Pécsi látkép a NER 10. évében

Forrásban

  • Stemler Miklós
  • 2019. december 28.

Belpol

A sokszínű új pécsi közgyűlési többségre a tízmilliárdos nagyságrendű követelésállomány, az ellenzéki városvezetéseket feltehetően minden lehetséges módon szívató kormányzat és az akut káderhiány menedzselése vár.

A Pécs éléről októberben leváltott fideszes Páva Zsolt a 2009 tavaszán megtartott időközi választáson nyerte el először a polgármesteri tisztséget; akkor egy, a meghatározó alakjait elvesztő, demoralizált baloldalt vert tönkre, és több tízmilliárdos adósságállománnyal, alapvető strukturális gondokkal küzdő várost vett át. 2019 őszén az ellenzéki pártokat és a NER-kritikus civileket tömörítő Mindenki Pécsért Egyesület a hatalmi válságba süllyedt Fidesz kiütése révén egy állami gyámkodás alá helyezett, eladósodott cégeitől sújtott települést hódított el a NER-től.

 

Felfalja gyermekeit

A (majdnem) összellenzéki jelölt, Péterffy Attila fölényes, 12 százalékpontos győzelme és a Mindenki Pécsért ernyőszervezet alá tömörült ellenzék tarolása talán nem is meglepő, hiszen az ellenzéknek már 2014 őszén is volt keresnivalója a baranyai megyeszékhelyen, ha képes lett volna minimális koordinálásra. Ennek hiányában viszont öt éve a Fidesz szűk 40 százalékos eredménnyel is agyonnyerte magát. 2018 tavaszán aztán a korábban a Fidesz értelmiségi holdudvarába tartozó Mellár Tamás országgyűlési választási győzelme már jelezte a pécsi Fidesz sebezhetőségét, ráadásul Páva Zsolt utolsó polgármesteri éveit kudarcok és botrányok sora kísérte.

A jobboldali városvezetés 2016-ban a Zsolnay-gyár visszaszerzéséért folyó, totális kudarccal végződő háborúval vétette észre magát (bővebben lásd: Gyárrombolók, Magyar Narancs, 2016. július 28.). Alig egy évvel később Pávának azt kellett megmagyaráznia, hogy a kormányzati adósságátvállalás ellenére miként sikerült néhány év leforgása alatt 5 milliárdos hiányt összehozni (A permanens pécsi gazdasági válság okairól és következményeiről lásd: A Mecsek legalja, Magyar Narancs, 2017. szeptember 7.).

A pécsi közéletben három évtizeden át meghatározó szerepet játszó Páva politikai karrierje ezzel lényegében véget ért, bő fél évvel később pedig a lehetséges utód Csizi Péter polgármesteri reményeit zúzta szét veresége az országgyűlési választásokon. A pécsi Fidesz így 2018 végére erős emberek nélkül maradt az állami lélegeztetőgépre tett, tíz év alatt 15 ezer lakosát elvesztő város élén, az ellenzék pedig ezúttal nem hagyta ki a ziccert.

A DK, a Momentum és az MSZP helyi vezetése 2019 januárjában, a rabszolgatörvény elleni pécsi tüntetésen jelentette be, hogy a pécsi Pannon Hőerőmű korábbi vezérigazgatóját, Péterffy Attilát támogatják a polgármesterségért. Az erőművet 2008 és 2015 között vezető Péterffynek pozíciójából adódóan mindkét politikai oldallal jóban kellett lennie. Így Páva Zsolt is egyebek mellett az erőműnek ügyvédkedve húzta ki a számára ínséges 2009 előtt időket, emellett pedig a cég az MSZP-hez köthető Pécsi Stop hírportál leghűségesebb hirdetője lassan egy évtizede. A mérnök-szakember jelöltté válása idején az a szóbeszéd járta a várost, hogy Péterffy a baranyai politikát máig meghatározó fideszes Bánki Erik és a szocialista szürke eminenciás, Puch László kompromisszumos jelöltje.

Mindezt tavasszal egy Fidesz-közeli forrás is megemlítette a Narancsnak, igaz, akkor a kormánypártban még máshogyan számoltak: a polgármesteri cím megtartásában ugyan nem bíztak, de a közgyűlési többségben igen, és ebben az esetben együtt tudtak volna dolgozni egy domesztikálható ellenzéki városvezetővel. Az egyéni körzetekben elért őszi maximális ellenzéki siker azonban minden korábbi elképzelést felülírt.

A Fidesz által bevezetett győzteskompenzációnak köszönhetően Péterffy mögött nagy, ám igencsak sokszínű közgyűlési többség állt össze. Az együttműködésből – az LMP kivételével – az összes jelentősebb ellenzéki erő kivette a részét (az LMP a DK-val kialakult konfliktusával és Péterffy hőerőműs múltjával indokolta lépését), így az új polgármester többek között az egykori kétszeres polgármester Toller László veterán alpolgármesterével, Kunszt Mártával és a generációváltást sürgető Momentum újdonsült politikusreménységeivel együtt vezeti most a várost. A közgyűlésbe emellett bekerültek olyan, a politikától eddig távol álló emberek is, mint P. Horváth Tamás író; a baloldali elhajlással aligha vádolható irodalmár-vendéglátóst egy ellenzéki tüntetésen való felszólalása után rúgták ki a korábban Hoppál Péter fideszes képviselő vezette pécsi református gimnáziumból, ő pedig viszonzásképpen az egyik stabilan jobboldali városrészben verte meg a Fidesz jelöltjét. Kulcskérdés, hogyan sikerül majd összetartani ezt a néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen koalíciót – a várható konfliktusokból mindenesetre némi ízelítőt adott az első hetekben zajló pozícióosztás.

 

Töredezett pécsi szivárvány

Az első komolyabb próba az alpolgármesteri és bizottsági elnöki helyek elosztása volt. A pártok közötti megállapodás értelmében a DK kapta az egyik alpolgármesteri posztot, és több forrás szerint a párt helyi elnöke, Kunszt Márta magát látta volna a legszívesebben ebben a szerepben. Toller László hajdani alpolgármestere fontos és dicstelen szerepet játszott abban, hogy a győztes pályázatot megíró civileket kiszorították az Európa Kulturális Fővárosa programból. A sokat látott politikus alpolgármesterré emelése komoly feszültséget okozott volna a Mindenki Pécsért értelmiségi hátországában, ráadásul nehéz lett volna cáfolni a kormánypárti médiának már a választás előtt megfogalmazott azon vádját, miszerint az ellenzék a 2010 előtti korszak restaurációjára készül.

Egyik forrásunk szerint Gyurcsány Ferenc pártelnök sem kívánta vállalni e konfliktust, és a DK végül az „óbaloldali” gyökerekkel nem vádolható Bognár Szilviát jelölte. A kommunikációs szakember újonc a politikában, ám nem ismeretlen a városban, hiszen többek között a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt és a helyi tömegközlekedési cég szóvivőjeként dolgozott. A másik alpolgármester szintén a Pécs2010 kötelékéből érkezett: Péterffy Attila a programot 2008 és 2010 között vezető, majd a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdasági apparátusában dolgozó Rúzsa Csabát tette meg általános helyettesének.

Az első hetek másik személyi konfliktusa a nyilvánosság előtt zajlott: a gazdasági bizottság elnöki posztját az MSZP pécsi származású elnöke, Tóth Bertalan bizalmasaként elkönyvelt Nyőgéri Lajos kapta, ám nem sokkal ezután a Szabad Pécs hírportál arról számolt be, hogy a 2006 és 2009 közötti szocialista városvezetésben szerepet vállalt politikus több cége is kényszertörlésre került, őt pedig eltiltották a cégvezetéstől. Ezek után pikáns lett volna éppen rá bízni a város gazdasági ügyeit, ám Péterffy először nem látott problémát ebben. A korábbi városvezetés necces ügyeit napirenden tartó helyi civilek azonban igen, és ez kényes helyzetbe sodorta a közgyűlésbe beválasztott társaikat. A civilek tüntetést is kezdtek szervezni, de Nyőgéri még a helyzet elmérgesedése előtt lemondott az elnöki pozícióról. A helyi kormánypárti média az ügyet a sokszínű koalíció összeomlása kezdeteként értelmezte, az ellenzék pedig a Fidesz számára ismeretlen önkorrekciós képesség ékes példájaként ünnepelte.

A valódi próbatétel persze még csak most kezdődik. Az átadás-átvétel közepette a leköszönő Páva és a hivatalba lépő Péterffy máris harmincmilliárdos vitába keveredett a város valós anyagi helyzetéről (lásd erről keretes anyagunkat). Bár a kormányzati segítségnek köszönhetően 2017-ben sikerült elkerülni az összeomlást, Pécs alapvető gazdasági mutatói gyengék. A baranyai megyeszékhely hiá­ba nagyobb (egyelőre), mint Győr, feleannyi iparűzési adót sem szed be (21 milliárddal szemben 8 milliárdot), és e téren sereghajtó a százezer lakosnál népesebb városok sorában. Ez pedig jelenleg fenntarthatatlanná teszi a 200 ezer főre tervezett városi infrastruktúrát. Pécs erején felül költ a helyi tömegközlekedés finanszírozására, és helyzetet még rosszabbá teheti az a kormányzati szándék, amely a tömegközlekedés finanszírozását teljes egészében az önkormányzatokra lőcsölné. A város az iparűzési adó mintegy harmadát már így is a buszközlekedésre fordítja, és Péterffy vállalása, az országosan kiemelkedő mértékű pécsi jegy- és bérletárcsökkentés is veszélyben lehet.

Nagy vállalatok (például autógyárak) hiányában Pécs a tudásiparban és a kisebb, ám sokszínűbb termelési egységek idecsábításában bízik. Mindez nagy lehetőség, de egyben kockázat az ellenzék vezető posztjára pályázó Momentumnak, hiszen az önkormányzat újonnan kreált innovációs biztosi posztját a párt pécsi származású szóvivője, Nemes Balázs kapta.

A másik pécsi álom a Pécsi Tudományegyetem „nemzetköziesítése” a Modern Városok Program keretében: a külföldi hallgatók létszámának radikális megemelése révén pörgetnék fel a város szolgáltató gazdaságát. Mindez részben már megtörtént az igencsak jövedelmező idegen nyelvű orvosképzésnek köszönhetően, csakhogy közben a pécsi (és a többi magyarországi) orvosképző egyetemnek komoly nemzetközi versenytársai lettek.

 

Káderhiány, kádertemető

Információink szerint Rúzsa Csaba alpolgármester többek között volt munkahelyéről, az egyetemről próbálja feltölteni az apparátust, miután – a többi NER-telenedett önkormányzathoz hasonlóan – Pécsett is megindult a népvándorlás. A Fidesz-éra káderei számára a célpont elsősorban a megyei önkormányzat, amelynek a városházáról időben kimenekített volt alpolgármester, Őri László az elnöke.

Péterffy a megválasztása után bejelentette az önkormányzati cégek átvilágítását, és az elmúlt hetekben vezetőváltás történt a leginkább előtérben lévő Pécsi Kommunikációs Központ (PKK) és a város kulturális életét irányító Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) élén is. A város hivatalos hetilapját és hírportálját kiadó PKK-t az elmúlt években a Fidesz korábbi politikai munkatársa, Katreiner Zoltán irányította. A nyomtatott, illetve online orgánum elfogultsága és ferdítései ellen 2018 tavaszán több százan tüntettek a város főterén, emellett civil mozgalom indult a Pécsi Hírek méltó helyére, azaz a kukába helyezésére. A fideszes városvezetés néhány hónappal a választás előtt megpróbálta eladni a PKK-t, hogy az esetleges vereség esetén ne kerüljön a cég infrastruktúrája ellenzéki kézbe, ám miután információink szerint a helyi pártvezetés nem jutott dűlőre az új tulajdonos személyéről, ebből nem lett semmi. Most a helyettese vette át Katreiner posztját, akinek kirúgása után néhány nappal az újságok főszerkesztőjétől, Bóka Mátétól is megváltak.

A ZSÖK-öt Márta István 2015-ös leléptetése után irányító Vincze Balázs elsősorban a párt­akarat ügyes végrehajtásában jeleskedett, ennek leglátványosabb eleme egy Alföldi Róbert-előadás kitiltása volt a magát előszeretettel a kultúra városának nevező Pécsről. A Fidesz színeiben egy közeli falu polgármesterének választott Vinczének nem új hivatala miatt kellett mennie, hanem egy 200 millió forint értékű kommunikációs szerződés miatt, amelyet a fideszes önkormányzat egyik kedvelt partnerével, a P1 Rádió Kft.-vel kötött.

Katreinerhez hasonlóan Vinczét is a helyettese váltotta, ami azt jelenti, hogy az állandó vezető kiválasztása még hátravan. A szimbolikus jelentőségű posztok betöltése a közeljövő egyik próbatétele lesz az új pécsi vezetés számára; a Nyőgéri-ügy mindenesetre megmutatta, hogy a pécsi civil szféra nem csak a Fideszt tudja ütni.

A 30 milliárdos kérdés

 

Szigorúan nézve mind az önkormányzatot 7 milliárdos plusszal átadó Páva Zsoltnak, mind az azt 23 milliárdos hiánnyal átvevő Péterffy Attilának igaza van, csak a számokat kell ügyesen értelmezni. A volt polgármester a súlyosan eladósodott önkormányzati cégeket hagyta ki számvetéséből, és csak a város államkincstári számlájára koncentrált, míg az új polgármester arról feledkezett meg, hogy a város adósságai nem azonnal és nem egyszerre visszafizetendők. Mindez persze nem változtat azon, hogy az önkormányzati cégek 18 milliárdot meghaladó adósságállománya, illetve a városnak nyújtott kormányzati hitel magától nem fog eltűnni. A számlát valakinek – jórészt valószínűleg a pécsi adófizetőknek – valamikor ki kell fizetni.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Nem, nem ad 850 forintért egy doboz ruhát a Zara

A netes átverések egyik nagy csoportja, amikor elhitetik veled, hogy jól jársz, és talán úgy tűnik egy ideig, hogy tényleg. Valójában olyan módszerrel vernek át, ami ellen utólag már nem lehet tenni semmit. Mert valójában te döntöttél úgy, hogy hülye leszel. Ilyen a Zara fantasztikus akciója is. Ami nyilván nem a Zara akciója.