Fegyvert a gyerekek kezébe! A kormány tényleg arra készül, hogy lőtereket alakít ki az iskolákban

  • Gera Márton
  • 2017. június 17.

Belpol

A pedagógusok nagyon nem örülnek. Elkezdődik a diákok militarizálása?

Kedden számolt be az RTL Híradó, hogy az egyik iskolaigazgatónak levelet küldött a Klebelsberg Központ, amelyben arról érdeklődtek, van-e az intézményben olyan terület, ahol lőtér alakítható ki. Ez egyébként egy hatszor tizenöt méteres, elkeríthető tér lenne, amely lehet akár az udvaron is, csupán az a fontos, hogy „minden lőtávolságból ellátható legyen biztos fedezékkel”.

Úgy tudjuk, a levelet az összes igazgatónak elküldte az intézményfenntartó, bár az nem derült ki belőle, hogy pontosan mit is tervez a kormány. Beszédes ugyanakkor, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár már tavasszal azt mondta, meg kell vizsgálni, hogyan lehet megteremteni a lőterek kialakításának feltételeit az intézményeken belül. A Klebelsberg Központ pedig a héten kiadott egy közleményt, amelyben azt ecsetelik, hogy a sportlövészet biztonságos, és mivel az a cél, hogy minél változatosabb sportolási lehetőségek közül választhassanak a diákok, ezért ahol erre a tanulók igényt tartanak, választható sportként lehet majd sportlövészetet gyakorolni az iskolákban.

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Czika László

Nem nehéz kialakítani

Az elsőre igen meredek ötlet megvalósítása amúgy nem volna túl bonyolult feladat: több, lövészettel foglalkozó szakemberrel is beszéltünk, és mindannyian azt mondják, egy légpuskalövészetre alkalmas terület kialakítása nem nehéz. Zemen József, az Üllői Lövész Klub elnöke szerint, ha tényleg a légpuskás lövészet kialakítása a cél, az könnyedén megoldható egy iskolában is, akár egy erre alkalmas tornateremben. Zemen azt mondja, hogy a légpuskás lövészetnek is megvannak azért a veszélyei, ezért a biztonsági előírásokat az iskolákban is szigorúan be kellene tartani: a légpuskákat zárható szekrényben kell tárolni, ennek kulcsát pedig olyasvalakire kell bízni, aki felel a légfegyverekért. Hasonlóan látja Ferencz Gábor, a Gepárd Lőtér vezetője is, aki azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy ha 7,5 joule (ez a csőtorkolati energiát mutatja) alatti légpuskákat használnának az iskolákban, ahhoz még engedély sem kell. Ferencz szerint valószínűleg a testnevelő felelhet majd a légpuskákért, de ezek kezeléséhez nem kell különösebb képzettség.

Ha nem akar lőni, mehet a tatamira

Úgy tűnik, nemcsak lövészet lesz az iskolákban, hanem a küzdősport oktatását is erősítené a kormány, legalábbis a Magyar Nemzet a héten számolt be róla, hogy kétnapos határidővel kellett számot adniuk az igazgatóknak a Klebelsberg Központnak, milyen küzdősportot űzhetnek jelenleg a gyerekek az intézményekben. Az igazgatóknak meg kellett adniuk, megvannak-e a szükséges feltételek a küzdősportok oktatásához, és ha esetleg nincsenek, mire volna szükség.

 

 

 

 

 

 

 

Mi értelme van ennek?

Mindezek ellenére finoman szólva is furcsa, hogy iskoláknál érdeklődik lőterek kialakításáról a Klebelsberg Központ, hiszen sok intézményben a mindennapos testnevelés is kihívást okoz, mivel nincs elég tornaterem. Ugyanakkor mégsem meglepő, hogy a kormány az iskolákban is lőtereket alakítana ki, legalábbis annak ismeretében, hogy korábban már egyértelművé vált, a jövőben 197 lőteret szeretnének létrehozni az országban (mindezt 27 milliárdból), tavaly májusban pedig maga Orbán Viktor jelentette be, hogy szeretné, ha minden járásban lenne lőtér, vívóterem és lovasközpont.

Védd magad!

Egyre jobban szereti a katonásdit a kormány: 197 lőteret, húsz­ezer tartalékos katonát, s belőlük minden járásban területvédelmi egységeket szeretne látni, hogy a lakosság „szükség esetén jól motivált és nagy ellenálló képességű ellenfélként” léphessen fel.

Hogy az iskolai lőterek létrehozásának van-e köze ahhoz, amiről Simicskó István 2016 januárjában beszélt, azt nem tudni, mindenesetre a honvédelmi miniszter akkor megpendítette egy paramilitáris, az 1990-ben megszüntetett MHSZ-re (Magyar Honvédelmi Szövetség) erősen hasonlító szervezet létrehozását. „Ha létrehozunk egy olyan, ideológiáktól maximálisan mentes szervezetet, amelyben az egyes, a közösségért önként tenni akaró polgárok szabadon, sportszerű keretek között gyakorolhatják azt, amire rátermettek, úgy azzal nemcsak ők, hanem az egész társadalom bizonyosan jól jár” – ezt mondta akkor Simicskó a Magyar Hírlapnak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szintén tavaly beszélt arról, hogy a jövőben az iskolai testnevelés kiegészülne a lövészet lehetőségével, „mint kifejezetten honvédelmi jellegű választható sporttal”.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Balázs Attila

Ha nincs tornaterem, jó lesz a lőtér!

A tervezet kapcsán több pedagógussal is beszéltünk, és leginkább az értetlenség fogalmazódott meg a tanárokban. Volt, aki egyszerűen nem értette, miért lőterekről beszélünk akkor, amikor „hetente többször fordul elő, hogy a gyerekek a folyosón erősítenek, mert nincs elég tornaterem”.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint nagyon veszélyes dolgot csinál a kormányzat, mivel az iskolákban semmiféle fegyvernek nincs helye. Mendrey rendkívül felháborítónak tartja, hogy a Klebelsberg Központ lőterek kialakításáról érdeklődik az igazgatóknál, és azt sem tartja helyesnek, ha arra akarják használni az iskolákat, hogy ott szakági sportolókat neveljenek: „Nem képeznek az iskolák történészeket, ahogy nem kell, hogy labdarúgókat vagy sportlövészeket képezzenek. Nekünk olyan diákokat kell az útjukra bocsátani, akik nyitottak, érdeklődőek, gyakorlatilag minden iránt. Ha van kedvük, akkor tanítás után menjenek el sportklubba, és ott bármilyen sportot el tudnak sajátítani magas szinten. Még ma sincsenek meg mindenhol a mindennapos testnevelés feltételei, így ilyen morbid dolgokkal, mint lőtér kialakítása, nem kell zaklatni a pedagógusokat.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.