Felkerült a TIME 100-as listájára a Meseország mindenkié alkotója

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 15.

Sorköz

Az amerikai magazin a világ legbefolyásosabb emberei közé választotta Rédai Dorottyát, a mesekönyv projektkoordinátorát. 

A TIME magazin 2021-es TIME100 listáján a világ legbefolyásosabb emberei közé sorolta Rédai Dorottyát, a CEU kutatóját, a Labrisz Leszbikus Egyesület által tavaly megjelentetett Meseország mindenkié  mesekönyv projektkoordinátorát - írja közleményében a CEU.

A jobboldali és kormányzati politikusok szélsőségesen negatív reakciói után Magyarországon a könyv nagy sikert aratott, és az az LMBT+ embereket diszkrimináló kormányzati politika elleni tiltakozás szimbólumává vált. A 2020 szeptemberében megjelent mesekönyvet ezidáig több mint 30 ezer példányban adták el, és jövőre nyolc európai nyelven jelenik meg.

A kötet 17 kortárs szerző 17 meséjét tartalmazza különböző marginalizált vagy hátrányos helyzetű csoportok  szereplőivel. A jól ismert meséken és népmeséken alapuló történetek számos "tabu" vagy "érzékeny" kérdéssel foglalkoznak, beleértve az azonos neműek közötti szerelmet, a nemváltást, az örökbefogadást, a gyermekek elhanyagolását, a párkapcsolati erőszakot, a szülő halálát, a "különbségeken" alapuló társadalmi kirekesztést és a nemi sztereotípiák áthágását.

Vélhetően a Meseország mindenkié volt az egyik ihletője a kormány LMBTQ-ellenes törvényének, ami tiltja a homoszexualistás és a nemváltás "megjelenítését, népszerűsítését" kiskorúak számára. A törvény egy végrehajtási rendelete szerint az ilyen témájú gyerekkönyveket zárt csomagolásban szabad csak árulni, nem lehet kirakatba helyezni, illetve iskolák és templomok 200 méteres környezetében egyáltalán nem árusíthatók ezek a kiadványok.

"Az, hogy bekerültem a TIME100 listára, nagy megtiszteltetés számomra és a Labrisz számára is, nemzetközi elismerése a projektben végzett hatalmas munkánknak" – mondta Rédai. "Tovább bátorít, hogy folytassam a munkám abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk. Azt az üzenetet közvetíti, hogy nagyon fontos az, amiért dolgozunk, és remélem, hogy más aktivistákat is arra ösztönöz majd a régióban, hogy továbbra is foglalkozzanak az LMBT+ kérdésekkel, még akkor is, ha ez nehéz, kimerítő és néha félelmetesnek vagy reménytelennek tűnik."

Címlapkép: CEU / Adrián Zoltán, Képszerkesztőség 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.