Fegyvert a gyerekek kezébe! A kormány tényleg arra készül, hogy lőtereket alakít ki az iskolákban

  • Gera Márton
  • 2017. június 17.

Belpol

A pedagógusok nagyon nem örülnek. Elkezdődik a diákok militarizálása?

Kedden számolt be az RTL Híradó, hogy az egyik iskolaigazgatónak levelet küldött a Klebelsberg Központ, amelyben arról érdeklődtek, van-e az intézményben olyan terület, ahol lőtér alakítható ki. Ez egyébként egy hatszor tizenöt méteres, elkeríthető tér lenne, amely lehet akár az udvaron is, csupán az a fontos, hogy „minden lőtávolságból ellátható legyen biztos fedezékkel”.

Úgy tudjuk, a levelet az összes igazgatónak elküldte az intézményfenntartó, bár az nem derült ki belőle, hogy pontosan mit is tervez a kormány. Beszédes ugyanakkor, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár már tavasszal azt mondta, meg kell vizsgálni, hogyan lehet megteremteni a lőterek kialakításának feltételeit az intézményeken belül. A Klebelsberg Központ pedig a héten kiadott egy közleményt, amelyben azt ecsetelik, hogy a sportlövészet biztonságos, és mivel az a cél, hogy minél változatosabb sportolási lehetőségek közül választhassanak a diákok, ezért ahol erre a tanulók igényt tartanak, választható sportként lehet majd sportlövészetet gyakorolni az iskolákban.

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Czika László

Nem nehéz kialakítani

Az elsőre igen meredek ötlet megvalósítása amúgy nem volna túl bonyolult feladat: több, lövészettel foglalkozó szakemberrel is beszéltünk, és mindannyian azt mondják, egy légpuskalövészetre alkalmas terület kialakítása nem nehéz. Zemen József, az Üllői Lövész Klub elnöke szerint, ha tényleg a légpuskás lövészet kialakítása a cél, az könnyedén megoldható egy iskolában is, akár egy erre alkalmas tornateremben. Zemen azt mondja, hogy a légpuskás lövészetnek is megvannak azért a veszélyei, ezért a biztonsági előírásokat az iskolákban is szigorúan be kellene tartani: a légpuskákat zárható szekrényben kell tárolni, ennek kulcsát pedig olyasvalakire kell bízni, aki felel a légfegyverekért. Hasonlóan látja Ferencz Gábor, a Gepárd Lőtér vezetője is, aki azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy ha 7,5 joule (ez a csőtorkolati energiát mutatja) alatti légpuskákat használnának az iskolákban, ahhoz még engedély sem kell. Ferencz szerint valószínűleg a testnevelő felelhet majd a légpuskákért, de ezek kezeléséhez nem kell különösebb képzettség.

Ha nem akar lőni, mehet a tatamira

Úgy tűnik, nemcsak lövészet lesz az iskolákban, hanem a küzdősport oktatását is erősítené a kormány, legalábbis a Magyar Nemzet a héten számolt be róla, hogy kétnapos határidővel kellett számot adniuk az igazgatóknak a Klebelsberg Központnak, milyen küzdősportot űzhetnek jelenleg a gyerekek az intézményekben. Az igazgatóknak meg kellett adniuk, megvannak-e a szükséges feltételek a küzdősportok oktatásához, és ha esetleg nincsenek, mire volna szükség.

 

 

 

 

 

 

 

Mi értelme van ennek?

Mindezek ellenére finoman szólva is furcsa, hogy iskoláknál érdeklődik lőterek kialakításáról a Klebelsberg Központ, hiszen sok intézményben a mindennapos testnevelés is kihívást okoz, mivel nincs elég tornaterem. Ugyanakkor mégsem meglepő, hogy a kormány az iskolákban is lőtereket alakítana ki, legalábbis annak ismeretében, hogy korábban már egyértelművé vált, a jövőben 197 lőteret szeretnének létrehozni az országban (mindezt 27 milliárdból), tavaly májusban pedig maga Orbán Viktor jelentette be, hogy szeretné, ha minden járásban lenne lőtér, vívóterem és lovasközpont.

Védd magad!

Egyre jobban szereti a katonásdit a kormány: 197 lőteret, húsz­ezer tartalékos katonát, s belőlük minden járásban területvédelmi egységeket szeretne látni, hogy a lakosság „szükség esetén jól motivált és nagy ellenálló képességű ellenfélként” léphessen fel.

Hogy az iskolai lőterek létrehozásának van-e köze ahhoz, amiről Simicskó István 2016 januárjában beszélt, azt nem tudni, mindenesetre a honvédelmi miniszter akkor megpendítette egy paramilitáris, az 1990-ben megszüntetett MHSZ-re (Magyar Honvédelmi Szövetség) erősen hasonlító szervezet létrehozását. „Ha létrehozunk egy olyan, ideológiáktól maximálisan mentes szervezetet, amelyben az egyes, a közösségért önként tenni akaró polgárok szabadon, sportszerű keretek között gyakorolhatják azt, amire rátermettek, úgy azzal nemcsak ők, hanem az egész társadalom bizonyosan jól jár” – ezt mondta akkor Simicskó a Magyar Hírlapnak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szintén tavaly beszélt arról, hogy a jövőben az iskolai testnevelés kiegészülne a lövészet lehetőségével, „mint kifejezetten honvédelmi jellegű választható sporttal”.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Balázs Attila

Ha nincs tornaterem, jó lesz a lőtér!

A tervezet kapcsán több pedagógussal is beszéltünk, és leginkább az értetlenség fogalmazódott meg a tanárokban. Volt, aki egyszerűen nem értette, miért lőterekről beszélünk akkor, amikor „hetente többször fordul elő, hogy a gyerekek a folyosón erősítenek, mert nincs elég tornaterem”.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint nagyon veszélyes dolgot csinál a kormányzat, mivel az iskolákban semmiféle fegyvernek nincs helye. Mendrey rendkívül felháborítónak tartja, hogy a Klebelsberg Központ lőterek kialakításáról érdeklődik az igazgatóknál, és azt sem tartja helyesnek, ha arra akarják használni az iskolákat, hogy ott szakági sportolókat neveljenek: „Nem képeznek az iskolák történészeket, ahogy nem kell, hogy labdarúgókat vagy sportlövészeket képezzenek. Nekünk olyan diákokat kell az útjukra bocsátani, akik nyitottak, érdeklődőek, gyakorlatilag minden iránt. Ha van kedvük, akkor tanítás után menjenek el sportklubba, és ott bármilyen sportot el tudnak sajátítani magas szinten. Még ma sincsenek meg mindenhol a mindennapos testnevelés feltételei, így ilyen morbid dolgokkal, mint lőtér kialakítása, nem kell zaklatni a pedagógusokat.”

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.