Felmérés: a magyarok elutasítják a kötelező oltást és egyre inkább hisznek a konteókban

Belpol

A kormány járványkezelésének megítélése valamelyest javult az elmúlt fél évben. 

A magyarok 61 százaléka ellenzi a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, csak 35 százalék támogatna egy ilyen kormányzati lépést - derül ki a Policy Solutions járvánnyal kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgáló tanulmányából.

A tanulmány alapjául szolgáló adatfelvétel szeptember 13. és 20. között zajlott ezer fő megkérdezésével. Befolyásolhatta az eredményeket, hogy ekkor még valószínűleg enyhébb negyedik hullámra számítottak az emberek annál, ami végül bekövetkezett, de azt azért jól jelzik az adatok, hogyan viszonyulnak a magyarok a járványhoz és a járványkezelés különböző intézkedéseihez.

 
Forrás: Policy Solutions - Lélekben a járványon túl
 

A kötelező oltás megítélésében nem meglepő módon az oltottak és az oltatlanok között mutatkozik a legélesebb különbség, de még az oltottak körében is többen ellenzik ezt a lépést, mint ahányan támogatják.

 
Forrás: Policy Solutions 

Politikai hovatartozás szerint vizsgálva a válaszok megoszlását, szembetűnő, hogy a pártnélküliek jóval nagyobb arányban foglaltak állást a kötelező oltás ellenében, mint akár a Fidesz, akár az ellenzéki együttműködés támogatói. Ha elfogadjuk, hogy a jövő évi választást az döntheti el, ki tudja jobban megszólítani a bizonytalanokat, abból az következik, hogy az oltás kötelezővé tételével aligha lesz érdemes kampányolni.

 
Forrás: Policy Solutions
 

A szeptemberi felmérésben megkérdezettek többsége elutasította azt az azóta megvalósult kormányzati intézkedést is, ami a munkáltatóknak ad jogot arra, hogy megköveteljék alkalmazottaiktól az oltás felvételét. Mindössze 38 százalék támogatta ezt, míg 58 százalék ellenezte.

 
Forrás: Policy Solutions

A Policy Solutions szerint egyfajta "kollektív felejtést" jelez, hogy márciusi felmérésük óta szignifikánsan, 10-13 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint influenzaszezonban a világjárvány után is érdemes lenne fenntartani bizonyos higiéniai intézkedéseket, például a maszkviselést vagy a kézfertőtlenítést.

Nem túl biztatóak a kutatás adatai a harmadik oltásról sem. Azok közül, akik megkapták az első két dózist, szeptemberben csak 25 százalék mondta, hogy tervezi felvenni a harmadik oltást, míg 54 százalék nem tervezi ezt (7 százalék már megkapta a harmadik oltást, 14 százalék nem döntött a kérdésben).

 
Forrás: Policy Solutions
 

A megkérdezettek az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát csak a harmadik legfontosabb problémának látják Magyarországon, a megélhetés magas költségei és az alacsony fizetések is megelőzik az egészségügyet a magyarok problématérképén.

Ugyanakkor jóval kevésbé tartják lényegesnek a magyarok az olyan szimbolikus ügyeket, mint a migráció, a "homoszexuális propaganda" vagy akár a demokrácia minősége.

"A világvége helyett a hónap vége lebeg a magyarok szeme előtt"

- írja erről a tanulmány.

A kormány járványkezelését egészségügyi szempontból 5-ös skálán 3,2-re, gazdasági szempontból 3,0-ra értékelték a válaszadók, mindkét skálán enyhe, 0,2 százalékpontos javulás figyelhető meg a márciusi adatfelvétel óta. Ez különösen az egészségügyi kérdésnél meglepő, hiszen tavasszal rekordmértékű halálozást mértek Magyarországon a koronavírus miatt.

 
Forrás: Policy Solutions

A papírformának megfelelően a fideszesek jóval pozitívabban ítélik meg a kormány teljesítményét, mint az ellenzéki szavazók, a pártnélküliek pedig a két csoport között helyezkednek el.

 
Forrás: Policy Solutions
 

Tavasszal és most is rákérdezett a Policy Solutions kérdőíve bizonyos, koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek elfogadottságára. A magyarok harmada teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a koronavírust a kínaiak vagy a nagy gyógyszercégek szándékosan szabadították rá a világra.

A válaszadók negyede látta úgy, hogy a koronavírus elleni vakcina meddőséget okozhat, de nem elhanyagolható a vírustagadók tábora sem, vagy azoké, akik szerint a vakcinával microchipet ültetnek az emberek testébe. (Az alábbi ábrán a piros/vörös szín jelzi azok arányát, akik inkább/teljesen elfogadják az állításokat.)

 
Forrás: Policy Solutions 

A konkrét számoknál is aggasztóbb az a tendencia, hogy fél év alatt mind az öt kérdésnél nőtt az összeesküvéselmélettel egyetértők aránya, a vírustagadásról és a meddőségről szóló kérdésnél ráadásul számottevően, 9 százalékponttal.

(A kutatás a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült, az adatfelvételt a Závecz Research végezte.)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.