Félelem és reszketés rohasztotta az országot – És mi van most?

Belpol

Orbán ellen, az európai Magyarországért tüntettek országszerte és külföldön is Angela Merkel érkezése előtt egy nappal. A demonstráció a szokásos hangulatban zajlott, a tüntetők egy új magyar köztársaság alapjainak lerakását kívánták.

Angela Merkel érkezése előtt egy nappal országos, sőt határokon átívelő tiltakozást szerveztek Orbán Viktor és a Fidesz hatalma ellen, az európai Magyarországért. Vasárnap délután nemcsak Budapesten, a Kossuth téren zengett az „Orbán, takarodj!”, hanem demonstrálóktól volt hangos Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Kecskemét, Nagykanizsa, Siófok, Szeged, Székesfehérvár és Szolnok is. De Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Helsinkiben, Londonban és New Yorkban is kiálltak az épp nem itthon élő magyarok önmagukért, Magyarországért, azért, hogy érdemes legyen hazajönniük.

Kész mint felirat

Kész mint felirat

Fotó: Németh Dániel

A délután négy órára meghirdetett tüntetésen először csak szellősen, majd később egész rendesen megtelt a tér. A demonstrációt szervező 60ezren a MAGÁN nyugdíjukért és a Százezren az internetadó ellen csoportok azért hívták életre ezt az újabb eseményt, hogy a német kancellár budapesti érkezése előtt hangsúlyosan deklarálják, hogy „Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal” és „Magyarország nem kér Orbán maffiaállamából és antidemokratikus kormányzásából”.

A tüntetést egyfajta közös kiállásként szervezték az európai Magyarországért. A Gulyás Balázs konferálásával zajló demonstráció az elmúlt időszak arcpirító intézkedéseinek felemlegetésével – mint az útdíj, a tisztességes vagyonnyilatkozatok elmismásolása, a felcsúti kisvasút megépítése, vagy épp Rogán Antal a tüntetések szervezőivel kapcsolatos megnyilvánulásai – kezdődött. De a mai nap arra is alkalmas volt, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek arra, hogy 1946-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot, amit aztán többször, több ízben ügyesen lebontottak – legutoljára épp Orbán Viktor.

Gulyás – mielőtt az első szónok a színpadra érkezett volna – naivan azt kérdezte, hogy Putyin érkezése előtt szintén nem sokkal vajon tükörbe tud-e nézni Orbán Viktor, az az Orbán Viktor, aki ’89-ben hazaküldte az oroszokat, ma meg gyakorlatilag az oroszok legvidámabb barakkját készül újjáépíteni.

Kész mint felszólaló

Kész mint felszólaló

Fotó: Németh Dániel

A tüntetés első beszédét Kész Zoltán – veszprémi független képviselőjelölt – azzal kezdte, hogy van remény, a Fidesz már a múlté, mert február 22-én egy olyan választás lesz Veszprémben, amely „véget vethet Magyarország megaláztatásának”. Kész azt kérdezte a jelenlévőktől, vajon ki fogja megmondani Orbán Viktornak, hogy vége? Mert szerinte Angela Merkel nem fogja elzavarni Orbánt, viszont Kovács Erika, Kis Tamás vagy épp Oláh Kálmán veszprémi vagy Veszprém környéki szavazó megüzenheti Magyarországnak, a magyar népnek, hogy van remény. A majdnem rövid kampánybeszédet tartó Kész azt mondta, hogy „engem ért a megtiszteltetés, hogy képviselhetem a változást”. A veszprémi jelölt több ízben utalt az őt és családját ért vádakra, támadásokra, de ezekkel kapcsolatban kijelentette, hogy nem fél és nem fog megfutamodni, mert most már tényleg elég volt. Sárga lapot akar mutatni a kormánynak, és szerinte közös erővel vissza kell küldeni a Fideszt az öltözőbe, mert egészen eddig a félelem és reszketés rohasztotta az országot.

Hammer Ferenc

Hammer Ferenc

Fotó: Németh Dániel

Készt Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke követte a színpadon, aki szerint Orbán nem véletlenül került hatalomra, hanem kihasználta a balliberális kormányok gyengeségét, és azt, hogy gyakorlatilag alig vannak demokratikus hagyományaink. Székely szerint az a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk, ki mond igazat, mert a kormány az állampolgárok adóforintjain azt kommunikálja, hogy minden rendben, eközben látványosan semmi sincs rendben. De az sincs rendben, hogy „mi mind hazudunk”, mert hazudunk, mikor nem kérünk számlát, mikor elhitetjük magunkkal, hogy majd a gyerekeinknek jobb lesz… „Ki kell ábrándítanom mindenkit: nem lesz jobb! Ettől a kormánytól semmi sem lesz jobb!”

Ezt követően Heller Ágnes kapott szót, akinek van már némi rutinja a tüntetésben, hiszen ’56-ban is ezen a téren tüntetett a demokráciáért. Ma azt mondta a Kossuth téren, hogy „aki itt van, mindenki egyet akar: normális Magyarországot”. Majd ismertette ennek feltételeit:

„Követeljük a sajtószabadságot, különös tekintettel a közmédia az államtól és minden párttól való függetlenségét.

Követeljük a tanszabadságot, az egyetemi autonómia visszaállítását, az iskolák decentralizálását, a tankönyvek szabad választását, a tanárok, szülők és diákok ítélőképességének tiszteletben tartását.

Követeljük a jogbiztonságot, különös tekintettel a magántulajdon védelmére.

Követeljük a törvény előtti egyenlőséget és a törvény elé kerülés egyenlőségét, hogy ne tegyen különbséget a rendőrség aközött, hogy kit gyanúsít sikkasztással vagy korrupcióval.

Követeljük a vallásszabadságot.

Követeljük a sztrájkjogok kiszélesítését.

Követeljük a munka törvénykönyvének újratárgyalását.

Követeljük minden kisebbség megbecsülését és integrálását, de semmiképpen sem az asszimilációjukat, különös tekintettel a roma lakosságra és a bevándorlókra.

Követelünk egy sokkal igazságosabb adópolitikát, meg hogy tegyenek meg minden intézkedést a szegénység örökölhetőségének megakadályozására.

Követeljük a fiatalság megbecsülését, azt, hogy az érettségi letétele mindenki számára újra elérhető legyen, a közismereti tárgyak visszaállítását, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítását, és egy tudás alapú társadalom kiépítését.

Valamint a mai nyugati, uniós értékek megbecsülését, és az ehhez való egyértelmű tartozást.”

Heller után Hammer Ferenc médiakutató, az Oktatói Hálózat tagja lépett színre, aki érdekes hangvételű beszédében mondta meg a tutit. A hatalomgyakorlás eszközeként használt ingyenmédiáról beszélt, majd érzékletes példával vázolta az RTL Klub és a magyar kormány játszmáját. Hogy nem azért kell változtatni a jelen helyzeten, hogy csak nekünk jobb legyen, hanem mindenkinek mindenki másért kell küzdenie, mert a közös jövőnket tékozolja el ez a rendszer. Hammer szerint ma minden demokratikus pártnak az a kérdése, hogy hogyan lehet megszabadulni ettől a szörnyűségtől. Ő pedig magyar állampolgárként azt követelte, hogy vegyék észre a politikusok, hogy a közhatalom gyakorlásának ára a szolgálat, ezért a demokratikus pártok ne valami dogma körül ugráljanak, ne a mérleg nyelvei legyenek, hanem dokumentáljanak, legyenek álnokok, körmönfontak, és az isten szerelmére, legyenek politikusok. „Dolgozzatok, dolgozzatok, dolgozzatok!” (Hétfőn kora délután újabb tüntetéssel üzennek majd a magyarok.)

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.