Felmérés: a magyarok elutasítják a kötelező oltást és egyre inkább hisznek a konteókban

Belpol

A kormány járványkezelésének megítélése valamelyest javult az elmúlt fél évben. 

A magyarok 61 százaléka ellenzi a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, csak 35 százalék támogatna egy ilyen kormányzati lépést - derül ki a Policy Solutions járvánnyal kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgáló tanulmányából.

A tanulmány alapjául szolgáló adatfelvétel szeptember 13. és 20. között zajlott ezer fő megkérdezésével. Befolyásolhatta az eredményeket, hogy ekkor még valószínűleg enyhébb negyedik hullámra számítottak az emberek annál, ami végül bekövetkezett, de azt azért jól jelzik az adatok, hogyan viszonyulnak a magyarok a járványhoz és a járványkezelés különböző intézkedéseihez.

 
Forrás: Policy Solutions - Lélekben a járványon túl
 

A kötelező oltás megítélésében nem meglepő módon az oltottak és az oltatlanok között mutatkozik a legélesebb különbség, de még az oltottak körében is többen ellenzik ezt a lépést, mint ahányan támogatják.

 
Forrás: Policy Solutions 

Politikai hovatartozás szerint vizsgálva a válaszok megoszlását, szembetűnő, hogy a pártnélküliek jóval nagyobb arányban foglaltak állást a kötelező oltás ellenében, mint akár a Fidesz, akár az ellenzéki együttműködés támogatói. Ha elfogadjuk, hogy a jövő évi választást az döntheti el, ki tudja jobban megszólítani a bizonytalanokat, abból az következik, hogy az oltás kötelezővé tételével aligha lesz érdemes kampányolni.

 
Forrás: Policy Solutions
 

A szeptemberi felmérésben megkérdezettek többsége elutasította azt az azóta megvalósult kormányzati intézkedést is, ami a munkáltatóknak ad jogot arra, hogy megköveteljék alkalmazottaiktól az oltás felvételét. Mindössze 38 százalék támogatta ezt, míg 58 százalék ellenezte.

 
Forrás: Policy Solutions

A Policy Solutions szerint egyfajta "kollektív felejtést" jelez, hogy márciusi felmérésük óta szignifikánsan, 10-13 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint influenzaszezonban a világjárvány után is érdemes lenne fenntartani bizonyos higiéniai intézkedéseket, például a maszkviselést vagy a kézfertőtlenítést.

Nem túl biztatóak a kutatás adatai a harmadik oltásról sem. Azok közül, akik megkapták az első két dózist, szeptemberben csak 25 százalék mondta, hogy tervezi felvenni a harmadik oltást, míg 54 százalék nem tervezi ezt (7 százalék már megkapta a harmadik oltást, 14 százalék nem döntött a kérdésben).

 
Forrás: Policy Solutions
 

A megkérdezettek az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát csak a harmadik legfontosabb problémának látják Magyarországon, a megélhetés magas költségei és az alacsony fizetések is megelőzik az egészségügyet a magyarok problématérképén.

Ugyanakkor jóval kevésbé tartják lényegesnek a magyarok az olyan szimbolikus ügyeket, mint a migráció, a "homoszexuális propaganda" vagy akár a demokrácia minősége.

"A világvége helyett a hónap vége lebeg a magyarok szeme előtt"

- írja erről a tanulmány.

A kormány járványkezelését egészségügyi szempontból 5-ös skálán 3,2-re, gazdasági szempontból 3,0-ra értékelték a válaszadók, mindkét skálán enyhe, 0,2 százalékpontos javulás figyelhető meg a márciusi adatfelvétel óta. Ez különösen az egészségügyi kérdésnél meglepő, hiszen tavasszal rekordmértékű halálozást mértek Magyarországon a koronavírus miatt.

 
Forrás: Policy Solutions

A papírformának megfelelően a fideszesek jóval pozitívabban ítélik meg a kormány teljesítményét, mint az ellenzéki szavazók, a pártnélküliek pedig a két csoport között helyezkednek el.

 
Forrás: Policy Solutions
 

Tavasszal és most is rákérdezett a Policy Solutions kérdőíve bizonyos, koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek elfogadottságára. A magyarok harmada teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a koronavírust a kínaiak vagy a nagy gyógyszercégek szándékosan szabadították rá a világra.

A válaszadók negyede látta úgy, hogy a koronavírus elleni vakcina meddőséget okozhat, de nem elhanyagolható a vírustagadók tábora sem, vagy azoké, akik szerint a vakcinával microchipet ültetnek az emberek testébe. (Az alábbi ábrán a piros/vörös szín jelzi azok arányát, akik inkább/teljesen elfogadják az állításokat.)

 
Forrás: Policy Solutions 

A konkrét számoknál is aggasztóbb az a tendencia, hogy fél év alatt mind az öt kérdésnél nőtt az összeesküvéselmélettel egyetértők aránya, a vírustagadásról és a meddőségről szóló kérdésnél ráadásul számottevően, 9 százalékponttal.

(A kutatás a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült, az adatfelvételt a Závecz Research végezte.)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.