Felmérés: a magyarok elutasítják a kötelező oltást és egyre inkább hisznek a konteókban

Belpol

A kormány járványkezelésének megítélése valamelyest javult az elmúlt fél évben. 

A magyarok 61 százaléka ellenzi a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, csak 35 százalék támogatna egy ilyen kormányzati lépést - derül ki a Policy Solutions járvánnyal kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgáló tanulmányából.

A tanulmány alapjául szolgáló adatfelvétel szeptember 13. és 20. között zajlott ezer fő megkérdezésével. Befolyásolhatta az eredményeket, hogy ekkor még valószínűleg enyhébb negyedik hullámra számítottak az emberek annál, ami végül bekövetkezett, de azt azért jól jelzik az adatok, hogyan viszonyulnak a magyarok a járványhoz és a járványkezelés különböző intézkedéseihez.

 
Forrás: Policy Solutions - Lélekben a járványon túl
 

A kötelező oltás megítélésében nem meglepő módon az oltottak és az oltatlanok között mutatkozik a legélesebb különbség, de még az oltottak körében is többen ellenzik ezt a lépést, mint ahányan támogatják.

 
Forrás: Policy Solutions 

Politikai hovatartozás szerint vizsgálva a válaszok megoszlását, szembetűnő, hogy a pártnélküliek jóval nagyobb arányban foglaltak állást a kötelező oltás ellenében, mint akár a Fidesz, akár az ellenzéki együttműködés támogatói. Ha elfogadjuk, hogy a jövő évi választást az döntheti el, ki tudja jobban megszólítani a bizonytalanokat, abból az következik, hogy az oltás kötelezővé tételével aligha lesz érdemes kampányolni.

 
Forrás: Policy Solutions
 

A szeptemberi felmérésben megkérdezettek többsége elutasította azt az azóta megvalósult kormányzati intézkedést is, ami a munkáltatóknak ad jogot arra, hogy megköveteljék alkalmazottaiktól az oltás felvételét. Mindössze 38 százalék támogatta ezt, míg 58 százalék ellenezte.

 
Forrás: Policy Solutions

A Policy Solutions szerint egyfajta "kollektív felejtést" jelez, hogy márciusi felmérésük óta szignifikánsan, 10-13 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint influenzaszezonban a világjárvány után is érdemes lenne fenntartani bizonyos higiéniai intézkedéseket, például a maszkviselést vagy a kézfertőtlenítést.

Nem túl biztatóak a kutatás adatai a harmadik oltásról sem. Azok közül, akik megkapták az első két dózist, szeptemberben csak 25 százalék mondta, hogy tervezi felvenni a harmadik oltást, míg 54 százalék nem tervezi ezt (7 százalék már megkapta a harmadik oltást, 14 százalék nem döntött a kérdésben).

 
Forrás: Policy Solutions
 

A megkérdezettek az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát csak a harmadik legfontosabb problémának látják Magyarországon, a megélhetés magas költségei és az alacsony fizetések is megelőzik az egészségügyet a magyarok problématérképén.

Ugyanakkor jóval kevésbé tartják lényegesnek a magyarok az olyan szimbolikus ügyeket, mint a migráció, a "homoszexuális propaganda" vagy akár a demokrácia minősége.

"A világvége helyett a hónap vége lebeg a magyarok szeme előtt"

- írja erről a tanulmány.

A kormány járványkezelését egészségügyi szempontból 5-ös skálán 3,2-re, gazdasági szempontból 3,0-ra értékelték a válaszadók, mindkét skálán enyhe, 0,2 százalékpontos javulás figyelhető meg a márciusi adatfelvétel óta. Ez különösen az egészségügyi kérdésnél meglepő, hiszen tavasszal rekordmértékű halálozást mértek Magyarországon a koronavírus miatt.

 
Forrás: Policy Solutions

A papírformának megfelelően a fideszesek jóval pozitívabban ítélik meg a kormány teljesítményét, mint az ellenzéki szavazók, a pártnélküliek pedig a két csoport között helyezkednek el.

 
Forrás: Policy Solutions
 

Tavasszal és most is rákérdezett a Policy Solutions kérdőíve bizonyos, koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek elfogadottságára. A magyarok harmada teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a koronavírust a kínaiak vagy a nagy gyógyszercégek szándékosan szabadították rá a világra.

A válaszadók negyede látta úgy, hogy a koronavírus elleni vakcina meddőséget okozhat, de nem elhanyagolható a vírustagadók tábora sem, vagy azoké, akik szerint a vakcinával microchipet ültetnek az emberek testébe. (Az alábbi ábrán a piros/vörös szín jelzi azok arányát, akik inkább/teljesen elfogadják az állításokat.)

 
Forrás: Policy Solutions 

A konkrét számoknál is aggasztóbb az a tendencia, hogy fél év alatt mind az öt kérdésnél nőtt az összeesküvéselmélettel egyetértők aránya, a vírustagadásról és a meddőségről szóló kérdésnél ráadásul számottevően, 9 százalékponttal.

(A kutatás a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült, az adatfelvételt a Závecz Research végezte.)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.