Felmérés: a magyarok elutasítják a kötelező oltást és egyre inkább hisznek a konteókban

Belpol

A kormány járványkezelésének megítélése valamelyest javult az elmúlt fél évben. 

A magyarok 61 százaléka ellenzi a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, csak 35 százalék támogatna egy ilyen kormányzati lépést - derül ki a Policy Solutions járvánnyal kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgáló tanulmányából.

A tanulmány alapjául szolgáló adatfelvétel szeptember 13. és 20. között zajlott ezer fő megkérdezésével. Befolyásolhatta az eredményeket, hogy ekkor még valószínűleg enyhébb negyedik hullámra számítottak az emberek annál, ami végül bekövetkezett, de azt azért jól jelzik az adatok, hogyan viszonyulnak a magyarok a járványhoz és a járványkezelés különböző intézkedéseihez.

 
Forrás: Policy Solutions - Lélekben a járványon túl
 

A kötelező oltás megítélésében nem meglepő módon az oltottak és az oltatlanok között mutatkozik a legélesebb különbség, de még az oltottak körében is többen ellenzik ezt a lépést, mint ahányan támogatják.

 
Forrás: Policy Solutions 

Politikai hovatartozás szerint vizsgálva a válaszok megoszlását, szembetűnő, hogy a pártnélküliek jóval nagyobb arányban foglaltak állást a kötelező oltás ellenében, mint akár a Fidesz, akár az ellenzéki együttműködés támogatói. Ha elfogadjuk, hogy a jövő évi választást az döntheti el, ki tudja jobban megszólítani a bizonytalanokat, abból az következik, hogy az oltás kötelezővé tételével aligha lesz érdemes kampányolni.

 
Forrás: Policy Solutions
 

A szeptemberi felmérésben megkérdezettek többsége elutasította azt az azóta megvalósult kormányzati intézkedést is, ami a munkáltatóknak ad jogot arra, hogy megköveteljék alkalmazottaiktól az oltás felvételét. Mindössze 38 százalék támogatta ezt, míg 58 százalék ellenezte.

 
Forrás: Policy Solutions

A Policy Solutions szerint egyfajta "kollektív felejtést" jelez, hogy márciusi felmérésük óta szignifikánsan, 10-13 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint influenzaszezonban a világjárvány után is érdemes lenne fenntartani bizonyos higiéniai intézkedéseket, például a maszkviselést vagy a kézfertőtlenítést.

Nem túl biztatóak a kutatás adatai a harmadik oltásról sem. Azok közül, akik megkapták az első két dózist, szeptemberben csak 25 százalék mondta, hogy tervezi felvenni a harmadik oltást, míg 54 százalék nem tervezi ezt (7 százalék már megkapta a harmadik oltást, 14 százalék nem döntött a kérdésben).

 
Forrás: Policy Solutions
 

A megkérdezettek az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát csak a harmadik legfontosabb problémának látják Magyarországon, a megélhetés magas költségei és az alacsony fizetések is megelőzik az egészségügyet a magyarok problématérképén.

Ugyanakkor jóval kevésbé tartják lényegesnek a magyarok az olyan szimbolikus ügyeket, mint a migráció, a "homoszexuális propaganda" vagy akár a demokrácia minősége.

"A világvége helyett a hónap vége lebeg a magyarok szeme előtt"

- írja erről a tanulmány.

A kormány járványkezelését egészségügyi szempontból 5-ös skálán 3,2-re, gazdasági szempontból 3,0-ra értékelték a válaszadók, mindkét skálán enyhe, 0,2 százalékpontos javulás figyelhető meg a márciusi adatfelvétel óta. Ez különösen az egészségügyi kérdésnél meglepő, hiszen tavasszal rekordmértékű halálozást mértek Magyarországon a koronavírus miatt.

 
Forrás: Policy Solutions

A papírformának megfelelően a fideszesek jóval pozitívabban ítélik meg a kormány teljesítményét, mint az ellenzéki szavazók, a pártnélküliek pedig a két csoport között helyezkednek el.

 
Forrás: Policy Solutions
 

Tavasszal és most is rákérdezett a Policy Solutions kérdőíve bizonyos, koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek elfogadottságára. A magyarok harmada teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a koronavírust a kínaiak vagy a nagy gyógyszercégek szándékosan szabadították rá a világra.

A válaszadók negyede látta úgy, hogy a koronavírus elleni vakcina meddőséget okozhat, de nem elhanyagolható a vírustagadók tábora sem, vagy azoké, akik szerint a vakcinával microchipet ültetnek az emberek testébe. (Az alábbi ábrán a piros/vörös szín jelzi azok arányát, akik inkább/teljesen elfogadják az állításokat.)

 
Forrás: Policy Solutions 

A konkrét számoknál is aggasztóbb az a tendencia, hogy fél év alatt mind az öt kérdésnél nőtt az összeesküvéselmélettel egyetértők aránya, a vírustagadásról és a meddőségről szóló kérdésnél ráadásul számottevően, 9 százalékponttal.

(A kutatás a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült, az adatfelvételt a Závecz Research végezte.)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.