Magyar Narancs: A harmadik hullám egy ideje lecsengett, a negyedik hullám pedig még nem tört be Magyarországra, de közelít. Mondhatjuk, hogy az egészségügyi ellátórendszerben egyelőre békebeli állapotok uralkodnak?
Álmos Péter: Azért nem mondhatom, hogy békebeli állapot van, mert a járványügyi átszervezések nagyon sok következménnyel jártak: feltorlódott feladatokkal, ledolgozandó várólistákkal, intézményi átszervezésekkel. Természetesen más a helyzet, mint a harmadik hullám alatt, de nem álltunk vissza oda, ahol a járvány előtt voltunk. Ráadásul mindenki rettenetesen fáradt. Most a vihar előtti csend időszakát éljük, és nagy aggodalommal figyeljük a kollégákkal, ami történik. Nem nagyon látjuk – vagy csak nem vagyunk jól tájékoztatva, ami szintén nem jó –, hogy az előző hullámokhoz képest mivel vagyunk előrébb, mit teszünk, hogy kisebb legyen a terhelés az egészségügyi ellátórendszeren. Nem látszik, hogy jobb lesz-e a kontaktkutatás, a járvány monitorozása. Az ÁNTSZ szétverésével nagyon meggyengült a járványügy, de másfél év alatt azért ki lehetett volna építeni egy jól működő rendszert.
MN: Az ellátórendszer mennyire van felkészülve az újabb hullámra?
Lovas András: Amikor gazdasági vagy politikai válság söpört végig a világon, Magyarországon sokszor elhangzott, hogy bennünket nem fog érinteni. Az egyetlen pozitívum, amit ezzel kapcsolatban tudok mondani, hogy most legalább senki nem mondja, hogy minket elkerül a negyedik hullám. Egyetértek Péterrel, hogy másfél év alatt lehetett volna fejlődni, erősíteni kellett volna a kórházak közötti kommunikációt, vagy az informatikai hátteret. Ezek vagy nem történtek meg, vagy nem tudunk róla. Betegágy mellett dolgozó orvosként azt látom, hogy eszköz, gép, védőfelszerelés és gyógyszer rendelkezésre áll, ahogy a második és harmadik hullámban is – ezzel nincs gond. Amit nem tudunk, és két éve sem tudtunk, hogy mennyi egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből. Az biztos, hogy most kevesebben dolgoznak a rendszerben, mint egy éve. Ebből a szempontból visszalépés történt.
Álmos Péter: Egy ekkora járványhoz nincs elég infektológus, ezért más orvosi területekről kell elvonni orvost és szakdolgozót, akik így nem tudnak azon dolgozni, hogy a felgyülemlett eseteket, főleg a krónikus betegeket ellássák. Beszéljünk akár diabetológiáról, endokrinológiáról vagy neurológiáról, vannak olyan betegek, akik másfél éve nem jártak kontrollon. De ugyanígy megemlíthetnénk a rengeteg elmaradt megelőző szűrővizsgálatot is. Miközben egyre nő a koronavírus-járvány áldozatainak száma, a láthatatlan áldozatok is egyre gyűlnek. Közeleg a negyedik hullám, és lehetséges, hogy megint nem fogunk tudni arra koncentrálni, hogy ezeket a betegeket ellássuk, mert a járvány csillapítására kell majd fordítani az erőnket.
MN: Mennyire lesz durva a negyedik hullám?
Lovas András: Mindenképpen kisebb terhelésre számítok és kevesebb súlyosabb betegre, mint a harmadik hullámban. Persze, nem vagyunk járványügyi szakemberek, nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mi várható, de készülünk rá. Figyeljük a nemzetközi irodalmat, én például nagyon rajta tartom a szemem Izraelen, ahol magas az átoltottság, mégis egyre több az új fertőzött, most már napi ezer körüli. Ez előrevetíti, hogy mi várható nálunk és azt is megmutatja, hogy sokkal kevesebb a súlyos, kritikus beteg, mint amikor még nem voltak beoltva ennyien. Amiből az is következik, hogy azok a veszélyeztetettek, akik nincsenek beoltva.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
