Závogyán Magdolna kulturális államtitkár pályaképe

Fixer a virágboltból

  • Nagy Ádám
  • 2023. február 22.

Belpol

Február elsejétől tölti be a kulturális államtitkári pozíciót. Závogyán Magdolna története a népművelők legkisebb királylányának meséje, akinek erős pártfogók egyengették pályáját. A szálak Lakitelekre vezetnek.

Szarvason született 1970-ben, érettségijét is ott szerezte. Az ifjú kosárfonó 24 évesen önkormányzati képviselő lett Kondoroson, itt nyitotta meg virágboltját és vezette a Faluszépítő Baráti Társaságot; 1995-től művelődésszervezői, majd felnőttképzési menedzser tanulmányokat folytatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a szegedi Juhász Gyula Főiskolán.

A minden politikai oldal által nagyra becsült, bár 2009-es halála óta rútul újrakeretezett történetű konzervatív népművelő, Beke Pál országjárás közben fedezte fel a kulturális szakma számára az első házassága okán akkor még Kasnyik Magdolna nevet viselő Závogyánt. A kiváló mentori érzékkel megáldott Beke megfertőzte az ifjú – akkor épp közösségi tér jellegű tájházat létrehozó – faluszépítőt a civil szervezetek működtette művelődési házak francia eredetű ötletével. (Franciaországban a művelődési, ifjúsági házakat sok esetben nem önkormányzatok üzemeltetik, hanem civil szervezetek: ez a modell a sokszor nehézkes önkormányzati irányítással szemben nagyobb rugalmasságot enged meg, a szakemberek könnyebb bevonását, és a civil szervezetek finanszírozásának is jót tesz.) Závogyán Beke hatására 2004–2005-ben előbb az akkor ereje teljében lévő civil szervezetben, a Magyar Teleház Szövetségben vállalt feladatot, majd a civil szervezetek finanszírozására hivatott, frissen alakult 7 milliárdos állami pénzalap, a Nemzeti Civil Alapprogram Dél-alföldi Regionális Kollégiumának lett tagja.

2005-ben őt választották a Beke által frissen gründolt, a fentebbi francia mintára építkező kezdeményezés, a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete élére. Závogyán már akkor is ügyeket oldott meg: a szervezet bejegyzését többször elutasító Fővárosi Bírósággal folytatott szélmalomharc helyett azt javasolta, hogy a Békés Megyei Bíróságra, Gyulára adják be a szervezet létesítő okiratát, ahol a próbálkozást első nekifutásra siker is koronázta.

2007-ben a városi pletyka szerint a szó szoros értelmében is a virágboltból vitte őt kulturális referensnek a Békés Megyei Önkormányzathoz a 2006-os választást az egyéniben megnyerő, s Závogyánnal máig bensőséges viszonyt ápoló fideszes Domokos László, a későbbi ÁSZ-elnök. Závogyán 2011-ig dolgozott ezen a poszton, itt ismerkedett meg közelebbről az igazgatással, a kulturális intézményrendszerrel, s nevéhez köthető a megye közművelődési, illetve kulturális koncepciója is. A tervek arra az elképzelésre épültek, hogy egy intézmény – a kistelepülésen ez jobbára a könyvtár vagy a művelődési ház – ne pusztán a létéért kapjon kvázi biankó működési támogatást, hanem egy-egy adott feladat ellátásáért legyen jogosult a közfinanszírozásra, hiszen ebben az esetben érdekelt lesz a színvonal emelésében, nota bene az ügyfél-elégedettség növelésében. A koncepciót ugyan nem sikerült megvalósítani, de a kidolgozásáért Závogyán 2012-ben megkapta a közművelődési dolgozók számára létrehozott kitüntetést, a Bánffy-díjat. A stratégiai távlatokban gondolkodásnak más előnye is volt: ez emelte fel az országos ügyek közelébe vágyó Závogyánt, és kerülhetett amolyan kulturális reformerként 2011-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Nefmi) a közművelődési főosztály közelébe. Feladata a közművelődési intézményrendszer átvilágítása lett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.