Fegyvert a gyerekek kezébe! A kormány tényleg arra készül, hogy lőtereket alakít ki az iskolákban

  • Gera Márton
  • 2017. június 17.

Belpol

A pedagógusok nagyon nem örülnek. Elkezdődik a diákok militarizálása?

Kedden számolt be az RTL Híradó, hogy az egyik iskolaigazgatónak levelet küldött a Klebelsberg Központ, amelyben arról érdeklődtek, van-e az intézményben olyan terület, ahol lőtér alakítható ki. Ez egyébként egy hatszor tizenöt méteres, elkeríthető tér lenne, amely lehet akár az udvaron is, csupán az a fontos, hogy „minden lőtávolságból ellátható legyen biztos fedezékkel”.

Úgy tudjuk, a levelet az összes igazgatónak elküldte az intézményfenntartó, bár az nem derült ki belőle, hogy pontosan mit is tervez a kormány. Beszédes ugyanakkor, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár már tavasszal azt mondta, meg kell vizsgálni, hogyan lehet megteremteni a lőterek kialakításának feltételeit az intézményeken belül. A Klebelsberg Központ pedig a héten kiadott egy közleményt, amelyben azt ecsetelik, hogy a sportlövészet biztonságos, és mivel az a cél, hogy minél változatosabb sportolási lehetőségek közül választhassanak a diákok, ezért ahol erre a tanulók igényt tartanak, választható sportként lehet majd sportlövészetet gyakorolni az iskolákban.

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Czika László

Nem nehéz kialakítani

Az elsőre igen meredek ötlet megvalósítása amúgy nem volna túl bonyolult feladat: több, lövészettel foglalkozó szakemberrel is beszéltünk, és mindannyian azt mondják, egy légpuskalövészetre alkalmas terület kialakítása nem nehéz. Zemen József, az Üllői Lövész Klub elnöke szerint, ha tényleg a légpuskás lövészet kialakítása a cél, az könnyedén megoldható egy iskolában is, akár egy erre alkalmas tornateremben. Zemen azt mondja, hogy a légpuskás lövészetnek is megvannak azért a veszélyei, ezért a biztonsági előírásokat az iskolákban is szigorúan be kellene tartani: a légpuskákat zárható szekrényben kell tárolni, ennek kulcsát pedig olyasvalakire kell bízni, aki felel a légfegyverekért. Hasonlóan látja Ferencz Gábor, a Gepárd Lőtér vezetője is, aki azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy ha 7,5 joule (ez a csőtorkolati energiát mutatja) alatti légpuskákat használnának az iskolákban, ahhoz még engedély sem kell. Ferencz szerint valószínűleg a testnevelő felelhet majd a légpuskákért, de ezek kezeléséhez nem kell különösebb képzettség.

Ha nem akar lőni, mehet a tatamira

Úgy tűnik, nemcsak lövészet lesz az iskolákban, hanem a küzdősport oktatását is erősítené a kormány, legalábbis a Magyar Nemzet a héten számolt be róla, hogy kétnapos határidővel kellett számot adniuk az igazgatóknak a Klebelsberg Központnak, milyen küzdősportot űzhetnek jelenleg a gyerekek az intézményekben. Az igazgatóknak meg kellett adniuk, megvannak-e a szükséges feltételek a küzdősportok oktatásához, és ha esetleg nincsenek, mire volna szükség.

 

 

 

 

 

 

 

Mi értelme van ennek?

Mindezek ellenére finoman szólva is furcsa, hogy iskoláknál érdeklődik lőterek kialakításáról a Klebelsberg Központ, hiszen sok intézményben a mindennapos testnevelés is kihívást okoz, mivel nincs elég tornaterem. Ugyanakkor mégsem meglepő, hogy a kormány az iskolákban is lőtereket alakítana ki, legalábbis annak ismeretében, hogy korábban már egyértelművé vált, a jövőben 197 lőteret szeretnének létrehozni az országban (mindezt 27 milliárdból), tavaly májusban pedig maga Orbán Viktor jelentette be, hogy szeretné, ha minden járásban lenne lőtér, vívóterem és lovasközpont.

Védd magad!

Egyre jobban szereti a katonásdit a kormány: 197 lőteret, húsz­ezer tartalékos katonát, s belőlük minden járásban területvédelmi egységeket szeretne látni, hogy a lakosság „szükség esetén jól motivált és nagy ellenálló képességű ellenfélként” léphessen fel.

Hogy az iskolai lőterek létrehozásának van-e köze ahhoz, amiről Simicskó István 2016 januárjában beszélt, azt nem tudni, mindenesetre a honvédelmi miniszter akkor megpendítette egy paramilitáris, az 1990-ben megszüntetett MHSZ-re (Magyar Honvédelmi Szövetség) erősen hasonlító szervezet létrehozását. „Ha létrehozunk egy olyan, ideológiáktól maximálisan mentes szervezetet, amelyben az egyes, a közösségért önként tenni akaró polgárok szabadon, sportszerű keretek között gyakorolhatják azt, amire rátermettek, úgy azzal nemcsak ők, hanem az egész társadalom bizonyosan jól jár” – ezt mondta akkor Simicskó a Magyar Hírlapnak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szintén tavaly beszélt arról, hogy a jövőben az iskolai testnevelés kiegészülne a lövészet lehetőségével, „mint kifejezetten honvédelmi jellegű választható sporttal”.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Balázs Attila

Ha nincs tornaterem, jó lesz a lőtér!

A tervezet kapcsán több pedagógussal is beszéltünk, és leginkább az értetlenség fogalmazódott meg a tanárokban. Volt, aki egyszerűen nem értette, miért lőterekről beszélünk akkor, amikor „hetente többször fordul elő, hogy a gyerekek a folyosón erősítenek, mert nincs elég tornaterem”.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint nagyon veszélyes dolgot csinál a kormányzat, mivel az iskolákban semmiféle fegyvernek nincs helye. Mendrey rendkívül felháborítónak tartja, hogy a Klebelsberg Központ lőterek kialakításáról érdeklődik az igazgatóknál, és azt sem tartja helyesnek, ha arra akarják használni az iskolákat, hogy ott szakági sportolókat neveljenek: „Nem képeznek az iskolák történészeket, ahogy nem kell, hogy labdarúgókat vagy sportlövészeket képezzenek. Nekünk olyan diákokat kell az útjukra bocsátani, akik nyitottak, érdeklődőek, gyakorlatilag minden iránt. Ha van kedvük, akkor tanítás után menjenek el sportklubba, és ott bármilyen sportot el tudnak sajátítani magas szinten. Még ma sincsenek meg mindenhol a mindennapos testnevelés feltételei, így ilyen morbid dolgokkal, mint lőtér kialakítása, nem kell zaklatni a pedagógusokat.”

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.