"Ez nem politikai tevékenység?" - írta a Kúria elnöke a Bírói Tanács csetfalára

Belpol

Az OBT elküldte volna a szóvivőjét egy a lengyel bírókról szóló film utáni beszélgetésre, de végül mégsem küldte.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke sikeresen lebeszélte az Országos Bírói Tanács tagjait arról, hogy elküldjék szóvivőjüket egy a lengyel bírókról szóló dokumentumfilm vetítése után szervezett pódiumbeszélgetésre - ez derül ki az OBT január 5-i ülésének jegyzőkönyvéből.

Ugyanezen az ülésen próbálta meg rávenni Varga Zs. az OBT-tagokat arra, hogy nyilatkozatban álljanak ki "az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendjének védelmében", egyúttal az ellenzék alkotmányozási tervei ellen. Mint arról beszámoltunk, ez a próbálkozás nem jött be: Varga Zs.-t 14:1 arányban leszavazták a bírók választott képviselői.

Nagyobb sikere volt az OBT-ben hivatalánál fogva résztvevő kúriai elnöknek egy másik ügyben. Az OBT-t a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál igazgatója kereste meg azzal, hogy delegáljanak valakit - például a sajtószóvivőjüket - a lengyel bírók mozgalmával kapcsolatos Bírákkal az utcán című film január 28-i vetítése után szervezett pódiumbeszélgetésre.

Az ülés jegyzőkönyve szerint Szabó Károly, az OBT elnöke a felkérésreazt mondta, hogy amennyiben Vasvári Csaba szóvivőnek megfelel az időpont, ő nem látja kifogásolhatónak a pódiumbeszélgetésen való részvételt. Vasvári Csaba úgy nyilatkozott, hogy ha az OBT felhatalmazza, részt vesz a beszélgetésen.

Ezen a ponton Dr. Varga Zsolt András a csetfalra írta, hogy „ez nem politikai tevékenység?”.

Megszólalt Répássy Róbert államtitkár is, aki az ülésen tanácskozási joggal vett részt. Azt mondta, néhány órával korábban "türelmesen végighalgatta" az arról szóló vitát, hogy az OBT ne nyilvánítson véleményt az Alaptörvényről, nehogy a politizálás hibájába essen. "Kezd egy kicsit kontrasztossá válni. A magyar Alaptörvény szerintem fontosabb ügy, mint a lengyel bírák tüntetése, de természetesen ezt önök döntik el" - tette hozzá Répássy.

Varga Zs. ezután felolvasta a vetítés Facebook-oldalának ismertetőjét. „A lengyel Jog és Igazságosság Pártja 2015 óta folyamatosan építi le a jogállam rendszerét és a három hatalmi ág szétválasztását. A lengyel bíróknak az elbocsátással, sőt a letartóztatás veszélyével kell szembenézniük, ha kiállnak az Alkotmány sárba tiprásával szemben. Az ellenállási mozgalom arcává Igor Tuleya bíró állt. A kormány egyes számú közellenségnek, a tiltakozó állampolgárok pedig a bírói ellenállás fő figurájának tekintik őt.”

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is megjegyezte, hogy ugyanazoknak a "normatív alapoknak" kell vonatkozniuk az OBT-re, mint az OBH-ra.

A Bírói Tanács végül 8 nem szavazattal és 7 tartózkodással úgy döntött, hogy nem hatalmazza fel Vasvári Csabát a beszélgetésen való részvételre. Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy Varga Zs. kifogása mennyit számított a döntésben, mindenesetre a Kúria elnökének csetüzenete előtt nem hangzott el érv a részvétel ellen.

A Bírákkal az utcán című filmet egyébként háromszor is vetítették a filmfesztiválon. Az események Facebook-oldala szerint a vetítések utáni pódiumbeszélgetéseken részt vett Szepesházi Péter és Keviczki István volt bíró, illetve a bírói jogviszonyától tavaly megfosztott Szabó Gabriella (az ő történetével a Magyar Narancs karácsonyi lapszámában foglalkoztunk részletesen). Jelenleg is ítélkező bíró nem képviselte a magyar bírói kart.

Varga Zs. András, a troll

A jegyzőkönyv szerint Varga Zs. András más témákban is aktív az OBT-ben, amelynek - mint említettük - ő az egyetlen nem bírók által választott tagja.

Az OBT fő feladata az hogy ellenőrizze az Országos Bírósági Hivatal parlament által választott elnökének, azaz jelenleg Senyei Györgynek a tevékenységét. A január 5-i ülésen létrehoztak egy bizottságot az OBH-elnök kirendelési gyakorlatának vizsgálatára, Varga Zs. azonban amellett érvelt, hogy a jogszabályok alapján nem is lenne hatáskörük ezt vizsgálni. Ebban a kérdésben alulmaradt, 10 igen szavazattal felállt a bizottság.

Szó volt az ülésen arról is, hogy az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának bírói függetlenségről szóló kérdőívét az OBT lefordítja és szétküldi a magyar bíróknak. Varga Zs. ennél a pontnál attól tartott, hogy a kérdőív kitöltői esetleg "helytelenül" nyomásgyakorlásnak nevezik majd azt is, amikor a Kúria hatályon kívül helyezi vagy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az ítéleteiket, "netán még valami iránymutatást is ad, hogy a jogszabályoknak mi az alkotmányos értelmezése, vagy a Kúria esetén mi a helyes értelmezése".

Varga Zs. azt javasolta, hogy "a felkérő levélbe valamiféle tájékoztatás, helyes iránymutatás kerüljön bele, hogy mi nem értendő nyomásgyakorlásnak és így tovább". Ezt a tanácsot sem fogadta meg az OBT többi tagja, a jegyzőkönyvből legalábbis az következik, hogy ilyesféle "iránymutatás" nélkül ment ki a kérdőív a bíróknak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.