Félnek este kimenni Hajdúszoboszlón a vendégmunkások miatt

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 21.

Belpol

Török és filippínó vendégmunkások érkeztek a városba, akik érzik, hogy félnek tőlük, nem látják őket szívesen. 

A nyáron pánik tört ki Hajdúszoboszlón: mendemondák, pletykák terjedtek arról, hogy vendégmunkások támadtak meg férfiakat, nőket, volt, aki azt terjesztette, hogy egy lány meg is halt a kórházban a támadás következtében. Az ijedelem akkorára nőtt, hogy az ügyben megszólalt a polgármester és a rendőrkapitány is, és mindenkit arról biztosítottak, hogy semmi ilyesmi nem történt – írja az rtl.hu

A portál cikke szerint város közösségét megosztja, hogy „ázsiai kinézetű” vendégmunkások érkeztek a településre. A külföldiek Debrecenben dolgoznak, vagy a BMW-gyárban, vagy az épülő új akkumulátorgyárban. 

„Teljesen idegenekkel, nagy szakállú emberekkel találkozunk, hogy az ember csak bámul”

– mondta a csatorna Házon kívül című műsorának egy helyi lakos, Váradi Ferencné. Más így vélekedett: „Szerintem nem mernek az emberek kimenni a sétálóutcára. Tegnap este elmentünk sétálni, hátrafelé nézegettem, hogy nem jön-e utánam valaki, nincsen-e véletlenül gyanús alak. Én félek”

A helyiek attól is félnek, hogy elveszik a munkájukat. A lap emlékeztet, minden, amit a városban mondtak, összecseng a kormány menekültellenes kampányával, ami 2015-ben kezdődött. „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”; „A bevándorlási válság kezdete óta Európában több mint 300-an haltak meg terrortámadásban” – hirdették óriásplakátok országszerte 2015-ben. 

„A kormányunk azt mondja, hogy nem szeretnénk migrációt, ennek ellenére egy szándékosan betelepített migrációról van szó – legalábbis ezt érezzük” – fogalmazott. Jónás Kálmán független képviselő is úgy látja, beépült az emberekbe a kormányzati kommunikáció. „Így most már, ha meglátnak egy színes bőrű embert, akkor azonnal megvan bennük a félelem, talán nem is alaptalanul”. 

A televízió stábja néhány filippínó és Törökországból érkezett vendégmunkással beszélgetett fordítóprogram és telefon segítségével. Azt mondták, érzik, hogy félnek tőlük az emberek, hogy nem látják őket szívesen. Pedig ők családos emberek, nem akarnak problémát. 

A témával a közelmúltban foglalkozott részletesen a Magyar Narancs. 

Címlapképünk illusztráció. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.