Hogyan fizeti rá a gatyáját egy kisváros magánemberek sportolására?

Hol Fót, hol nem Fót  

Belpol

850 millió forintjukba kerül a fótiaknak a városban épülő sportcsarnok – 600 millióval többe, mint amennyi a kezdeti tervekben szerepelt. Az újpesti kosárlabdaklub hathatós nyomulása kellett a több mint egymilliárdos projekt megvalósításához.

Valami nincs rendben az épülő fóti sportcsarnokkal, írtuk online felületünkön egy hónapja (lásd: Több évet csúszik és közel 600 millióval drágult…, magyarnarancs.hu, 2021. július 20.). Az együttműködő felek, Fót Város Önkormányzata és az újpesti Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klub eredeti elképzelése szerint már 2018-ban üzemelt volna a csarnok, ehhez képest az alapkőletételre 2020 végén került sor. A beruházás jelenleg is zajlik, várhatóan 2022 tavaszán vehetik birtokba a sportolók a létesítményt.

Fót önkormányzata pedig a kezdeti 250 millió forintos támogatás helyett immár 850 millió forintot kénytelen belepumpálni a projektbe a 600 millió forintos taotámogatás mellé, ha azt szeretné, hogy a létesítmény végre megépüljön.

 

Erősen korlátozott használati jog

Hogyan bonyolódott bele az önkormányzat egy olyan üzletbe, amely még éveken át apasztja a város költségvetését?

A felek 2016 szeptemberében vették fel egymással a kapcsolatot. A képviselő-testület egyöntetűen támogatta azt a beruházást, amelynek keretében taotámogatást igényelve közösen kosárlabdacsarnokot építenek a városban. A kosárlabda-egyesületet Mácsik Zsolt képviselte, aki korábban két, jelenleg tartozással terhelt újpesti cég, a Hárompontos Sport Management Kft. és a KLKS Basketball Kft. ügyvezetője volt (lásd erről a Wintermantel emberei című keretes írásunkat).

A csarnok bekerülési költségét 2017 márciusában 830 millió forintra becsülték, ennek a 30 százalékát, 249 millió forintot kellett állnia az önkormányzatnak, illetve a telket is biztosította az építkezéshez, amelyet az állam jelzáloggal meg is terhelt a támogatás fedezetéül. Bár a tervek szerint a város tulajdonába került volna a sportcsarnok, az év májusában aztán kiderült, hogy ebben és egy sor más kérdésben is félretájékoztatták a képviselő-testületet. Vargha Nóra önkormányzati képviselő ugyanis a taorendszer részleteiről felvilágosítást kért a kosárlabda-szövetségtől, és ekkor értesült arról, hogy a taotámogatott létesítmények tulajdonosa mindig a beruházó lesz, vagyis ebben az esetben a Megyeri Tigrisek klub akkor még 100 százalékos tulajdonában lévő ÚMT Sport Management Kft. E céget kifejezetten a projekt lebonyolítására hozták létre. Bár valóban zajlottak tárgyalások arról, hogy Fót bevásárolná magát az ÚMT-be, és így lesz a leendő csarnok a városé, ebből máig annyi valósult meg, hogy az önkormányzat tavaly az ÚMT kisebbségi tulajdonosa lett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.