Fegyvert a gyerekek kezébe! A kormány tényleg arra készül, hogy lőtereket alakít ki az iskolákban

  • Gera Márton
  • 2017. június 17.

Belpol

A pedagógusok nagyon nem örülnek. Elkezdődik a diákok militarizálása?

Kedden számolt be az RTL Híradó, hogy az egyik iskolaigazgatónak levelet küldött a Klebelsberg Központ, amelyben arról érdeklődtek, van-e az intézményben olyan terület, ahol lőtér alakítható ki. Ez egyébként egy hatszor tizenöt méteres, elkeríthető tér lenne, amely lehet akár az udvaron is, csupán az a fontos, hogy „minden lőtávolságból ellátható legyen biztos fedezékkel”.

Úgy tudjuk, a levelet az összes igazgatónak elküldte az intézményfenntartó, bár az nem derült ki belőle, hogy pontosan mit is tervez a kormány. Beszédes ugyanakkor, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár már tavasszal azt mondta, meg kell vizsgálni, hogyan lehet megteremteni a lőterek kialakításának feltételeit az intézményeken belül. A Klebelsberg Központ pedig a héten kiadott egy közleményt, amelyben azt ecsetelik, hogy a sportlövészet biztonságos, és mivel az a cél, hogy minél változatosabb sportolási lehetőségek közül választhassanak a diákok, ezért ahol erre a tanulók igényt tartanak, választható sportként lehet majd sportlövészetet gyakorolni az iskolákban.

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Lőtér Szombathelyen. Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Czika László

Nem nehéz kialakítani

Az elsőre igen meredek ötlet megvalósítása amúgy nem volna túl bonyolult feladat: több, lövészettel foglalkozó szakemberrel is beszéltünk, és mindannyian azt mondják, egy légpuskalövészetre alkalmas terület kialakítása nem nehéz. Zemen József, az Üllői Lövész Klub elnöke szerint, ha tényleg a légpuskás lövészet kialakítása a cél, az könnyedén megoldható egy iskolában is, akár egy erre alkalmas tornateremben. Zemen azt mondja, hogy a légpuskás lövészetnek is megvannak azért a veszélyei, ezért a biztonsági előírásokat az iskolákban is szigorúan be kellene tartani: a légpuskákat zárható szekrényben kell tárolni, ennek kulcsát pedig olyasvalakire kell bízni, aki felel a légfegyverekért. Hasonlóan látja Ferencz Gábor, a Gepárd Lőtér vezetője is, aki azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy ha 7,5 joule (ez a csőtorkolati energiát mutatja) alatti légpuskákat használnának az iskolákban, ahhoz még engedély sem kell. Ferencz szerint valószínűleg a testnevelő felelhet majd a légpuskákért, de ezek kezeléséhez nem kell különösebb képzettség.

Ha nem akar lőni, mehet a tatamira

Úgy tűnik, nemcsak lövészet lesz az iskolákban, hanem a küzdősport oktatását is erősítené a kormány, legalábbis a Magyar Nemzet a héten számolt be róla, hogy kétnapos határidővel kellett számot adniuk az igazgatóknak a Klebelsberg Központnak, milyen küzdősportot űzhetnek jelenleg a gyerekek az intézményekben. Az igazgatóknak meg kellett adniuk, megvannak-e a szükséges feltételek a küzdősportok oktatásához, és ha esetleg nincsenek, mire volna szükség.

 

 

 

 

 

 

 

Mi értelme van ennek?

Mindezek ellenére finoman szólva is furcsa, hogy iskoláknál érdeklődik lőterek kialakításáról a Klebelsberg Központ, hiszen sok intézményben a mindennapos testnevelés is kihívást okoz, mivel nincs elég tornaterem. Ugyanakkor mégsem meglepő, hogy a kormány az iskolákban is lőtereket alakítana ki, legalábbis annak ismeretében, hogy korábban már egyértelművé vált, a jövőben 197 lőteret szeretnének létrehozni az országban (mindezt 27 milliárdból), tavaly májusban pedig maga Orbán Viktor jelentette be, hogy szeretné, ha minden járásban lenne lőtér, vívóterem és lovasközpont.

Védd magad!

Egyre jobban szereti a katonásdit a kormány: 197 lőteret, húsz­ezer tartalékos katonát, s belőlük minden járásban területvédelmi egységeket szeretne látni, hogy a lakosság „szükség esetén jól motivált és nagy ellenálló képességű ellenfélként” léphessen fel.

Hogy az iskolai lőterek létrehozásának van-e köze ahhoz, amiről Simicskó István 2016 januárjában beszélt, azt nem tudni, mindenesetre a honvédelmi miniszter akkor megpendítette egy paramilitáris, az 1990-ben megszüntetett MHSZ-re (Magyar Honvédelmi Szövetség) erősen hasonlító szervezet létrehozását. „Ha létrehozunk egy olyan, ideológiáktól maximálisan mentes szervezetet, amelyben az egyes, a közösségért önként tenni akaró polgárok szabadon, sportszerű keretek között gyakorolhatják azt, amire rátermettek, úgy azzal nemcsak ők, hanem az egész társadalom bizonyosan jól jár” – ezt mondta akkor Simicskó a Magyar Hírlapnak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szintén tavaly beszélt arról, hogy a jövőben az iskolai testnevelés kiegészülne a lövészet lehetőségével, „mint kifejezetten honvédelmi jellegű választható sporttal”.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Balázs Attila

Ha nincs tornaterem, jó lesz a lőtér!

A tervezet kapcsán több pedagógussal is beszéltünk, és leginkább az értetlenség fogalmazódott meg a tanárokban. Volt, aki egyszerűen nem értette, miért lőterekről beszélünk akkor, amikor „hetente többször fordul elő, hogy a gyerekek a folyosón erősítenek, mert nincs elég tornaterem”.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint nagyon veszélyes dolgot csinál a kormányzat, mivel az iskolákban semmiféle fegyvernek nincs helye. Mendrey rendkívül felháborítónak tartja, hogy a Klebelsberg Központ lőterek kialakításáról érdeklődik az igazgatóknál, és azt sem tartja helyesnek, ha arra akarják használni az iskolákat, hogy ott szakági sportolókat neveljenek: „Nem képeznek az iskolák történészeket, ahogy nem kell, hogy labdarúgókat vagy sportlövészeket képezzenek. Nekünk olyan diákokat kell az útjukra bocsátani, akik nyitottak, érdeklődőek, gyakorlatilag minden iránt. Ha van kedvük, akkor tanítás után menjenek el sportklubba, és ott bármilyen sportot el tudnak sajátítani magas szinten. Még ma sincsenek meg mindenhol a mindennapos testnevelés feltételei, így ilyen morbid dolgokkal, mint lőtér kialakítása, nem kell zaklatni a pedagógusokat.”

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.