„Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorlóország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni” – ezt 2017-ben nyilatkozta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak.
Ehhez képest László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról számolt be lapunknak, hogy ma már van olyan munkáltató a területükön, ahol a dolgozók fele külföldi. „Nagyon megnőtt a vendégmunkások foglalkoztatása az elmúlt két évben. Korábban alig számottevő létszámról beszélhettünk, most viszont érezhetően többen vannak, de pontos adatokat nem tudunk mondani.”
Aktuális lapszámunkban arról közöltünk részletes cikket, hogy miért van ennyi vendégmunkás Magyarországon, és a jelenségnek milyen negatív hatásai lehetnek a magyar munkavállalókra nézve.
Ízelítő a cikkből:
„Főleg az alacsony hozzáadott értéket képviselő munkakörökbe érkeznek betanított munkásként a feldolgozóipar és az építőipar területére” – ezt már Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke mondta a Narancsnak.
Kordás ugyancsak többször próbált adatokat kérni a Magyarországon dolgozó vendégmunkásokról – sikertelenül. Mivel 2017 óta nem minden esetben kell tartózkodási engedélyt adni, a szakszervezeteknél azt gyanítják, a három hónapnál rövidebb időre érkezőkről semmilyen adat nincs is. Amiről viszont van, az összhangban áll azzal, amit évek óta országszerte tapasztalnak nemcsak a szakszervezetek, de érzékel a lakosság is: látványosan megnőtt a vendégmunkások száma, elsősorban az ukránoké. (Jól jellemzi e helyzetet a Hankook magyaroknak szóló dunaújvárosi álláshirdetése, amelyben előnyként jelölték meg az ukrán nyelv ismeretét.) Az mfor.hu szeptember közepén kérdezett rá az OFI-nál, hogy mely országokból érkezett munkavállalók folyamodtak tartózkodási engedélyért.
A kapott adatok szerint az idén az e célból kérelmezők mintegy 60 százaléka, 29 378 fő ukrán állampolgárságú volt, 4009 szerb, 2261 vietnami, 1938 kínai, 1526 indiai, továbbá 10 500 egyéb állampolgárságú személy.
| ||
A hazai munkaerőpiacon 2015 környékén már annyira komoly volt a munkaerőhiány (főleg a feldolgozóiparban), hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) konkrét javaslatcsomaggal állt a kormány elé. Ebben a számos javaslat mellett szerepelt a több ezer ukrán vendégmunkás behozatalára vonatkozó pont is.
A kormány hallgatott a szervezetre, újraszabályozták a munkavállalási feltételeket és folyamatot, illetve állami támogatást nyújtottak az ukrajnai munkaerő-toborzáshoz. Ennek eredményeként jelentősen nőtt az ukrán munkavállalók száma, ami a szövetség szerint „életmentő” segítség volt számos vállalkozásnak. E program létét a kormány természetesen nem verte nagydobra, az mfor.hu szúrta ki a 2017-es költségvetés zárszámadásában, hogy összesen 450 millió forint ment el az ukrajnai médiakampányra, továbbá ottani közvetítő irodák nyitására.
Magyar Narancs
Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!
