Fővárosi rendelettervezet a taxizásra

Piactalanítás

Belpol

A héten ismét egyeztet a főváros a taxis érdekvédelmi szervezetekkel, hogy még áprilisban elfogadhassák az új taxisrendeletet. Bár a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten nekifutott, végül levették a napirendről a témát. A bevezetendő fix tarifa véget vetne az árversenynek, ami a taxisok számára kedvező változás lenne.

Az évi 30 milliárd forgalmú budapesti taxispiac 2012-ben 5500 taxist tartott el: ennyien kértek droszthasználati engedélyt a fővárostól, számuk azonban a feketén dolgozókkal, a főváros közigazgatási határain túlról bedolgozókkal együtt elérheti a 6 ezret. A Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete (TGFSZ) összesítése szerint egy taxis havonta átlagosan 162 fuvart visz, az utasokat átlagban 6 kilométer hosszan szállítja. A fővárosi taxizást felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-től kapott becslés szerint havonta egymillió fuvar bonyolódik, átlagos értékük 2000 forint - így jön ki az évi 30 milliárdos forgalom. Az 5500-6000 taxisnak 326 taxiállomáson 1470 droszthely áll rendelkezésére.

"Védelmi pénz"

A taxisok ma már nem taxitársaságoknál, hanem fuvarszervező cégeknek dolgoznak; ezekből 2012-ben 21-et tartottak nyilván, de volt olyan év, hogy számuk a harmincat is elérte. A rendszerváltozással hódításnak indult magántaxizás a taxitársaságokat kiürítette, a taxisok a kifizetődőbb megoldásban reménykedve önállósodtak. Ez a fuvarszervezőknek is jól jött, hiszen mentesültek a munkavállalók után fizetendő közterhektől, kötelezettségektől. Mára a fővárosi taxisok 99 százaléka egyéni vállalkozó: a saját kockázatára vásárol, lízingel autót, és vagy csatlakozik egy fuvarszervezőhöz, vagy az utcán vadássza az utasokat. A fuvarszervezők a forgalom 80 százalékát viszik el. A taxisok kétharmada valamely fuvarszervező cég partnere, havonta 50-70 ezer forint tagdíjat fizet a fuvarközvetítésért.

Valami készül


Valami készül

Fotó: Sióréti Gábor

A főváros legutóbb 1998-ban szabályozta az árakat, 250 forintos benzinárnál - ezen azóta sem változtatott. A ma is érvényes rendelet szerint nappal 240, éjszaka 336 forint a kilométerdíj, a percdíj 60, illetve 84 forint, az alapdíj 300 és 420 forint. Abban valamennyi fuvarszervező azonos stratégiát követett, hogy nem érte el a 240 forintos plafont, mert azzal elveszítette volna a társasággal azonosítható tarifát. Ebből viszont totális káosz alakult ki, ma körülbelül hetvenféle tarifakombinációval dolgoznak a társaságok.

Az önállósodás árát a 2000-es évek második felétől fizetik meg igazán a taxisok. Ekkor szökött az egekbe a telefonos fuvarszervezés, amely az utcainál jóval kedvezőbb tarifákkal hódította el az utasokat - és velük a taxisokat. A piaci árak annyira eltorzultak, hogy ma egy utas akkor is telefonon rendel, ha leinthetne egy kocsit. Mint arra a TGFSZ árszabályozást vizsgáló tanulmánya rámutatott, a megrendelői állomány növelésének leghatékonyabb módja a minél alacsonyabb viteldíj lett. "Ha adott fuvarszervező cég árai alacsonyabbak a többi cég által kiajánlott áraknál, akkor képes elszipkázni a megrendelők egy részét, így újabb és újabb alvállalkozókat szerződtethet, növelve ezzel saját bevételeit. Ennek megfelelően az adott fuvarszervezőnél jelentkező megemelkedett megrendelőállomány nem szolgálja a szerződött taxis alvállalkozók hatékonyabb működését, mert ahogyan a fuvarszám nő, a cég az alvállalkozók számát is növeli, hiszen ez az elemi érdeke. Ha a megrendelők száma érdemben már nem növelhető tovább, akkor igyekeznek a meglévő címállományhoz való hozzáférés lehetőségéért magasabb árat szedni, azaz növelik a taxisoktól beszedett tagdíjakat. Így a fuvarszervezés díja is akkor emelhető, ha nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A fuvarszervezők portfóliójában a fuvar a kínálat, a fuvarokból élő taxis pedig a kereslet. A fuvarszervező kifejezetten érdekelt abban, hogy az utasok és a taxisok közti arány folyamatosan torz legyen, mert így a taxis bármilyen árat hajlandó megfizetni a piachoz való hozzáférés lehetőségéért, és bármilyen feltételt elfogad. Ez már nagyjából a védelmi pénz kategóriája" - állapítja meg a tanulmány. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke szerint a taxisok 45 százaléka a liberalizált piacon az árversenyben tönkrement, a fuvarszervező cégek kisajátították a taxipiacot. A szakszervezet úgy látja, a taxizás árszínvonalát a fuvarszervezők alakítják, miközben csak közvetítői feladatok illetnék meg őket - ehhez képest az árszabályozásban saját profitszerzési törekvéseiken kívül egyéb gazdasági szempontokat nem érvényesítenek.

A taxisszakma egybehangzóan a Taxi4 2008-as, három hónapra hirdetett, de lényegében máig tartó árcsökkentő kampányában látja a fordulópontot. A tempót a többiek is tartani igyekeztek, így az árverseny lefelé vett irányt, elérve a 150-180 forintos mélypontot jelentő kilométerdíjat, ami durván költségszint alatti érték (lehetett hallani 99 forintos árról is). Ennek oka, hogy irgalmatlanul megszaporodtak a telefonos fuvarszervezők, miközben tőlünk nyugatra 1-2, maximum 4-5 társaság osztozik egy-egy főváros piacán. A főváros vezetése 2005-ben nekifutott ugyan a rögzített tarifa bevezetésének - hiába.

A rögzített tarifa, főleg a 2008-as válság nyomán, azóta már a taxisok többségének a kívánsága lett, mert az szerintük rendet vágna a fuvarszervezők között. A főváros rendelettervezete szerint kilométerenként 280 forint lenne e fix díj. (A rendelet szabályozza többek között a taxik egységes, sárga-fekete megjelenését is.) Ez összességében 19 százalékos drágulás, viszont az éjszakai tarifa megszűnne; továbbá az alapdíj 450 forintra, a percdíj 70 forintra növekedne. A rögzített tarifa várhatóan növeli az utcai taxifogás iránti rokonszenvet, ami a sofőröket arra sarkallhatja, hogy otthagyják a fuvarszervezőket. Utóbbiak működéséhez a főváros eddig nem támasztott feltételeket; megtörténhet, hogy egy fuvarszervező az egyik évben jelentős adótartozást maga mögött hagyva lehúzza a rolót, és a következőben új néven, de azonos telefonszámon ismét kinyitja a boltot. A rendelettervezet ennek is gátat vetne: a fuvarszervezőknek 50 millió forintot kellene letétbe helyezniük, és a tervezet komoly műszaki feltételeket szab a diszpécser-központ kialakításához - jelenleg ugyanis ez sem szabályozott, létezik olyan társaság, ahol nincs URH-s központ, mobiltelefonnal intézik a rendeléseket.

Nulla bevétel

A fuvarszervezés ma még csekély befektetéssel nagy haszonhoz juttat. Nem kell más, csak néhány alkalmazott a fuvarfelvételhez és -kiadáshoz, ami néhány millió forintból megoldható, és már száz sofőr felett évi százmilliós bevételt hozhat. Ehhez képest a 650 sofőrrel dolgozó Rádió Taxi 2011-ben mindössze 182 ezer forint nettó bevételt és 325 ezer forint adózott eredményt ért el, miközben a kollégák havonta hozzávetőleg 39 millió forint tagdíjat csengettek be - 60 ezer forinttal számolva. Még rosszabbul ment a 160 taxist mozgató Budapest Taxinak, ahová havonta körülbelül 9,6 millió forint folyhatott be tagdíjakból: a cégadatok szerint a 2011-es árbevétele nulla forint volt, adózott eredménye viszont mínusz 2,8 millió forint. A Rádió Taxi ügyvezetője, Horváth Csaba március 27-én a Fővárosi Közgyűlésben nem lelkesedett a rendeletért: kifogásolta, hogy kevesebb mint tíz hónapot kaptak a nagyon nagy költséggel járó beruházások végrehajtására, de arról nincs hatástanulmány, hogy ez megtérül-e. Azt kérte a képviselőktől, a rendeletalkotáskor vegyék figyelembe a piaci és a gazdasági helyzetet.

A rögzített ár bevezetését az OTSZ és a TGFSZ is támogatja, utóbbi azonban az autók életkorára és műszaki teljesítményére vonatkozó feltételeket nem. Az OTSZ által támogatott rendelet-tervezet szerint októbertől csak tízévesnél fiatalabb, Euro4-es környezetvédelmi besorolású autókkal lehetne taxizni Budapesten. Farkas Zsolt, a TGFSZ elnöke a Narancsnak azt mondta: sok sofőr veszítené el a megélhetését, köztük azok, akik 2005-2006-ban Skoda Superbet vásároltak, amit akkoriban Euro3-as motorral gyártottak. A lízingből még két-három évük lenne hátra az autócseréig, de már ősszel búcsút inthetnének a taxizásnak. Hasonlóképpen pórul járnának a taxisok körében igen népszerű Skoda Octavia Tourt vásárlók, mert annak meg a tengelytávja a tervezet szerinti 2550 milliméternél 38 milliméterrel rövidebb. A TGFSZ megpróbálja elérni, hogy az Euro3-as motorú kollégáik a lízingszerződés lejártáig használhassák autóikat.

A City Taxi bázisára épülő (a Magyar City Taxisok Országos Szövetsége 2008-ban alakult át OTSZ-szé), nem szakszervezetként, hanem pártoló tagsággal működő OTSZ viszont támogatja a tízéves korhatár bevezetését. Ebben is a piac megtisztításának, a kívánt négyezer fővárosi taxislétszám elérésének egyik szabályozási eszközét látja. Olyannyira támogatja, hogy a honlapján maga ajánlja fel segítségét bárkinek a közelgő autóbeszerzésekben. Metál Zoltán a Narancsnak cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy valamelyik gyártóval lepaktáltak volna; hangsúlyozta, hogy a kedvezmények kiharcolásában tudnak hatékonyan fellépni. Metál 2600- 2800-ra becsülte a rendelet életbe lépése miatt lecserélendő autók számát. A BKK kérdésünkre jelezte, hogy a technikai követelményeket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara taxistagozata javaslata alapján állították össze, és a kategóriába 27-féle típus fér.

A BKK határozottan cáfolta, hogy a rendelettervezet az államosítás irányába mutatna. A cég tudomása szerint nincs ilyen szándéka sem a kormánynak, sem a fővárosnak. Metál Zoltán szerint sincs erről szó, bár megjegyezte, semmi kivetnivalót nem látna egy tőkeerős szakmai befektető piacra lépésében 100-200 új autóval, ha megfelelő körülmények között foglalkoztatná a taxisokat.

Best of taxi

City Taxi, 800 fő - 123 500 fuvar/hó

Főtaxi, 800 fő - 122 500 fuvar/hó

Rádió Taxi, 650 fő - 85 000 fuvar/hó

Taxi4, 400 fő - 71 000 fuvar/hó

6°6 Taxi, 500 fő - 70 000 fuvar/hó

Nincs fuvarszámadat:

Plus Taxi, 800 fő

Taxi 2000, 400 fő

Mobil Taxi, 300 fő

Budapest Taxi, 160 fő

Max Taxi, 100 fő

Tele 5 Taxi, 50 fő

Penta Taxi, 30 fő

(Forrás: TGFSZ, 2011-es adatok)

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.