Fényre derül: kiadhatók az Elios-nyomozás aktái

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 1.

Belpol

Nincs mit titkolnia az OLAF-nak – érvel az Európai Bíróság –, hiszen a magyar hatóságok nem indítottak eljárást a jelentés alapján.

Az Európai Unió csalásellenes hivatala (OLAF) nem tagadhatja meg a magyarországi közvilágítás korszerűsítésével, korrupció gyanújával indított nyomozás iratainak kiadását, így döntött az Európai Bíróság Törvényszéke szerdán. Az aktákat egy gyáli aktivista kérte – írja a HVG Eurologus rovata.

Az Elios Zrt. – amely korábban Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott– számos magyar településen korszerűsítette a közvilágítást. Az elvégzett munkát sok helyen minőségi kifogás érte, és a közbeszerzések lebonyolítása, a kiírók és a pályázók közötti kapcsolatok miatt az OLAF vizsgálódott. A szervezet 35 vizsgált pályázatból 17-tel kapcsolatban látta igazolva a gyanút, hogy a pályázatok kiírása nem felelt meg a törvényeknek.

A vizsgálat 2017-ben zárult le, a megállapításokat és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak. Ezt Magyarországon nem követte büntetőeljárás, és a közvilágítás korszerűsítésére szánt 13 milliárd forintos uniós hozzájárulásról lemondott a magyar kormány: ezekre a tételekre nem nyújtott be számlát.

A cég a történtek után is boldogul.

A Pest megyei Gyál is érintett volt ez ügyben. Egy helybeli aktivista az Eleven Gyál nevű civil szervezet nevében levelet írt az OLAF-nak, kérve a szervezetet, küldjön egy olyan változatot a nyomozati anyagból, amelyben kitakarták a tanúkra vonatkozó személyes adatokat. A szervezet nem adta ki a kért információt, szakmai titoktartásra hivatkozva. 

Az aktivista az uniós bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy „főszabály szerint” az OLAF tényleg joggal hivatkozhatna arra, hogy az iratok átadásával sértené saját vizsgálati céljainak védelmét, de miután a magyar hatóságok semmilyen eljárást nem indítottak az ügyben, hiszen nem találtak jogsértést, nem kell védeni az uniós vizsgálat adatait. Ezek közzé tétele semmilyen folyamatban lévő eljárást nem befolyásolhat. A törvényszék tehát megsemmisítette az OLAF határozatát. 

A perben az Eleven Gyál szervezetet a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Hüttl Tivadar képviselte.

Azt, hogy mi van az aktákban, egyelőre mégsem lehet megtudni, mert a határozat ellen az OLAF fellebbezhet.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.