Bosszúhadjárat a nem fideszes vezetésű települések ellen

Fojtófogás

Anyagi ellehetetlenítés, feladatkörök elvétele, a mozgástér szűkítése új törvényekkel és Fidesz uralta intézményekkel, a napi munka szabotálása, rágalmazó, lejárató kampányok – így tenné tönkre a Fidesz és kormánya azokat az önkormányzatokat, ahol tavaly ősz óta az ellenzék fontos pozíciókat szerzett. Sorra vesszük, miként írja felül a központi hatalom a választói akaratot.

A választott eszköz függ a település méretétől, de a jelek szerint mindegy, hogy a fővárosról vagy néhány száz fős faluról van szó: ha a Fidesz egy éve valahol elveszítette a helyhatósági választásokat, mindent bevet azért, hogy a rosszul döntő lakosságot móresre tanítsa. E hadjáratot a fideszes vezetésű helyhatóságok autonómiája is alaposan megsínyli – az ő mozgásterük éppúgy szűkül, mint a nem fideszes településeké, még ha a fejlesztési források odacsoportosítása talán feledtetheti is a sérelmeket.

A tavaly októberi önkormányzati választások óta az országban 25, két kivétellel (Jász­árokszállás, Mohács) 5000 fő alatti településen lehetetlenült el annyira az önkormányzati munka, hogy a képviselő-testület feloszlatta magát. Mindez nem független attól, hogy az elmúlt tíz évben egyre jobban beszűkültek a polgármesterek és a képviselő-testületek döntési és finanszírozási lehetőségei, a kistelepülések pedig egyre inkább a kormánytól váltak függővé.

 

Kistelepülések: brutális üzenetek

Az önkormányzatok finanszírozását 2013-ban alakította át a kormány, ekkor a lakosságszám szerinti normatív támogatási rendszert felváltotta a feladatalapú finanszírozás, amelyben az állam főleg kötött felhasználású támogatásokat biztosít számukra például köznevelési, szociális és gyermekjóléti, gyermekétkeztetési és kulturális feladatok ellátására. Bár e rendszerben is működik kiegyenlítő mechanizmus (a kevés adóbevétellel rendelkező települések valamivel többet, a több adóbevétellel rendelkezők valamivel kevesebbet kapnak), az önkormányzatok forrásai így is meglehetősen szűkösek, és legfeljebb helyi adók kivetésével tudják azokat bővíteni. A legtöbb kistelepülés azonban ezzel a lehetőséggel is csak alig tud élni – arról nem is beszélve, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben még ezen adóbevételek egy részétől is el­estek.

A választási kampányokban a polgármesterjelöltek keze így meg van kötve; fejlesztéseket legfeljebb a kormány által megnyitott pályázati pénzekből, illetve a településre vitt – egyre inkább a kormányhoz kötődő – beruházásokból tudnak megvalósítani, ha nem akarják a végtelenségig terhelni a lakosokat és a helyi vállalkozókat adókkal. A költségvetésben meghatározott állami támogatás mellett jelenleg a Magyar Falu Program nevű pályázati rendszer a lehetséges fő kiegészítő pénzforrás a kistelepülések számára.

A Magyar Falu Programot a Modern Városok Program mintájára tavaly február végén indították el az 5000 lakos alatti települések számára. A múlt évben összesen mintegy 65 milliárd forintot osztottak szét ennek keretében, 2020-ra és 2021-re pedig 90-90 milliárdot terveztek be rá a költségvetésben. A programban céltámogatásokra lehet pénzt elnyerni: a kormány olyan feladatokra ad ennek keretében néhány millió forintokat, mint járda, út vagy híd építése, felújítása, orvosi rendelők felújítása, közterület karbantartására szolgáló eszközbeszerzés (például fűnyíró vásárlása), iskola-, óvoda-, tornaterem- vagy játszótér-felújítás, temetőrendezés. Magyarul az önkormányzatoknak a legalapvetőbb helyi karbantartási feladatok ellátásához is a kormánynál kell pénzért kuncsorogni.

A finanszírozási rendszer a helyi politikai lehetőségeket is beszűkíti: nagy terveket nem lehet megvalósítani, a polgármesterek legfontosabb feladata a pályázatok beadásán kívül leginkább a lobbizás a falu mellett – fotózkodás és smúzolás a helyi nagyemberekkel, hogy ők utána támogassák a falu pályázatait a fővárosban. Bár a G7.hu tavaly októberben arról közölt elemzést, hogy a fideszes polgármesterek nem feltétlenül tudtak több támogatást kiharcolni a településeiknek az előző ötéves ciklusban – vagyis jórészt még azelőtt, hogy a Magyar Falu Program jelentős változásokat hozott volna –, és a függetlenek ugyanúgy be tudják adni a pályázatokat, kistelepülési szinten mégis az a legfontosabb választási érv a fideszes vagy Fidesz-közeli polgármesterek mellett, hogy ők több forrást tudnak a településre vinni.

„Előttem a feladat – mögöttem a kormány” – ezzel a szlogennel kampányolt (végül sikertelenül) a fideszes támogatással induló Grenyó János a Nógrád megyei Cserhátsurány polgármesteri pozíciójáért az október eleji időközi választáson, miután a képviselő-testület feloszlatta magát. „A kormány csak a komoly, mindenki érdekét szolgáló, életképes fejlesztési koncepcióval rendelkező, együttműködni képes vezetést támogatja: nem a 10 hónap után sértődötten önmagukat feloszlató településvezetőket. Igenis fontos tehát, hogy ki most (és ki lesz) Vizsoly első embere” – érvelt maga mellett az újraválasztásért kampányoló fideszes Palotás András.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban a független többségű testület mondta ki a választások után 10 hónappal, hogy nem tud tovább együtt dolgozni a fideszes polgármesterrel, míg Cserhátsurányban az 1990 óta regnáló KDNP-s polgármestert leváltó független politikust próbálták elmozdítani a képviselő-testület feloszlatásával. A vizsolyihoz hasonló forgatókönyv zajlott le Etyeken (erről részletesen írtunk korábban, lásd: Választáson kívüli módszerek, Magyar Narancs 2020. augusztus 13.), illetve Balatonfűzfőn is, ahol a testület önfeloszlatása után a Fidesz az újrainduló polgármestert, Szanyi Szilviát támogatta, aki a hétvégén nyert is. A testület feloszlatását kezdeményező független képviselők mindhárom helyen a polgármester sajátos vezetési stílusát és a településen eluralkodó egyre rosszabb légkört kifogásolták; több helyen bevett módszer a nem fideszes képviselők módszeres lejáratása.

A független polgármesterek ellehetetlenítése szintén több helyen előfordult (Cserhátsurány mellett Balatonberényben, Agyagosszergényben, Csanádpalotán, Tiszacsegén és Vizsláson). Ezeknél a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező képviselők legfőbb érvei a több esetben évek óta a települést vezető polgármesterek ellen szintén az, hogy „nem hoznak elég fejlesztést” a faluba, de többször hivatkoztak generációváltásra vagy egyszerűen nézetkülönbségekre, mondván, a testület nem tud együtt dolgozni a polgármesterrel.

„A Polgármester Úr és a mi önkormányzati felfogásunk és gyakorlata közötti különbözőségről, melyet próbálkozásaink ellenére nem sikerült áthidalni, és amely ma már akadálya a falu fejlődésének” – írták a balatonberényi képviselők a települést 2006 óta függetlenként vezető Horváth Lászlóról. „Mondjuk ki, ha a négy képviselő összefog, megbuktathatják a megválasztott polgármestert” – mondta a Kisalföldnek a Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényt 2014 óta vezető független Szalai Istvánné, miután a képviselő-testület négy fideszes tagja a „dinamizmus hiányára” hivatkozva megszavazta a testület feloszlatását. Tiszacsegén a 2011 óta pozícióban lévő fideszes polgármestert tavaly felváltó Fekete Gergőt mozdították el egy volt fideszes képviselőnő vezetésével és a testület feloszlatásával. „Megkérdeztem az egyik, Gergő mellől kihátráló képviselőt, hogy akkor mi lesz, ha megint Gergő nyer és ne adja Isten, újra bekerülnek ők is? A válasz az volt: »akkor ugyanígy felállunk«” – írta egy helyi lakos a Facebookon, egy másik pedig arról írt, a volt polgármester azt próbálja elérni, hogy a település csak akkor kapjon támogatást, ha ő nyer.

A kormánytól függő finanszírozási rendszer anomáliái miatt a polgármesterek másik lehetősége a falvak fejlesztésére a pályázati pénzek mellett az, ha nagyberuházásokat engednek be a településükre – még a független településvezetőknek is megéri, ha támogatják ezeket, mert munkahelyeket teremtenek, bevételt hoznak, jó esetben pedig a beruházónál sikerül elérni azt is, hogy fejlesszen valamit a faluban. A legtöbb polgármester ezért nem próbálja akadályozni a beruházásokat – habár úgy tűnik, nem is nagyon lehet. Például a 2002 óta hivatalban lévő szigligeti független polgármester, Balassa Balázs és a helyi képviselő-testület azzal az indokkal mondott le posztjáról, hogy „bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben, úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a lemondásával szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre”.

Bár Pilismaróton a lakosok tiltakozása miatt a helyi bányaberuházás mellett álló fideszes támogatású polgármester előbb lemondott, majd a testület is feloszlatta magát, hogy a bányáról végül egy újonnan megválasztott testület dönthessen, ez a ritkább eset – a településvezetők a legtöbbször zöld jelzést adnak a legkülönfélébb beruházásoknak, pártállástól függetlenül.

A jelen önkormányzati rendszerben ugyanis az önállóságra törekvő polgármesterek is kényszerpályákon mozognak, az uram-bátyám viszonyokon változtatni akaró vagy a gyanús pénzügyeket megpiszkáló polgármesterek és képviselők pedig ugyanúgy bukásra vannak ítélve helyi szinten, mint azok, akik a rendszertől függetlenül próbálnának bevételhez jutni vagy csak védenék a saját településüket.

 

A megyék élesztése

Idén tavaszig a megyei önkormányzatoknak túl sok lapot nem osztott az Orbán-kormány, feladataik az elmúlt évek során jócskán beszűkültek, jellemzően kádertemetők lettek. A megyei önkormányzat funkciója alig volt több annál, mint hogy fizetést biztosítson a megyei képviselőknek és elnököknek. (A megyei önkormányzat képviselőire a fővárosiak és a megyei jogú városok polgárai nem szavazhatnak, így ezek a testületek maximum 3,7 millió ember voksai alapján állnak föl; ráadásul a részvétel a helyhatósági választásokon a kisebb településeken általában nem magas.) Azt, hogy a megyei önkormányzatok az előző évek feladatelvonásait követően semmit sem csináltak, jól mutatja a G7 pénzügyi elemzése: eszerint 2018-ban a 19 megyei önkormányzat összesen 4,7 milliárdot költött, szinte csak a képviselők fizetésére és a működési költségekre.

A 2019-es önkormányzati választás során a 23 megyei jogú város közül 10-ben született ellenzéki, és összesen 48 tízezer főnél nagyobb lélekszámú városban nem fideszes (ellenzéki összefogású vagy független) győzelem – viszont mind a 19 megyei önkormányzat fideszes többségű maradt. A kormány ezért az elmúlt hónapokban revitalizálta az intézményt: olyan jogokkal ruházta fel, amelyek megadását az ellenzéki vezetésű települési önkormányzatok ellehetetlenítésén kívül semmi más nem indokol. Jó példa Göd: a kormány áprilisban váratlanul különleges gazdasági övezetté nyilvánította a 2019 őszén megválasztott polgármester, a momentumos Balogh Csaba által irányított városban lévő Samsung gyár területét. Így pedig az ellenzéki vezetésű település akár a gyár által fizetendő iparűzési adó egészétől is eleshet – a megyei önkormányzat ugyanis ezt tetszés szerint oszthatja szét az alá tartozó települések között.

A rendelet szerint a kijelölt területeken bizonyos közterületek, közparkok, közutak tulajdonjogát a Pest Megyei Önkormányzat kapja meg, és itt a helyi adóztatás joga is átszáll a megyei közgyűlésre, amely ezenkívül új adókat is kivethet. A kijelölt területeken a kormány, majd a megyei önkormányzat új településrendezési, beépítési, örökségvédelmi, környezetvédelmi szabályokat állapíthat meg. Göd polgármestere a rendelet hírére úgy reagált akkor, hogy ez halálos ítélet a városa számára. A polgármester szerint a Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. „A jövőben pedig sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek” – írta akkor Balogh Csaba a közösségi oldalán.

Májusban aztán jött Semjén Zsolt törvényjavaslata, mely szerint az egész országra kiterjeszthető a gödi modell. Júniusra meg is szavazták a törvényt, amelynek értelmében a kormány bárhol (kivéve a főváros, illetve megyei jogú városok területén) kijelölhet különleges gazdasági övezetet, nem is kell olyan nagy beruházásnak lennie, mint Gödnél, ahol 100 milliárd forintban állapították meg a beruházási összköltség küszöbét; most már elég, ha a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás legalább 5 milliárd forintos. „A törvényjavaslat elfogadása esetén az (…) 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony” – írta akkor közleményében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Schmidt Jenő, a szervezet elnöke – aki egyébként Tab fideszes polgármestere – korábban arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy a gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó csökkentése szinte minden önkormányzat költségvetésébe léket üt, de sok településvezetésnek fog komoly problémát okozni az idegenforgalmi adó és a parkolási bevételek elmaradása is.

A kormány egyéb módokon is számottevően szűkítheti a települési önkormányzatok mozgásterét, mégpedig a hangzatos Modern Városok Programmal (MVP). A K-Monitor Blog még nyáron arról írt, hogy jelentős lassulások és aránytalanságok tapasztalhatók a 2017-ben indult programban: van olyan város, ahol az állami ígéretekből még semmi sem valósult meg (ez az ellenzéki vezetésű Szeged). Orbán Viktor 2015 elején jelentette be a programot, s az 2017-ben „indult el” több mint 250 projekt ígéretével, amelyek összesen 3500 milliárd forintból valósulnának meg 2022-ig. A K-Monitor által kikért adatokból jól látszik, hogy a legtöbb elakadt projekt ellenzéki vezetésű városokban van: Salgótarjánban, ahol 2014 óta ellenzéki a polgármester, 18 projekt várat még magára, az elmúlt években pedig egyetlen fejlesztés lett csak kész: a 21-es főút M3 autópálya és Salgótarján közt 2×2 sávra bővítése. A második helyen Szeged áll 16 eddig nem megvalósult projekttel. Itt 2002 óta nem fideszes a vezetés, és Botka Lászlót nem sikerült 2019-ben sem legyőznie a Fidesznek, pedig elég sok energiát szántak a megbuktatására. A szomorú rangsor harmadik helyét Hódmezővásárhely foglalja el 15 befejezetlen projekttel. A már elkészült fejlesztések szempontjából a legjobban Dunaújváros áll (bár ott is ellenzéki a vezetés), majd Nyíregyháza (2010 óta fideszes a polgármester) és a fideszes „mintaváros” Debrecen, illetve Kaposvár következik.

„A kormány több mindent elvesz tőlünk, ami a korábbi ígéretekben szerepelt. Ilyen például a Modern Városok Programban elindult Minőségi Otthoncsere Program, amelynek következtében 33 önkormányzati tulajdonú bérház áll üresen, ahova rászoruló családokat költöztetnénk – de nem tehetjük, mert az ehhez szükséges dokumentumot Gyopáros Alpár, a program vezetője nem írja alá” – mondta el lapunknak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester. A városvezető beszámolt további elvonásokról is, ezek olyan projekteket érintenek, amelyek korábban szerepeltek az MVP hódmezővásárhelyi fejlesztései között. Ilyen volt például új könyvtár és tudásközpont létrehozására szánt 5 milliárd forint, amelyet végül blokkolt a kormány, de hasonló a helyzet az iskolafelújítási projekteknél is. Márki-Zay egy júniusi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy az ellenzéki városvezetők sorra kapnak jelzéseket a Fidesz térségbeli országgyűlési képviselőjétől vagy éppen Gyopáros Alpártól, a Modern Városok Program felelősétől: ezen üzenetek lényege, hogy amelyik polgármester politikai szerepet vállal, annak a városa nem fog fejlődni, nem kap támogatást, így a koronavírus-járvány miatt kiesett és elvont bevételei hiányában akár csődbe is mehet. A baj csak akkor kerülhető el, ha az adott polgármester nem támadja a Fideszt – állította bejegyzésében Márki-Zay. Mivel ő már 2019 előtt is polgármester volt (időközin választották meg 2018 februárjában), erre a ciklusra nem is számolt kormányzati támogatással, ezért olyan elemeket vett be a programjába, amelyeket az önkormányzat saját erőből is meg tud valósítani: például a belváros újratervezése, parkosítás, és folyamatban van az ingyenes buszhasználat is.

 

Bukott fideszesek vigaszága

Miskolcon is hasonló eset fordult elő: áprilisban elállt a kormány a korábban beígért Diósgyőri vár rekonstrukciójának 1,5 milliárd forintos pályázatától, amelynek a kivitelezést elindító támogatói nyilatkozatát korábban már alá is írta a Miniszterelnökség. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt (amikor még fideszes volt a városvezetés) a kormány további milliárdokkal bővítette a felújítás büdzséjét: 10 milliárd pluszt ítéltek meg a fejlesztésre. Ettől ugyan nem esik el a mostani városvezetés, de a 2016-ban elnyert 1,5 milliárd forinttól igen, amiből a vár külső rekonstrukcióját finanszírozták volna. A sor folytatható: Pécs sem kap meg korábban megígért forrásokat, ezért az önkormányzat honlapján október elején megjelent egy számláló, amely azt mutatja, hány napja és mennyivel tartozik a városnak a kormány. A Modern Városok Program kormány és Pécs közötti 2020. évi támogatási szerződését tekintve a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. (ZSÖK) és a Pannon Filharmonikusok Zenekar (PFZ) idei működtetésére – lapzártánkkor – már 134. napja nem utalta át az Emmi az ígért közel 2 milliárd forintot. A megállapodás 2015-ben jött létre és tíz évre szól az MVP keretén belül, amely szerint minden év június 1-jéig Pécsnek meg kell kapnia a pénzt. A minisztérium tavaly nem ült ennyit rajta: az akkor még fideszes vezetésű Pécsnek áprilisban átutalta az esedékes összeget.

Az MVP történetében újabb fordulat következett idén augusztusban, hiszen a kormány arról döntött, hogy módosítja a programra vonatkozó kormányrendeletet, és a jövőben már nem csak a megyei jogú városoknak, hanem a megyei önkormányzatoknak is nyújtható támogatás. Szeptemberben pedig szintén a megyei önkormányzatokat érintő döntés született, a kormány négy gazdaságfejlesztési zónát hozott létre – ezek az egész országot lefedik, kivéve Pest megyét, Budapestet és a megyei jogú városokat –, s az élükre kormánybiztosokat nevezett ki. Noha a rendeletben az szerepel, hogy a kormánybiztosok az érintett települési önkormányzatokkal is egyeztetnek a fejlesztésekkel kapcsolatban, úgy tűnik, ebben a történetben főleg a megyei önkormányzatoknak osztottak lapot – Schmidt Jenőtől úgy tudjuk, egyelőre nem keresték meg a települési önkormányzatokat. Az első ülésen is a megyei képviselők és elnökök vettek részt. Apróságnak tűnhet, de beszédes, hogy a kormánybiztosok irodája a régiók megyeházában lesz, s ennél is érdekesebb a kijelölt biztosok névsora. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett, Északnyugat-Magyarországot Navracsics Tibor kapta, a Dél-Dunántúl felelőse pedig Mikes Éva egykori pécsi alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő és államtitkár, aki később kiszállt a politikából, és legutóbb egy pécsi önkormányzati cég jogi igazgatója volt (jelenleg már nem az). A legérdekesebb Dél-Alföld kormánybiztosa: ő Nemesi Pál, aki tavaly a Fidesz által támogatott független jelöltként sikertelenül indult el Botka László ellen a szegedi polgármesterségért.

(A főváros helyzetével következő számunkban foglalkozunk – a szerk.)

Neked ajánljuk