Hogyan fizeti rá a gatyáját egy kisváros magánemberek sportolására?

Hol Fót, hol nem Fót  

Belpol

850 millió forintjukba kerül a fótiaknak a városban épülő sportcsarnok – 600 millióval többe, mint amennyi a kezdeti tervekben szerepelt. Az újpesti kosárlabdaklub hathatós nyomulása kellett a több mint egymilliárdos projekt megvalósításához.

Valami nincs rendben az épülő fóti sportcsarnokkal, írtuk online felületünkön egy hónapja (lásd: Több évet csúszik és közel 600 millióval drágult…, magyarnarancs.hu, 2021. július 20.). Az együttműködő felek, Fót Város Önkormányzata és az újpesti Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klub eredeti elképzelése szerint már 2018-ban üzemelt volna a csarnok, ehhez képest az alapkőletételre 2020 végén került sor. A beruházás jelenleg is zajlik, várhatóan 2022 tavaszán vehetik birtokba a sportolók a létesítményt.

Fót önkormányzata pedig a kezdeti 250 millió forintos támogatás helyett immár 850 millió forintot kénytelen belepumpálni a projektbe a 600 millió forintos taotámogatás mellé, ha azt szeretné, hogy a létesítmény végre megépüljön.

 

Erősen korlátozott használati jog

Hogyan bonyolódott bele az önkormányzat egy olyan üzletbe, amely még éveken át apasztja a város költségvetését?

A felek 2016 szeptemberében vették fel egymással a kapcsolatot. A képviselő-testület egyöntetűen támogatta azt a beruházást, amelynek keretében taotámogatást igényelve közösen kosárlabdacsarnokot építenek a városban. A kosárlabda-egyesületet Mácsik Zsolt képviselte, aki korábban két, jelenleg tartozással terhelt újpesti cég, a Hárompontos Sport Management Kft. és a KLKS Basketball Kft. ügyvezetője volt (lásd erről a Wintermantel emberei című keretes írásunkat).

A csarnok bekerülési költségét 2017 márciusában 830 millió forintra becsülték, ennek a 30 százalékát, 249 millió forintot kellett állnia az önkormányzatnak, illetve a telket is biztosította az építkezéshez, amelyet az állam jelzáloggal meg is terhelt a támogatás fedezetéül. Bár a tervek szerint a város tulajdonába került volna a sportcsarnok, az év májusában aztán kiderült, hogy ebben és egy sor más kérdésben is félretájékoztatták a képviselő-testületet. Vargha Nóra önkormányzati képviselő ugyanis a taorendszer részleteiről felvilágosítást kért a kosárlabda-szövetségtől, és ekkor értesült arról, hogy a taotámogatott létesítmények tulajdonosa mindig a beruházó lesz, vagyis ebben az esetben a Megyeri Tigrisek klub akkor még 100 százalékos tulajdonában lévő ÚMT Sport Management Kft. E céget kifejezetten a projekt lebonyolítására hozták létre. Bár valóban zajlottak tárgyalások arról, hogy Fót bevásárolná magát az ÚMT-be, és így lesz a leendő csarnok a városé, ebből máig annyi valósult meg, hogy az önkormányzat tavaly az ÚMT kisebbségi tulajdonosa lett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Sorsod Texas

  • Uitz Renáta

A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.

Nem családi ügy

  • Hüttl Tivadar
  • Pásztor Emese

Az európai uniós források korrupt felhasználásáról szóló hírek ma már ritkán keltenek elsöprő közérdeklődést: az elmúlt 11 év eltompította a felháborodásért felelős idegpályákat.

„Szergej, megírtad?”

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Andrej Koncsalovszkij orosz rendezővel Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról beszélgettünk.

A belső zsarnok

  • TPP

Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.

„Ez inkább szolgálat”

  • Soós Tamás

Több mint harminc éve próbálta filmre vinni Füst Milán híres regényét, ami a Testről és lélekről Oscar-jelölése után végre össze is jött neki. A feleségem történetéről, a „gonosz” cannes-i kritikákról, a Freeszfe keretein belül zajló oktatásról, és a férfilét vonzó és mérgező oldalairól is beszélgettünk vele.

Az utolsó békeharcos

A görög kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ravatalánál százezrek álltak sorba. A 96 éves korában elhunyt görög zeneszerző hosszú élete szó szerint annak a szabadságeszménynek megtestesülése volt, amelyet általában a Mediterráneummal kapcsolatban szokás elképzelni.

A szabadságot vették el

Hogy hol jött szembe a parameter.sk nevű, olvasásra egyébként meglehetősen érdemes szlovákiai magyar híroldal podcast­sorozatának linkje, már meg nem mondjuk. Alapvetően a keresési szokásainkról árulkodik a dolog, de talán ez sem ilyen egyszerű. Megfigyel a rendszer, de kiismerni egészen sosem fog, talán ennyivel biztathatjuk magunkat.

Az erőteljes közelség

  • Domsa Zsófia

Az önéletrajzi regényfolyam hatodik (záró) kötetét a magyar közönség szinte pontosan tíz évvel az eredeti megjelenése után veheti kézbe. A könyv egy olyan rendkívüli vállalkozás lenyomata, összegzése, amelynek a hatása azóta is érzékelhető az irodalomban, holott a regények megjelenése idején több kritikai jóslat utalt arra, hogy a Knausgård-jelenség tiszavirág-életű lesz.

Japánban

  • Kiss Annamária

A japánok sokszor már-már megszállottan törekednek a harmóniára. Ennek a kiegyensúlyozottságot hajszoló ellentmondásnak ékes bizonyítéka a 20. századi japán irodalom kiemelkedő alakjának, az alig 45 évesen rituális öngyilkosságot elkövető Misima Jukiónak e négy egyfelvonásos darabja, és sajnos az élete is.