A Fővárosi Törvényszék ítélete alapján jogszerűtlen volt kordonnal akadályozni az újságírókat

  • narancs.hu
  • 2023. április 17.

Belpol

Két és fél éves ügyben született ítélet. Persze kérdés, mire megyünk vele.

Két és fél éve, 2020 decemberében az akkoriban robbanó Szájer-ügyről kérdezték volna a kormánypárt politikusait a Telex újságírói, de rövid időn belül megjelent húsz rendőr, akik ötvenméteres körzetben elkordonozták a bejárathoz vezető területet.

A telexes újságírók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtottak be, amit a rendőrség elutasított, így bíróságra került az ügy. Az ORFK és a Készenléti Rendőrség a bíróság ösztökélésére új eljárást kezdeményezett, de újra elutasította a panaszt, arra hivatkozva, hogy védett személy, a miniszterelnök érkezése miatt kellett úgynevezett „létesíménybiztosítási intézkedést” alkalmazni.

2022 nyarán a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy ez még mindig nem arányos indok. 2023. április 13-án, a harmadik bírósági tárgyalás után a Fővárosi Törvényszék ismét kimondta, hogy szükségtelen és aránytalan volt az intézkedés, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította. Nem volt elegendő az az indok sem, hogy a magasrangú politikusokat „jelentősebb számú ellenőrizetlen személy” veszélyeztette, mert csupán öt újságíró volt a helyszínen.

A Miniszterelnökség körüli kordon már-már szimbóluma a kormányzat sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadsáságához való viszonyulásának – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. Az ellenzék néhány politikusa először március 14-én bontotta le a kordont a Színház utcában, április 5-én ismét akcióztak, dulakodás lett a rendőrök közbelépéséből

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.