez az ország nem marad így”

Tarr Béla workshopja a Freeszfe hallgatóinak

Belpol

Augusztus elején indult Tarr Béla workshopja a Free­szfe húsz hallgatójával. A tervek szerint szeptember végén húsz filmet mutatnak be.

„Nem vagyunk meglepve, de nagy szomorúsággal vesszük tudomásul, hogy egy önképző egyesület felelőtlenül, egy felsőoktatási akkreditációval nem rendelkező, államilag elismert diplomát kiadni nem jogosult tanfolyamba édesgeti az SZFE diákjait” – reagált a Színház- és Filmművészeti Egyetem arra a bejelentésre, hogy szeptembertől negyvenegy diák hagyja ott az intézményt. Véletlen egybeesés, hogy épp ekkor indult Tarr Béla közös munkája is húsz Freeszfe-hallgatóval.

Nincs tanítás

A workshop ötlete a tavaly őszi egyetemfoglalás idején merült fel, miután a rendező is őrt állt a Vas utcai épületben. „Fölajánlottam, hogy csinálok nekik ingyen és bérmentve, jókedvvel egy workshopot, és meglátjuk utána, hogy miként szokjuk meg egymást, hova fog ez alakulni. Majd idővel, hogy mennyire, hogyan és miként tudunk együtt dolgozni. Hogy igaziból megszeretjük-e egymást” – nyilatkozta márciusban Tarr a hvg.hu-nak, de nem bocsátkozott részletekbe. Később is csak annyit lehetett tudni, hogy a Freeszfe hallgatói közül bárki jelentkezhet, nem feltétel a filmes szakirány. A workshop résztvevői így mindenféle szakról érkeztek azzal a céllal, hogy a nagyjából másfél hónapos közös munka után mindenki elkészítsen egy filmet.

„Valahol teljesen lehetetlen vállalásnak tűnik. Húsz különböző ember vesz részt benne, különböző háttérrel, érdeklődéssel, mániával; nekem mindegyikükre egyformán oda kell figyelnem, és mindenkivel úgy kell beszélnem, hogy az hasson. Mindenki különböző, és meg kell találni hozzájuk a különböző kulcsokat. És ebben a különbözőségben van az erőnk” – próbálja Tarr Béla leírni, hogy pontosan hogyan fest ez az egész. Közös tevékenység szinte egyáltalán nincs, legalábbis olyan, amelyen mindenki részt vesz, Tarr pedig előad. Talán a legelső alkalom volt csak ilyen, amikor augusztus 9-én, a Bem moziban levetítették a Werckmeister harmóniákat, majd a rendező beszélt a filmről. Pontosabban ismertette azt a metódust, ahogy a film elkészült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„Nem attól lesz valaki fényművész, hogy egy épületre vetít”

Kilencedik alkalommal rendezték meg Pécsett a Zsolnay Fényfesztivált július elején. A város 28 pontján hazai és külföldi alkotók mutatták be helyszínspecifikus munkáikat, amiket négy nap alatt több mint százezer ember látott. Szervezőkkel és művészekkel beszélgettünk az esemény hazai és nemzetközi jelnetőségéről, az utóbbi években egyre népszerűbbé váló fényművészetről, valamint a mesterséges intelligencia e területen történő hasznosításának lehetőségeiről.

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.