Hogyan fizeti rá a gatyáját egy kisváros magánemberek sportolására?

Hol Fót, hol nem Fót  

Belpol

850 millió forintjukba kerül a fótiaknak a városban épülő sportcsarnok – 600 millióval többe, mint amennyi a kezdeti tervekben szerepelt. Az újpesti kosárlabdaklub hathatós nyomulása kellett a több mint egymilliárdos projekt megvalósításához.

Valami nincs rendben az épülő fóti sportcsarnokkal, írtuk online felületünkön egy hónapja (lásd: Több évet csúszik és közel 600 millióval drágult…, magyarnarancs.hu, 2021. július 20.). Az együttműködő felek, Fót Város Önkormányzata és az újpesti Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klub eredeti elképzelése szerint már 2018-ban üzemelt volna a csarnok, ehhez képest az alapkőletételre 2020 végén került sor. A beruházás jelenleg is zajlik, várhatóan 2022 tavaszán vehetik birtokba a sportolók a létesítményt.

Fót önkormányzata pedig a kezdeti 250 millió forintos támogatás helyett immár 850 millió forintot kénytelen belepumpálni a projektbe a 600 millió forintos taotámogatás mellé, ha azt szeretné, hogy a létesítmény végre megépüljön.

 

Erősen korlátozott használati jog

Hogyan bonyolódott bele az önkormányzat egy olyan üzletbe, amely még éveken át apasztja a város költségvetését?

A felek 2016 szeptemberében vették fel egymással a kapcsolatot. A képviselő-testület egyöntetűen támogatta azt a beruházást, amelynek keretében taotámogatást igényelve közösen kosárlabdacsarnokot építenek a városban. A kosárlabda-egyesületet Mácsik Zsolt képviselte, aki korábban két, jelenleg tartozással terhelt újpesti cég, a Hárompontos Sport Management Kft. és a KLKS Basketball Kft. ügyvezetője volt (lásd erről a Wintermantel emberei című keretes írásunkat).

A csarnok bekerülési költségét 2017 márciusában 830 millió forintra becsülték, ennek a 30 százalékát, 249 millió forintot kellett állnia az önkormányzatnak, illetve a telket is biztosította az építkezéshez, amelyet az állam jelzáloggal meg is terhelt a támogatás fedezetéül. Bár a tervek szerint a város tulajdonába került volna a sportcsarnok, az év májusában aztán kiderült, hogy ebben és egy sor más kérdésben is félretájékoztatták a képviselő-testületet. Vargha Nóra önkormányzati képviselő ugyanis a taorendszer részleteiről felvilágosítást kért a kosárlabda-szövetségtől, és ekkor értesült arról, hogy a taotámogatott létesítmények tulajdonosa mindig a beruházó lesz, vagyis ebben az esetben a Megyeri Tigrisek klub akkor még 100 százalékos tulajdonában lévő ÚMT Sport Management Kft. E céget kifejezetten a projekt lebonyolítására hozták létre. Bár valóban zajlottak tárgyalások arról, hogy Fót bevásárolná magát az ÚMT-be, és így lesz a leendő csarnok a városé, ebből máig annyi valósult meg, hogy az önkormányzat tavaly az ÚMT kisebbségi tulajdonosa lett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.