Felfüggesztette a hatóság a gödi akkugyár bővítését

  • narancs.hu
  • 2024. május 29.

Belpol

A Párbeszéd-Zöldek szerint most látszik, hogy érdemes küzdeni.

Nem ad engedélyt a kormányhivatal a gödi akkumulátorgyár további bővítésére – tette közzé a Facebookon Szabó Rebeka országgyűlési képviselő (Párbeszéd–Zöldek). Az ellenzéki politikus részsikernek nevezi ezt a fejleményt.

A Samsung SDI tavaly decemberben kiadott környezethasználati engedélyét januárban bíróságon támadta meg a Göd-ÉRT egyesület, mondván, amikor a következő tíz évre szóló dokumentumot kiadták, nem vették figyelembe a hatóságok az üzemnek tulajdonítható zajszennyezést, megengedőek voltak a levegő- és vízszennyezés mértéke és a gyártás során felgyülemlő hulladék ügyében.

A Budapest Környéki Törvényszék úgy döntött, a per lezárultáig nem érvényes az engedély. Ettől azonban az üzem dolgozik tovább.

 

 Az egyesülettel együtt a Párbeszéd–Zöldek is tüntetett annak érdekében, hogy a kormányhivatal tartassa be a törvényt a gyárral, és ne engedje, hogy hatályos engedély nélkül is működjön. 

A termelés továbbra is folyik, viszont az üzem legutóbbi kérelmének, amely a működés bővítésére, a kapacitás növelésére vonatkozott, nem adott helyt a hatóság. Így elvileg nem épülhetnek meg az új kazánok, az akkumulátorcella-gyártósor, és – legalábbis Szabó Rebeka bejegyzése szerint – „az évente felhasználandó oldószerek mennyisége sem emelkedik 14 477 tonnáról 22 ezer tonnára. Persze az lenne a fontos, hogy ez így is maradjon.”

A politikus emlékeztet, a bátonyterenyei akkumulátorbontó üzem működését is a Párbeszéd-Zöldek tiltakozása nyomán függesztették fel, a gödi ügyben pedig a civileket más ellenzéki pártok is segítették. Most látszik, van értelme kiállni az egészséges környezethez való jogért.

A párt szerint nem kell Magyarországon több akkugyárat engedélyezni, és a meglévőket is úgy szabad működtetni, hogy maradéktalanul betartsák a környezetvédelmi előírásokat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.