A vonatok késése miatt idén szeptember 30-ig 6 millió 815 ezer 480 forint kártérítést fizetett ki a Máv-Start. Ez az Mfor közérdekű adatigénylése nyomán derült ki. A lap cikke szerint a vasúttársaság az adatigénylésre az infotörvényben megadott határidő lejárta után válaszolt.
Egy 2021-es uniós rendelet szerint az utas a menetjegy árának legalább 25 százalékát kapja vissza 60 és 119 perc közötti késés esetén, 120 percet meghaladó késésnél a kártérítés mértéke legalább 50 százalék.
A vasúttársaságok megszabhatnak egy bizonyos értékhatárt, amely alatt nem fizetik a kártérítést, de ezt a határt 4 eurónál lejjebb nem vihetik. Van lehetősége az utasnak arra, hogy öszeadja a késéseket, és ha az ezekből összegyűlt összeg eléri a társaságnál érvényes értékhatárt, akkor igényt tarthat a kártérítésre. Egy hónapon belül meg is kell kapnia.
Az átalány-kártérítés szabálya csak a feláras járatokra vonatkozik, például a szárnyvonali sima vonatokra nem.
A MÁV Zrt. az uniós előíráshoz képest nagyvonalú, mert üzletszabályzata szerint már 30 perces késés esetén fizet, és az említett alsó értékhatár nálunk nem 4 euró, hanem 1000 forint.
Van a magyarnál nagyvonalúbb vasút, a Transport for Wales Rail – bár nem is vonatkozik rá az uniós rendelet – már 15 perces késés után elkezd fizetni, és ha az egy órát meghaladja a késés, a teljes jegyárat visszaadja.
Az osztrák vasúttársaság csak a kötelező uniós minimumot fizeti, Románia pedig mentességet kapott a rendelet alól, így 2024 végéig a CFR-nek nem kell kártalanítania az utasokat belföldön, csak a nemzetközi járatain.
A MÁV-Start a közérdekű adatigénylésre válaszul közölte, hogy szeptember végéig a 30 és 119 perc közötti késési intervallumra hivatkozva 2603 kártérítési igény futott be, és ezekre 4 millió 367 ezer 771 forintot fizetett ki. Legalább 120 perces késések miatt 964-en emeltek panaszt, és kaptak 2 millió 447 ezer 709 forintot összesen.
