A Pécs éléről októberben leváltott fideszes Páva Zsolt a 2009 tavaszán megtartott időközi választáson nyerte el először a polgármesteri tisztséget; akkor egy, a meghatározó alakjait elvesztő, demoralizált baloldalt vert tönkre, és több tízmilliárdos adósságállománnyal, alapvető strukturális gondokkal küzdő várost vett át. 2019 őszén az ellenzéki pártokat és a NER-kritikus civileket tömörítő Mindenki Pécsért Egyesület a hatalmi válságba süllyedt Fidesz kiütése révén egy állami gyámkodás alá helyezett, eladósodott cégeitől sújtott települést hódított el a NER-től.
Felfalja gyermekeit
A (majdnem) összellenzéki jelölt, Péterffy Attila fölényes, 12 százalékpontos győzelme és a Mindenki Pécsért ernyőszervezet alá tömörült ellenzék tarolása talán nem is meglepő, hiszen az ellenzéknek már 2014 őszén is volt keresnivalója a baranyai megyeszékhelyen, ha képes lett volna minimális koordinálásra. Ennek hiányában viszont öt éve a Fidesz szűk 40 százalékos eredménnyel is agyonnyerte magát. 2018 tavaszán aztán a korábban a Fidesz értelmiségi holdudvarába tartozó Mellár Tamás országgyűlési választási győzelme már jelezte a pécsi Fidesz sebezhetőségét, ráadásul Páva Zsolt utolsó polgármesteri éveit kudarcok és botrányok sora kísérte.
A jobboldali városvezetés 2016-ban a Zsolnay-gyár visszaszerzéséért folyó, totális kudarccal végződő háborúval vétette észre magát (bővebben lásd: Gyárrombolók, Magyar Narancs, 2016. július 28.). Alig egy évvel később Pávának azt kellett megmagyaráznia, hogy a kormányzati adósságátvállalás ellenére miként sikerült néhány év leforgása alatt 5 milliárdos hiányt összehozni (A permanens pécsi gazdasági válság okairól és következményeiről lásd: A Mecsek legalja, Magyar Narancs, 2017. szeptember 7.).
A pécsi közéletben három évtizeden át meghatározó szerepet játszó Páva politikai karrierje ezzel lényegében véget ért, bő fél évvel később pedig a lehetséges utód Csizi Péter polgármesteri reményeit zúzta szét veresége az országgyűlési választásokon. A pécsi Fidesz így 2018 végére erős emberek nélkül maradt az állami lélegeztetőgépre tett, tíz év alatt 15 ezer lakosát elvesztő város élén, az ellenzék pedig ezúttal nem hagyta ki a ziccert.
A DK, a Momentum és az MSZP helyi vezetése 2019 januárjában, a rabszolgatörvény elleni pécsi tüntetésen jelentette be, hogy a pécsi Pannon Hőerőmű korábbi vezérigazgatóját, Péterffy Attilát támogatják a polgármesterségért. Az erőművet 2008 és 2015 között vezető Péterffynek pozíciójából adódóan mindkét politikai oldallal jóban kellett lennie. Így Páva Zsolt is egyebek mellett az erőműnek ügyvédkedve húzta ki a számára ínséges 2009 előtt időket, emellett pedig a cég az MSZP-hez köthető Pécsi Stop hírportál leghűségesebb hirdetője lassan egy évtizede. A mérnök-szakember jelöltté válása idején az a szóbeszéd járta a várost, hogy Péterffy a baranyai politikát máig meghatározó fideszes Bánki Erik és a szocialista szürke eminenciás, Puch László kompromisszumos jelöltje.
Mindezt tavasszal egy Fidesz-közeli forrás is megemlítette a Narancsnak, igaz, akkor a kormánypártban még máshogyan számoltak: a polgármesteri cím megtartásában ugyan nem bíztak, de a közgyűlési többségben igen, és ebben az esetben együtt tudtak volna dolgozni egy domesztikálható ellenzéki városvezetővel. Az egyéni körzetekben elért őszi maximális ellenzéki siker azonban minden korábbi elképzelést felülírt.
A Fidesz által bevezetett győzteskompenzációnak köszönhetően Péterffy mögött nagy, ám igencsak sokszínű közgyűlési többség állt össze. Az együttműködésből – az LMP kivételével – az összes jelentősebb ellenzéki erő kivette a részét (az LMP a DK-val kialakult konfliktusával és Péterffy hőerőműs múltjával indokolta lépését), így az új polgármester többek között az egykori kétszeres polgármester Toller László veterán alpolgármesterével, Kunszt Mártával és a generációváltást sürgető Momentum újdonsült politikusreménységeivel együtt vezeti most a várost. A közgyűlésbe emellett bekerültek olyan, a politikától eddig távol álló emberek is, mint P. Horváth Tamás író; a baloldali elhajlással aligha vádolható irodalmár-vendéglátóst egy ellenzéki tüntetésen való felszólalása után rúgták ki a korábban Hoppál Péter fideszes képviselő vezette pécsi református gimnáziumból, ő pedig viszonzásképpen az egyik stabilan jobboldali városrészben verte meg a Fidesz jelöltjét. Kulcskérdés, hogyan sikerül majd összetartani ezt a néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen koalíciót – a várható konfliktusokból mindenesetre némi ízelítőt adott az első hetekben zajló pozícióosztás.
Töredezett pécsi szivárvány
Az első komolyabb próba az alpolgármesteri és bizottsági elnöki helyek elosztása volt. A pártok közötti megállapodás értelmében a DK kapta az egyik alpolgármesteri posztot, és több forrás szerint a párt helyi elnöke, Kunszt Márta magát látta volna a legszívesebben ebben a szerepben. Toller László hajdani alpolgármestere fontos és dicstelen szerepet játszott abban, hogy a győztes pályázatot megíró civileket kiszorították az Európa Kulturális Fővárosa programból. A sokat látott politikus alpolgármesterré emelése komoly feszültséget okozott volna a Mindenki Pécsért értelmiségi hátországában, ráadásul nehéz lett volna cáfolni a kormánypárti médiának már a választás előtt megfogalmazott azon vádját, miszerint az ellenzék a 2010 előtti korszak restaurációjára készül.
Egyik forrásunk szerint Gyurcsány Ferenc pártelnök sem kívánta vállalni e konfliktust, és a DK végül az „óbaloldali” gyökerekkel nem vádolható Bognár Szilviát jelölte. A kommunikációs szakember újonc a politikában, ám nem ismeretlen a városban, hiszen többek között a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt és a helyi tömegközlekedési cég szóvivőjeként dolgozott. A másik alpolgármester szintén a Pécs2010 kötelékéből érkezett: Péterffy Attila a programot 2008 és 2010 között vezető, majd a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdasági apparátusában dolgozó Rúzsa Csabát tette meg általános helyettesének.
Az első hetek másik személyi konfliktusa a nyilvánosság előtt zajlott: a gazdasági bizottság elnöki posztját az MSZP pécsi származású elnöke, Tóth Bertalan bizalmasaként elkönyvelt Nyőgéri Lajos kapta, ám nem sokkal ezután a Szabad Pécs hírportál arról számolt be, hogy a 2006 és 2009 közötti szocialista városvezetésben szerepet vállalt politikus több cége is kényszertörlésre került, őt pedig eltiltották a cégvezetéstől. Ezek után pikáns lett volna éppen rá bízni a város gazdasági ügyeit, ám Péterffy először nem látott problémát ebben. A korábbi városvezetés necces ügyeit napirenden tartó helyi civilek azonban igen, és ez kényes helyzetbe sodorta a közgyűlésbe beválasztott társaikat. A civilek tüntetést is kezdtek szervezni, de Nyőgéri még a helyzet elmérgesedése előtt lemondott az elnöki pozícióról. A helyi kormánypárti média az ügyet a sokszínű koalíció összeomlása kezdeteként értelmezte, az ellenzék pedig a Fidesz számára ismeretlen önkorrekciós képesség ékes példájaként ünnepelte.
A valódi próbatétel persze még csak most kezdődik. Az átadás-átvétel közepette a leköszönő Páva és a hivatalba lépő Péterffy máris harmincmilliárdos vitába keveredett a város valós anyagi helyzetéről (lásd erről keretes anyagunkat). Bár a kormányzati segítségnek köszönhetően 2017-ben sikerült elkerülni az összeomlást, Pécs alapvető gazdasági mutatói gyengék. A baranyai megyeszékhely hiába nagyobb (egyelőre), mint Győr, feleannyi iparűzési adót sem szed be (21 milliárddal szemben 8 milliárdot), és e téren sereghajtó a százezer lakosnál népesebb városok sorában. Ez pedig jelenleg fenntarthatatlanná teszi a 200 ezer főre tervezett városi infrastruktúrát. Pécs erején felül költ a helyi tömegközlekedés finanszírozására, és helyzetet még rosszabbá teheti az a kormányzati szándék, amely a tömegközlekedés finanszírozását teljes egészében az önkormányzatokra lőcsölné. A város az iparűzési adó mintegy harmadát már így is a buszközlekedésre fordítja, és Péterffy vállalása, az országosan kiemelkedő mértékű pécsi jegy- és bérletárcsökkentés is veszélyben lehet.
Nagy vállalatok (például autógyárak) hiányában Pécs a tudásiparban és a kisebb, ám sokszínűbb termelési egységek idecsábításában bízik. Mindez nagy lehetőség, de egyben kockázat az ellenzék vezető posztjára pályázó Momentumnak, hiszen az önkormányzat újonnan kreált innovációs biztosi posztját a párt pécsi származású szóvivője, Nemes Balázs kapta.
A másik pécsi álom a Pécsi Tudományegyetem „nemzetköziesítése” a Modern Városok Program keretében: a külföldi hallgatók létszámának radikális megemelése révén pörgetnék fel a város szolgáltató gazdaságát. Mindez részben már megtörtént az igencsak jövedelmező idegen nyelvű orvosképzésnek köszönhetően, csakhogy közben a pécsi (és a többi magyarországi) orvosképző egyetemnek komoly nemzetközi versenytársai lettek.
Káderhiány, kádertemető
Információink szerint Rúzsa Csaba alpolgármester többek között volt munkahelyéről, az egyetemről próbálja feltölteni az apparátust, miután – a többi NER-telenedett önkormányzathoz hasonlóan – Pécsett is megindult a népvándorlás. A Fidesz-éra káderei számára a célpont elsősorban a megyei önkormányzat, amelynek a városházáról időben kimenekített volt alpolgármester, Őri László az elnöke.
Péterffy a megválasztása után bejelentette az önkormányzati cégek átvilágítását, és az elmúlt hetekben vezetőváltás történt a leginkább előtérben lévő Pécsi Kommunikációs Központ (PKK) és a város kulturális életét irányító Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) élén is. A város hivatalos hetilapját és hírportálját kiadó PKK-t az elmúlt években a Fidesz korábbi politikai munkatársa, Katreiner Zoltán irányította. A nyomtatott, illetve online orgánum elfogultsága és ferdítései ellen 2018 tavaszán több százan tüntettek a város főterén, emellett civil mozgalom indult a Pécsi Hírek méltó helyére, azaz a kukába helyezésére. A fideszes városvezetés néhány hónappal a választás előtt megpróbálta eladni a PKK-t, hogy az esetleges vereség esetén ne kerüljön a cég infrastruktúrája ellenzéki kézbe, ám miután információink szerint a helyi pártvezetés nem jutott dűlőre az új tulajdonos személyéről, ebből nem lett semmi. Most a helyettese vette át Katreiner posztját, akinek kirúgása után néhány nappal az újságok főszerkesztőjétől, Bóka Mátétól is megváltak.
A ZSÖK-öt Márta István 2015-ös leléptetése után irányító Vincze Balázs elsősorban a pártakarat ügyes végrehajtásában jeleskedett, ennek leglátványosabb eleme egy Alföldi Róbert-előadás kitiltása volt a magát előszeretettel a kultúra városának nevező Pécsről. A Fidesz színeiben egy közeli falu polgármesterének választott Vinczének nem új hivatala miatt kellett mennie, hanem egy 200 millió forint értékű kommunikációs szerződés miatt, amelyet a fideszes önkormányzat egyik kedvelt partnerével, a P1 Rádió Kft.-vel kötött.
Katreinerhez hasonlóan Vinczét is a helyettese váltotta, ami azt jelenti, hogy az állandó vezető kiválasztása még hátravan. A szimbolikus jelentőségű posztok betöltése a közeljövő egyik próbatétele lesz az új pécsi vezetés számára; a Nyőgéri-ügy mindenesetre megmutatta, hogy a pécsi civil szféra nem csak a Fideszt tudja ütni.
| A 30 milliárdos kérdés
Szigorúan nézve mind az önkormányzatot 7 milliárdos plusszal átadó Páva Zsoltnak, mind az azt 23 milliárdos hiánnyal átvevő Péterffy Attilának igaza van, csak a számokat kell ügyesen értelmezni. A volt polgármester a súlyosan eladósodott önkormányzati cégeket hagyta ki számvetéséből, és csak a város államkincstári számlájára koncentrált, míg az új polgármester arról feledkezett meg, hogy a város adósságai nem azonnal és nem egyszerre visszafizetendők. Mindez persze nem változtat azon, hogy az önkormányzati cégek 18 milliárdot meghaladó adósságállománya, illetve a városnak nyújtott kormányzati hitel magától nem fog eltűnni. A számlát valakinek – jórészt valószínűleg a pécsi adófizetőknek – valamikor ki kell fizetni. |
