„A magyar hírszerzés Orbán Viktor szolgálatában áll”

Belpol

Stummer Jánost, a parlamenti nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnökét a Szájer-botrány kapcsán kérdeztük a történtek tágabb összefüggéseiről, Orbán Viktornak az ügyben megtapasztalt logikájáról és arról, miért rossz a nemzetbiztonsági törvény.

Magyar Narancs: Szájer József kínos brüsszeli esetét, annak előzményeit és lehetséges következményeit tekintette át nemrégiben a nemzetbiztonsági bizottság, amelynek ön az elnöke. Mennyire sikerült a körülményeket feltárni és többet megtudni annál, mint amit a sajtó már bőséges terjedelemben tálalt?

Stummer János: Fontos tudni, ez a bizottsági ülés két részből állt. Nyílt ülésen hallgattuk meg Szijjártó Pétert, utána zárt ülésen a hírszerzés vezetését. Utóbbiról nem áll módomban tájékoztatást adni, mert azzal törvényt sértenék. Annyit azonban elárulhatok,

sok új információval nem gazdagodtak a nemzetbiztonsági bizottság tagjai,

a hallottak inkább csak megerősítettek bennünket néhány előzetes feltételezésünkben.

MN: Brüsszel az Európai Unió fővárosa, diplomáciai, politikai és kulturális központ, a belga főváros közelében van a NATO székhelye is. Tudható, hogy számos titkosszolgálat dolgozik itt, köztük magyarok is. A magyar szolgálatok mennyire vannak felkészítve erre a titkosszolgálati szupersztrádára?

SJ: A magyar titkosszolgálatok nemzetközi összehasonlításban kevesebb pénzt költenek a működésükre, mint a hasonló méretű országok általában szoktak, a kevesebb forrás pedig azt igényli, hogy szelektáljanak az elvégzendő feladatok között. Ha valóban úgy volt, ahogy azt a külügyminiszter állította, hogy napokkal később a sajtóból értesült Szájer ügyéről, akkor egyértelműen nem jutott elég figyelem Európa politikai fővárosára.

MN: Brüsszelben, éppen a kiemelt szerepe miatt, a kockázatok még fokozottabban érvényesek. Az ott dolgozó magyar diplomaták és politikusok mennyire védettek vagy megfordítva, mennyire kiszolgáltatottak?

SJ: Európa politikai fővárosa természetesen minden érdekelt titkosszolgálat számára fontos, hiszen rengeteg, a külpolitikát és a nemzetközi viszonyokat meghatározó információ kering kézen-közön. Aki Magyarország képviseletében ott dolgozik, védelemre szorul. Ha Szájer Józsefre így rátörhették az ajtót, miközben alsógatyában orgiázott, az ordító kiszolgáltatottságot feltételez.

MN: A Szájer-ügy után összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülésén jelen volt Szijjártó Péter. Méghozzá azért, mert a külgazdasági és külügyi tárca felügyeli a külföldi hírszerzésért és kémelhárításért felelős Információs Hivatalt (IH). Mennyire győzte meg a bizottságot a miniszternek az a kijelentése, hogy a történtekről ugyanakkor és ugyanúgy a sajtóból értesült, mint akármelyik honi hírfogyasztó?

SJ: Ha Szijjártó Péter valóban a sajtóból értesült, az egyértelműen hiba. A formális logika szabályai alapján három lehetséges magyarázat lehet erre a Szijjártó által emlegetett történetre:

vagy a hírszerzést irányító miniszter hibázott, vagy a hírszerzés, vagy pedig valaki nem mond igazat.

Negyedik lehetőség nincsen. Az, hogy a három magyarázat közül melyik az igaz, a kormányváltás után, a műveleti információk birtokában lesz bizonyos számunkra, addig zárni fogják a sorokat.

MN: Volt egy érdekes, de a sajtó által nem vagy alig tárgyalt része ennek a bizottsági ülésnek: Szijjártó kijelentette, az Információs Hivatal csak a brüsszeli magyar képviseleteken dolgozó munkatársak esetében végez elemező-felderítő munkát, szűrő és védelmi feladatokat. Ha ez így van, akkor a kiemelt szerepkört betöltő, az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselők kiesnek a rendszerből és semmilyen módon nincsenek a honi szolgálatok látókörében. Rossz, de legalábbis hiányos a nemzetbiztonsági törvény?

SJ: A bizottsági ülésen is világossá tettem, amit a Kaleta-ügy kapcsán már tavasszal is. Sem a nemzetbiztonsági törvény, sem a nemzetbiztonsági átvilágítások rendszere nem felel meg korunk kihívásainak. Nem rosszak ezek a törvények és rendszerek, csak egyszerűen régiek, s változtatni kell rajtuk.

Ha egy szenzitív, magyar nemzeti érdeket szolgáló politikust nem véd a szolgálat a törvény betűjére hivatkozva, akkor az a törvény rossz. 

MN: Kezdeményezik a módosítását?

SJ: Ez már megtörtént, a jövő év elején pedig a politikai bonyolításához is hozzá fogunk kezdeni.

MN: Több magyar közszereplő a botrány után egyértelművé tette, amit eddig nyilvánosan nem, de informálisan tudni, sejteni lehetett: Szájer József hosszú ideje, évtizedek óta, kettős életet él. Ez nem nemzetbiztonsági kockázat? Van ezzel dolga, akár visszamenőlegesen is a nemztetbiztonsági bizottságnak?

SJ: A bizottságnak ezen állítás bizonyításához nincsen meg az eszközrendszere, én pedig szeretem a tényekre alapozott érveléseket, kijelentéseket. Ha egyszer lesz olyan politikai kultúra Magyarországon, ami lehetővé teszi, hogy többek között erről az ügyről is nyíltan és tényekkel alátámasztva tudjunk beszélni, akkor el tudjuk majd számoltatni azokat a politikusokat is, akik tudhattak erről, mégsem tettek semmit, hogy ezt a végtelenül kínos helyzetet elkerüljék.

MN: Az elhíresült brüsszeli buli szervezője elmondta, hogy Szájeren kívül még kilenc fideszes politikus volt már a vendége. Ha már nemzetbiztonsági kockázatról van szó, nem kellene erről az illetékes szerveknek és a nemzetbiztonsági bizottságoknak is többet tudnia? Ahogy arról is, hogy korábban Szájer kiknek és mikor szervezett hasonló összejöveteleket ottani tartózkodási helyén?

SJ: De, kellene. Csakhogy a magyar hírszerzés és az elhárítás Orbán Viktor kormányának szolgálatában áll, amíg pedig így van, egy árva mukkot nem fognak sem a nyilvánossággal, sem a magamfajta ellenzéki politikussal megosztani mindarról, amit valójában tudnak. Hogy ezen változtatni kell 2022 után? Igen. Nemcsak a nemzetbiztonsági törvényen, hanem ezen a hozzáálláson is. Ezeknek a szolgálatoknak nem az éppen aktuális kormányt, hanem mindig a hazát kell szolgálniuk.

Házon belül ez az ügy az utóbbi évek legnagyobb válságát okozhatja a Fideszben, ami nem egyik napról a másikra a közvélemény-kutatási adatokban, hanem hónapok alatt a politikai struktúra mélyén rendítheti meg a szereplők ügy iránti elkötelezettségét. Messzire ható következményei lesznek még ennek.

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.