„Molnár Ágnes egyszer már megbukott mint fejlesztésekért felelős államtitkár, szégyen, hogy most egy kórházigazgatói poszttal fizeti ki a Fidesz, és több mint veszélyes, hogy ez egy olyan hatalmas és nagy múltú intézmény vezetését jelenti, mint a Soproni Erzsébet Oktató Kórház.” Az MSZP felháborodott reagálásában olvashatók ezek a sorok az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárságának döntéséről, amelynek révén 32 fekvőbeteg-ellátó intézmény igazgatóját nevezték ki. A minisztérium júliusban 47 vezetői posztot hirdetett meg, azok után, hogy nyárig számos pozíció sorsát nem sikerült rendezni. A pályáztatás 15 esetben ismét eredménytelenül zárult, ezeket várhatóan a minisztérium újra ki fogja írni.
A legnagyobb visszhangot, amint az ellenzéki párt közleményéből is kiderül, Molnár Ágnes kinevezése váltotta ki a város tulajdonában lévő Soproni Erzsébet Oktató Kórház (SEOK) igazgatói posztjára. Az állást azért kellett meghirdetni, mert miután nyilvánvalóvá vált, hogy az intézmény állami kézbe kerül, Baranyai Tibor főigazgató-főorvos idén februárban felmentését kérte. Az ország egyik legmodernebb egészségügyi intézményéről van szó, amely nagyjából 410 aktív ellátásra, illetve további 110 krónikus esetekre fenntartott ággyal rendelkezik. A kórház havi járóbeteg-forgalma 40 ezer körül mozog, az alkalmazottak száma több mint 900 fő, az intézmény éves költségvetése pedig rendre meghaladja a 2,5 milliárd forintot. A posztért egyedül Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi fejlesztéspolitikai államtitkára indult, aki végül annak ellenére nyerte el az állást, hogy formailag egyáltalán nem felel meg a beosztás kritériumainak. Molnárnak ugyan általános orvosi diplomája, illetve csecsemő- és gyermekorvosi szakképesítése egyaránt van, ám 1998 óta nem praktizál, ráadásul nemhogy tíz évig, de egy napig sem volt korábban vezető beosztásban egészségügyi intézmény élén. Következésképp nem rendelkezik az előírt, ötéves egészségügyi vezetői tapasztalattal, ahogy a szintén kritériumként megszabott szakmenedzseri végzettsége is hiányzik.
Van ugyanakkor igen kiterjedt és magasra érő politikai kapcsolatrendszere. Molnár praxisa feladását követően a politika felé fordult, ismerői szerint gyors felfutásában szerepe volt a szintén soproni illetőségű Szájer Józsefnek is, aki nemcsak az Országgyűlés állandó tagja, de 1994 és 2003 között a Fidesz alelnöke is volt. Az első Fidesz-kormány bukását követően Molnár már Orbán Viktor közvetlen környezetében is feltűnt: 2003-ban a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöki koordinátorának nevezték ki. 2006 óta parlamenti képviselő, és azóta ő a Fidesz regionális politikai igazgatója is; ezen két posztja mellé csúszna be egy kis kórházigazgatás is. 2010-ben a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) már az uniós források elosztásának területe felett rendelkezett államtitkári szinten, annak ellenére, hogy nem volt tapasztalata a fejlesztési politika területén. Van ugyan egy közös vállalkozása a férjével, de az csupán egy étterem, amely aligha szolgált kellő tapasztalattal nagy állami infrastrukturális beruházások irányításához.
Orbán mellett
Férjének, Simon Istvánnak egyébként szintén orvosi végzettsége van, de ő sem praktizál, hanem gazdasági alpolgármester Sopronban. A kórházigazgatói poszttal kapcsolatban az terjedt el a városban, hogy vagy ő, vagy a felesége fog pályázni.
Molnár államtitkári kinevezésében vélhetően tapasztalatánál nagyobb szerepet játszott az, hogy közeli ismeretségben van a Fidesz-közeli üzletemberként ismert, a fejlesztési pénzek elosztására nagy befolyással bíró Nyerges Zsolttal. Molnár most júniusban, az NFM teljes átrendeződése során lemondott, július vége óta pedig – a kormányszóvivői iroda által lapunknak megküldött, Orbán Viktor által szignált megbízotti kinevezés szerint – miniszterelnöki megbízottként, illetve tanácsadóként segíti a kormányfő munkáját a fejlesztési politika területén. Az iroda magyarnarancs.hu számára küldött válasza szerint ugyanakkor „Molnár Ágnes tevékenységéért pénzügyi juttatást, illetve költségtérítést soha nem kért, és nem is folyósít számára a Miniszterelnökség”.
A kórház sorsát ismerő, nevük elhallgatását kérő dolgozók szerint a városban már szeptember óta tudni lehetett, hogy Molnár vagy a férje lesz a befutó. Két belsős, tehát a SEOK-ban praktizáló, tapasztalt orvos is gondolkodott azon, hogy megpályázza a pozíciót, de miután híre ment, hogy – miként a városban őket nevezik – „a házaspár” jelentkezik a székért, inkább visszakoztak. A dolgozók szerint egyszerűen féltek Molnár Ágnestől, aki a helyi Fideszben is igen despotikus vezető hírében áll. Molnárról a Kisalföld már október közepén megírta, hogy minden bizonnyal ő az esélyes befutó.
Van ugyanakkor a pályázat megnyerésének egy másik aspektusa. November 16-án – tehát Molnár nyertessé nyilvánítása napján – a Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által jegyzett legfrissebb kormányhatározat értelmében a kabinet közel 1,5 milliárd forint plusz uniós forrást biztosít a SEOK számára (a 13 milliárdos keretösszegből) az egészségügy átalakítása okán elengedhetetlenné vált, összesen 3,1 milliárd forintos infrastrukturális beruházás megvalósulásához, „aktív ellátás centralizációja” céljából. Ez közelebbről egy új központi diagnosztikai tömb kialakítását jelenti a jövő évben.
Megpróbáltuk elérni Molnár Ágnest, de egyelőre nem jártunk sikerrel. Meg akartuk tudni, hogy miniszterelnöki tanácsadóként lehetett-e ráhatása arra, mely intézmények részesülnek első körben a kórházi infrastruktúrafejlesztési forrásokból. (A Közlöny szerint a SEOK-on kívül 11 intézmény jut még milliárdos nagyságrendű forráskiegészítéshez.) Arra is kíváncsiak volnánk, lehet-e valamilyen összefüggés aközött, hogy a kórház pénzt nyert és hogy ő megpályázta és elnyerte az igazgatói pozíciót. Arra is választ várunk, miként döntött: marad-e képviselő, esetleg mégsem vállalja el a kórház-igazgatói posztot, netalán megpróbálja párhuzamosan végezni a két munkát. Egyelőre szintén nem kaptunk választ a minisztériumtól azon kérdésünkre, hogy mi alapján nyilvánították érvényesnek Molnár Ágnes pályázatát, illetve nyilvános és hozzáférhető-e a pályázati anyaga.
