Hiába az orbáni propaganda, Magyarország EU-tagságának támogatottsága is „áll, mint a cövek”

Belpol

A Policy Solutions friss felmérése szerint csupán a magyarok 13 százaléka szavazna az unióból való kilépésre egy esetleges népszavazáson, bár a fideszesek között jóval alacsonyabb az uniós tagság támogatottsága, mint a társadalom egészében. 

Megjelent a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung legújabb közös jelentése, amely a magyar társadalom európai uniós tagsággal kapcsolatos attitűdjeit mutatja be. A korábbi évek felméréseihez hasonlóan a vizsgálat során egyebek mellett ismét arra keresték a választ, hogy mit jelent az Európai Unió a magyarok számára, mit tartanak az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak, illetve hogyan alakul az uniós tagság gazdasági mérlege a magyar társadalom szemében.

A Policy Solutions utóbbi két évben végzett kutatásai (2021, 2022) minden esetben legalább 70 százalékos támogatottságot mutattak ki Magyarország uniós tagságával kapcsolatban. Ez alapján úgy tűnik, az EU-tagság támogatottságát az Orbán-kormány finoman szólva euroszkeptikus, de sokszor inkább egyensen unióellenes, brüsszelezős kampányai sem tudták megingatni. A friss felmérés szerint

továbbra is stabilan 70 százalék feletti (72 százalék) Magyarország uniós tagságának támogatottsága, és csupán egy szűk csoport (13 százalék) szavazna a kilépésre egy esetleges népszavazáson.

Nem túl meglepő módon az unióban maradás támogatói legnagyobb arányban a Momentum (96%) és a Demokratikus Koalíció (91%) szavazói között jelennek meg, de az MSZP szavazóinak 88 százaléka is hasonlóan vélekedik. Ezzel szemben a kormánypárti szavazók körében csak 60 százalék, a Mi Hazánk támogatói esetében pedig 62 százalék az uniós tagság támogatottsága. A kilépést szorgalmazók aránya az utóbbi pártok körében 28 és 22 százalék.

 
Forrás: Policy Solutions

A friss felmérés adatai alapján az is jól látható, hogy az ország EU-s tagságának támogatottsága nagyban függ az Európai Unióval kapcsolatos tudás szintjétől is. A magas (77 százalék) és a közepes (74 százalék) EU-val kapcsolatos tudásszinttel rendelkező állampolgárok háromnegyede egyértelműen a maradásra voksolna, míg a hiányos EU-s tudással rendelkező csoportban már csak a válaszadók fele döntene így egy referendum esetén. Valamelyest összefügg a tudásszint befolyásoló erejével, hogy kinek mit jelent az Európai Unió. A felmérés eredményeiből kiderül, a legtöbben elsősorban az uniós pénzekre asszociálnak, ha az EU-ról van szó, olyannyira, hogy a válaszadók közel egyharmada (29 százalék) számára az uniós támogatások magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatása az első dolog, ami eszükbe jut az Európai Unióról.

Ez az attitűd az uniós tagság legfőbb előnyeivel kapcsolatban adot válaszokban is megmutatkozik: a magyarok 54 százaléka sorolja az unió három legfontosabb előnye közé az Európai Unió által biztosított forrásokat és a gazdasági fejlődés lehetőségét. Az EU-val mint közösséggel kapcsolatos különböző válaszok aránya ezzel szemben csak a dobogó második helyére került (27 százalék), amit a schengeni egyezmény által biztosított szabad mozgás és utazás lehetősége, tehát a „határok nélküli Európa” gondolata követett fontos szempontként (23 százalék). Hozzá kell tenni, hogy két évvel ezelőtt még 7 százalékponttal kevesebben (20 százalék) emelték ki, az unió közösségépítő szerepét.

Bár az EU-tagság támogatottságát nem csorbította, az unióval kapcsolatban megfogalmazott kritikák terén már erőteljesen érezhető a kormánypropaganda befolyásoló ereje.

Az uniós tagság hátrányai közül a válaszadók ötöde (22 százalék) a túlzott szabályozást emelte ki,

15 százalékuk pedig úgy érzi, hogy uniós tagállamként csökken Magyarország nemzeti szuverenitása. A negatívumok dobogójának legalsó fokán érdekes módon hármas holtverseny alakult ki: a migrációt, az Európai Unió „magyar kormány elleni támadásait” és a források befagyasztását, valamint a „háborúba sodródás veszélyét” és a szankciók negatív hatásait egyaránt 14 százalék emelte ki mint az uniós tagság legfőbb hátrányát. 

Bár az uniós pénzek kiemelkedő szempontként jelentek meg az EU-tagság előnyei között, a gazdasági kérdéseket közelebbről vizsgálva már árnyalódik a kép. A válaszadók 50 százaléka szerint Magyarország több pénzt kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet,

a megkérdezettek 36 százaléka – legnagyobb arányban Fidesz-KDNP szavazói – azonban úgy gondolja, hogy Magyarország mára nettó befizetővé vált.

Ezzel együtt a magyarok 66 százaléka szerint a gazdaságunk jelentősen profitál Magyarország EU-tagságából, a megkérdezettek 28 százaléka viszont nem így érzi. Az EU gazdasági legitimációjának lassú erózióját mutatja, hogy a két évvel korábbi adatokhoz képest idén már 7 százalékponttal kevesebbben gondolják úgy, hogy gazdaságilag kifizetődő az EU-tagság. 

A Policy Solutions korábbi kutatásaival összehasonlítva válik láthatóvá az is, hogy az Ukrajna elleni háború milyen nagy mértékben formálta át a magyarok EU-val kapcsolatos elvárásait. A válaszadók 2019-ben elsősorban még az uniós polgárok életszínvonalának javítását (35 százalék), valamint a demokratikus értékek védelmét (35 százalék) várta el az Európai Uniótól, 2023-ban azonban 44 százalékkal a béke értékének védelme került az első helyre. Ráadásul jelenleg a fideszesek (44 százalék) és az ellenzékiek (45 százaléka) is azt várják a leginkább az EU-tól, hogy a béke értékét képviselje.

 
Forrás: Policy Solutions

A háború – és a kormánypropaganda – az Európai Unió bővítésével kapcsolatban is érezteti a hatását. A válaszadók több mint fele támogatná Törökország (53 százalék), Szerbia (53 százalék), Montenegró (52 százalék) és Bosznia-Hercegovina (51 százalék) uniós tagságát, Koszovó (41 százalék támogatja és 42 százalék ellenzi) és Ukrajna (34 százalék támogatja, 51 százalék ellenzi) esetleges csatlakozását viszont többen utasítják el, mint ahányan támogatják. A kormánypárti szavazóknál egyébként Törökország került a bővítési lista élére, a fideszesek 60 százaléka támogatná az ország EU-tagságát, míg az ellenzéki szavazók Szerbia EU-tagságát támogatták a legnagyobb arányban (59 százalék). A Mi Hazánk szavazói körében egyetlen ország csatlakozásának támogatottsága sem érte el az 50 százalékot. 

A felmérés során más aktuálpolitikai kérdések is előkerültek, például a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében teljesítendő jogállamisággal kapcsolatos mérföldkövek és a „modellváltó” egyetemek esetében felfüggesztett Erasmus-program. Bár mind a két kérdés erősen megosztja a magyar társadalmat, a megkérdezettek 70 százaléka szerint a kormánynak teljesíteni kell az Európai Bizottság által meghatározott összes mérföldkövet, hogy Magyarország számára végre elérhetővé váljanak az EU-s pénzügyi források. Ezt még a kormánypárti szavazók többsége (58 százalék) sem vitatja.

Erasmus-ügyben jóval szorosabb az eredmény: a magyar társadalom 48 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi tanulmányok EU-s ösztöndíjrendszerének felfüggesztése helyes döntés volt, 45 százalék viszont nem ért egyet ezzel, a Fidesz-KDNP szavazói (63 százalék) pedig határozottan elutasítják az Erasmus felfüggesztését a közalapítványokba kiszervezett magyar egyetemek számára.

Az euró bevezetésének ezzel szemben egyértelműen többségi, kétharmados támogatottsága van a megkérdezettek körében. A magyarok 67 százaléka gondolja úgy, hogy ha hazánk teljesíti a feltételeket, akkor be kell vezetni az eurót, míg a megkérdezettek csak kicsit több mint negyede (27 százalék) nem ért egyet ezzel. Két év alatt egyébként 3 százalékponttal nőtt az eurót támogatók aránya Magyarországon, ráaádásul

az összes politikai táboron belül többséget alkotnak azok, akik szívesen fizetnének végre euróval a magyar boltokban.

 
Forrás: Policy Solutions

 Az elemzés során felhasznált adatok a Závecz Research által 2023. április 28. és május 5. között, 1000 fő személyes megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásból származnak. A válaszadók életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálták. A teljes jelentés itt érhető el.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Szabadon engedték Ilaria Salist

  • narancs.hu

Hazamehet Ilaria Salis, akit azért tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba, mert a vád szerint utcai támadásokban vett részt Budapesten.

Sok a Vitézy és sok a bizonytalanság

  • narancs.hu

Öt órakor derül ki, hány érvényes szavazat lett érvénytelennek nyilvánítva a június 9-ei főpolgármester-választáson, ám ez sem ad majd feltétlenül megnyugtató eredményt.