Tízezer új kollégiumi férőhely megépítését vállalta 2006-ig a kormány. A program lassacskán körvonalazódik - bár a konkrétum egyelőre kevés -, a jelenlegi kollégiumok felújítása, korszerűsítése viszont abbamaradt, és nem tudni, folytatódik-e.A"hagyományos" kollégiumi férőhelyek száma 47 000, ezek intézményenkénti megoszlását rögzítették. "Ez azért fontos, mert szűkösebb időszakban a bentlakók beleegyezésével a szobába az eredeti férőhelynél több hallgatót költöztettek be" - mondta a Narancsnak Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár. Mára a kollégiumok zömében 2-4 ágyas szobák vannak, de 5-6 ágyas helyiség is előfordul. Az Oktatási Minisztérium adatbázisa mintegy 120 000 albérletben élő vagy más lakhatási megoldást találó hallgatóval számol.
A kollégiumok a felsőoktatási intézményekhez tartoznak, ám fenntartásukra nem kötelez a törvény. Seifert Tibor, az ELTE kollégiumi főigazgatója szerint alapprobléma, hogy miközben a hallgatói létszám az elmúlt évtizedben megsokszorozódott, a kollégiumi férőhelyek száma változatlan maradt: "Jelenleg országosan a kollégiumra jogosultak 30-35 százalékának tudunk helyet biztosítani." A főigazgató szerint a kollégiumok többsége
alacsony színvonalú
szolgáltatásokat nyújt, az épületeket gyakran munkásszállóként használták korábban, sőt a Budaörsi úti épület eredetileg vietnami katonák rehabilitációját szolgálta volna. A 90-es évek fejlesztése is leginkább volt szovjet laktanyák átalakítását hozta. Az épületek amortizációja ráadásul gyorsabb, mint az oktatási ingatlanoké, hiszen nonstop működnek. A meglévő épületek egy része rövidesen életveszélyessé válhat, és a fenntartóknak csak a tűzoltásra van pénzük. "Hiába lepusztult a vizesblokk, ha mondjuk az elektromos hálózat földelése előbbre való" - indokolta Seifert a komfortjavító felújítások elmaradását.
Az intézmények a szállásokat az úgynevezett kollégiumi normatív támogatásból (évi 33 000 forint/fő), illetve a képzési és fenntartási normatívából működtetik. Utóbbiból kell a képzés költségeit fedezni, és az oktatási, kiszolgáló épületek fenntartását is megoldani, ezért fenntartói döntés, hogy a kollégiumra mennyit tudnak fordítani. Mivel az oktatásra szánt pénz sem elég, a szétosztásnál többnyire a "maradványelv" érvényesül. Egy kollégiumi férőhely fenntartása havi 15-19 ezer forint, ennek kevesebb mint a felét fedezi a térítési díj és a kollégiumi normatíva. A kollégiumok saját bevétele elsősorban a szobák hasznosításából származik: működhetnek ifjúsági szállóként, olcsó hotelként. A minisztérium adatai szerint a felsőoktatási intézmények évente nagyjából a központi felújítási keret egyharmadát költik kollégiumi felújításra. "Ez nyilvánvalóan kevés" - ismerte el a helyettes államtitkár. Az utóbbi években felújított kollégiumok (például Kecskeméten, Miskolcon, Győrben, Gödöllőn) elérik a háromcsillagos szállodák színvonalát, igaz, ezekben a kollégiumokban az átalakítás-komfortosítás miatt csökkent a férőhelyszám. Több szervezet is felmérte a kollégiumok helyzetét, és az elmúlt években a minisztérium felújítási pénzeinek a szétosztásában is részt vettek. "Egy egységes minősítési rendszert alakítottak ki, amit mi is megkaptunk, de jelenleg nem tudunk vele mit kezdeni, mert nincs mellé rendelve a szükséges forrás. Az új programmal tudunk visszatérni erre is" - mondta Mang Béla helyettes államtitkár.
A kormányprogram 10 000 új férőhely megvalósítását tűzte ki - a tárca felmérése alapján azonnali igény ennek a másfélszeresére volna. (2000-2002 között a felsőoktatási fejlesztési program keretében 2200 új férőhelyet létesítettek.) Egy új férőhely ára 3-4 millió közé tervezhető, így
a fejlesztés 30-40 milliárd
forintos beruházást igényel. Épp ezért kormányhatározat döntött arról, hogy a tárca Public Private Partnership (PPP) konstrukcióban valósítja meg az elképzeléseket (a PPP keretében magántőke bevonásával finanszíroznak közhasznú beruházásokat - e formáról lásd bővebben: Angolkór, Magyar Narancs, 2003. május 29.). Fiala István miniszteri biztos szerint a leendő új diákotthonok alapvetően két dologban különböznek a jelenlegiektől: semmiféle szociális ellátási feladatot nem kell vállalniuk, és szakkollégiumi szolgáltatásokat sem nyújtanak. A diákotthonok felszereltsége a hotelfunkción felül biztosítja a megfelelő tanulási lehetőségeket, például alapkövetelmény a jó minőségű számítógépes hálózat, hogy az egyetemi elérhetőségeket használni lehessen. "Itt nemcsak magyar, hanem külföldi hallgatókat és vendégoktatókat is megfelelő színvonalon lehet elszállásolni" - folytatta Fiala. A tárca vezetői néhány hete találkoztak azoknak az egyetemeknek a vezetőivel, akik jelezték: szívesen részt vennének a programban.
Fiala szerint nehézséget okoz, hogy a befektetők a kollégiumépítéskor 20-30 éves megtérüléssel számolhatnak, ami jóval hosszabb, mint egy szálloda (10-12 év) vagy kereskedelmi célú ingatlan (4-6 év) esetében. "Ezért a befektetők az állam részvételét kérik, és mi olyan konstrukcióra törekszünk, amelyben a befektető biztosítva látja a megtérülést" - tette hozzá. A diákotthoni befektető számára az egyetem biztosíthat erre lehetőséget: például az épületet idegenforgalmi célra hasznosítják a tanítási szünetekben vagy akár a hétvégeken. "Elképzelhető az is, hogy az épületbe olyan egyéb - az oktatási intézmény működésével, céljaival összehangolható - szolgáltatásokat építsen be a befektető, amelyek piaci hasznot hoznak. Az oktatási intézmény továbbá kedvezményesen biztosíthat olyan infrastruktúrát a befektető számára, aminek felhasználásával vállalkozói hasznot hozó tevékenységet (például konferenciaszervezés) tud végezni" - részletezte a miniszteri biztos. Az általunk megkérdezett kollégisták és kollégiumvezetők szerint elképzelhetetlen, hogy hétvégeken kiköltözzenek a lakók a "hasznosítás érdekében".
A tárca korábban "töltési" garancián is gondolkodott (vagyis biztosítaná a szerződésben meghatározott kihasználtságot), de erről végül letett.
A beruházások miatt többen kételyeiket fogalmazták meg: problémásnak látják a garanciális elemek kidolgozatlanságát, és bár a fejlesztés a minisztérium szándékai szerint tendereztetési-közbeszerzési eljárással történik, ennek tisztaságában is kételkednek. "Már most rengeteg beruházó tárgyalt a miniszterrel ez ügyben, megkezdődött az osztogatás" - hallottuk többfelől. Az ELTE kollégiumi főigazgatója szerint a diákotthoni férőhelyek létesítésében az államnak részt kellene vállalnia, mert "ha résztulajdonos lenne, jobban tudná érvényesíteni érdekeit, ráadásul az esetleges bevételből vissza lehetne forgatni a régi kollégiumok felújítására is".
A tervek szerint a hallgató szabadon dönthet, hogy a diákotthont veszi-e igénybe, vagy lakhatási támogatását átviszi más szolgáltatás fedezésére. A kormányhatározat arról is döntött, hogy 2006-ig fokozatosan évi 100 ezer forintra emeli a hallgatói lakhatási támogatást, és Magyar Bálint egy múlt heti parlamenti felszólalása szerint ezzel egyidejűleg a kollégiumi normatívát is megemelik. A már meglévő épületek felújítására Seifert Tibor szerint 45-50 milliárdra volna szükség, de van, aki 100 milliárd forinttal számol - és a renoválásba a magántőkét nem lehet bevonni. A régi épületek működtetési-fenntartási költségei magasabbak lesznek, mint az újaké, így ezt a nem elhanyagolható különbséget is "ki kell termelni" valakinek.
Huber Krisztián, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja sem tud semmit arról, hogy mi a kormányzati szándék a jelenlegi kollégiumokkal, "arról anyagot máig nem kaptunk" - mondta lapunknak. Információik alapján úgy vélik, hogy a kiszivárgott feltételekkel megépítendő diákotthonok nem finanszírozhatók,
nem lesz fizetőképes hazai
kereslet, ezen csupán a külföldi hallgatók segíthetnek. A HÖOK szerint a jelenleg meglévő kollégiumokat is fejleszteni kellene, nehezményezik azt is, hogy az idén forráshiány miatt leállt a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány által támogatott kollégiumfejlesztési program is (lásd keretes írásunkat). "A kollégiumokra nincs jogszabály által előírt egészségügyi minimum-feltételrendszer, ma az épületek egy része a börtönökre vonatkozó előírásoknak sem felel meg" - tette hozzá. A HÖOK attól tart, hogy a diákotthonok nem tudják ellátni alapvető értelmiségnevelő funkciójukat, és a szakmai-nevelői munka is rosszabb lesz, hiszen a befektetőnek érdeke minél olcsóbban felépíteni és üzemeltetni az intézményt.
Seifert Tibor véleménye szerint a kollégiumi térítési díj maximalizálásán is változtatni kell, mert a jelenlegi összegek (havi 4500 forint/fő, az éves hallgatói normatíva 5 százaléka) tarthatatlanok. A kollégiumok egy része nem tudja ugyan tisztán kimutatni a költségeit, mert a campus területén van, és onnan kapja az energiát, egyéb ellátást, a többi szálló erőteljesen spórol. Például a többletszolgáltatásokért vagy a fejlesztési alapra pluszdíjat szednek, esetleg a mosógép csak "zsetonnal" működik. De a fenntartási költségek csökkentése érdekében információink szerint az ELTE több kollégiumában azt tervezik, hogy ősztől nem adnak ágyneműhuzatot, vagy van, ahol a folyosói lámpákat időkapcsolóval látták el, pedig korábban a tanulóhelyiségek mellett itt is "közös tanulás" folyt.
A kollégiumi felvételkor "alapvetően a szociális helyzet alapján döntünk, alig van olyan kollégista, aki kétkeresős családból jönne, 40 ezer forintnál magasabb egy főre jutó jövedelemmel már nem lehet bekerülni. Ez okoz gondot is: a tavalyi közalkalmazotti béremelés óta sok pedagógus szülő gyereke is kiesett, és képtelenek drágábban máshol lakni" - mondta Kálózi Attila, az ELTE EHÖK Kollégiumi Bizottság elnöke. Seifert szerint a jelenlegi rendszerben "mind a közösségi munka, mind a tanulmányi eredmény háttérbe szorul, pedig ezek is fontosak volnának, csak a jelenlegi helyzetben érvényesíthetetlenek".
A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének Elnöksége néhány héttel ezelőtti döntése szerint a szaktárcához fordultak, és tájékoztatást kértek a kollégiumi felújítási keret sorsáról és a tervezett diákhotel működtetési alapelveiről. A törvény jelenlegi módosítása bevezeti a diákhotel fogalmát, és rendezi a szállás működésének engedélyezését is, de a szakmai minimumokat csak a - még el nem készült - végrehajtási rendeletek tartalmazzák. Jelenleg "a minisztérium kéri az intézményeket, hogy dolgozzák ki azt a minimum-követelményrendszert, aminek építészetileg, infrastrukturálisan meg kell feleljenek az épülő diákszállók" - mondta a beruházási biztos.
A helyettes államtitkár szerint az új férőhelyek minőségének és térítési díjának, illetve a megemelt lakhatási támogatás felhasználásának differenciálásával elérhető, hogy a hallgató egy hónapra akár 15 ezer forint támogatást vehessen igénybe, így neki további havi 10-15 ezret kell csak fedeznie. Az általunk megkérdezett kollégisták jelentős részének ez is óriási teher, inkább maradnak a lepusztult épületekben, míg el nem végzik tanulmányaikat, vagy míg arra nem jár egy törvénytisztelő ÁNTSZ-ellenőr.
Virág Tamás
A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány
A közalapítványt 190 millió forint induló vagyonnal 2000 novemberében alapította az Orbán-kormány. A következő évben ugyanekkora költségvetési támogatásban részesültek, "ami önmagában több volt, mint a kollégium-felújításokra szánt korábbi éves támogatások" - mondta a Narancsnak Vetési Iván, a kuratórium elnöke. A Szakképzési Tanács 2001 novemberében fogadta el a közalapítvány kollégiumfejlesztési programját, ami három év alatt összesen 6 milliárd forint felhasználását tervezte.
A közalapítvány első körben 2,4 milliárdhoz jutott, amit megpályáztatott. Ebből 400 millió középiskolai diákszállók, 800 millió pedig (fele-fele arányban) közoktatási és felsőoktatási kollégiumok vizesblokkjainak felújítására szolgált. Utóbbira 10 százalékos önrészt kellett biztosítani; sem új fürdő építésére, sem bővítésre nem lehetett pályázni, mégis több mint 6,5 milliárdnyi támogatási igény érkezett. Központi közbeszerzéssel a közoktatási kollégiumok 100 millió forint értékben hűtőszekrényre pályázhattak, a felsőoktatási intézmények pedig egy 500 milliós komplett szobaberendezési keretre. 140 iskolában támogatták a Sulinet-labor berendezését. Kidolgozták a kollégiumok akkreditációs rendszerét is, ami segíthetne az országos felmérés elkészítésében.
Tavaly márciusban a Szakképzési Tanács döntött a további 2 milliárdos támogatásról: a közalapítvány 320 millió forintról szerződést is kötött, de a kormányváltás óta nem jutott egy fillérhez sem. Mindössze annyi történt, hogy a kormány a kuratórium létszámát megduplázta. "Az idei ötvenmilliós költségvetési támogatásból húszmilliót költhetünk működésre, ami még az öt alkalmazott bérére, az iroda bérleti díjára és a működési költségekre sem lesz elég" - részletezte a kilátásokat a kuratóriumi elnök.
