G. Nagyné Maczó Ágnes leváltása : Népi púder

  • - seres -
  • 1997. október 9.

Belpol

Egy nappal azután, hogy Torgyán doktor sajtóértekezletén közölte, nincs Maczó-ügy a pártban, és különben is, ő olyan erős, hogy megengedheti magának a mellébeszélést, az FKgP és az Országgyűlés alelnök asszonya hivatalosan, írásban is megkapta: leváltották a párt alelnöki posztjáról. Ezzel az "ügy" lezárult, hiszen a személyeskedő vita egyik félnek sem az érdeke, politikailag pedig az FKgP sínen van: a KDNP-vel a hátán a Fidesz felé tart.
Egy nappal azután, hogy Torgyán doktor sajtóértekezletén közölte, nincs Maczó-ügy a pártban, és különben is, ő olyan erős, hogy megengedheti magának a mellébeszélést, az FKgP és az Országgyűlés alelnök asszonya hivatalosan, írásban is megkapta: leváltották a párt alelnöki posztjáról. Ezzel az "ügy" lezárult, hiszen a személyeskedő vita egyik félnek sem az érdeke, politikailag pedig az FKgP sínen van: a KDNP-vel a hátán a Fidesz felé tart.

Valószínűleg óriási hibát követ el, aki csupán két (egy tényleges és egy potenciális) pártvezető személyeskedő, ávós-papázó, könnyező vitájaként értelmezi az elmúlt hét kisgazda-viharát. Bár hosszú ideje köztudomású, hogy Torgyán síkideg lesz Maczótól és improvizatív politizálásától, két dolog kellett a mostani kenyértöréshez. Egyrészt a választások közeledte, és ezzel összefüggésben az FKgP enyhe hanyatlása, másrészt a párt mozgástere a második választási forduló után, tehát az esetleges koalíció kérdése.

A mostani belbotrányt az

Új Szövetség

című, Debrecenben előadott dolgozat okozta: G. Nagy Iliánné dr. Maczó Ágnes ebben arra a következtetésre jutott, hogy 1998-ban a lengyel példát alapul véve a teljes nemzeti jobboldalnak össze kell fognia a közös ellenség legyőzésére; az FKgP-KDNP- MDF-MIÉP választási szövetség azonban nem tartalmazná a szerinte máig liberális Fideszt. A dolgozat név szerint is megemlíti azt a Torgyán-főtanácsadót, aki a Fidesz felé tolja a kisgazdákat, és aki információnk szerint már régóta követeli Maczó kirúgását: Pokol Bélát. Maczó egy tévéműsorban hasonló vádakkal illette a két másik tanácsadó Bélát, Horváthot és Szabadit is, valamint Várhelyi András főtanácsadót. Maczó attól tart, hogy "a kisgazdapárt jelentős, de nem döntő választási eredményével a Fidesz liberális uszályába kerül, s így csak a népi púder jogfolytonosságát jelentené a balliberális hatalom arcán"; bármit is jelentsen ez, az üzenete egyértelmű.

Az ily módon idegenszerűnek tartott Fidesz azonban érdekes módon ugyancsak a

lengyel ideológiát

vallja: Deutsch Tamás alelnök legalábbis a tévében erről beszélt, és bár nem részletezte a kisgazdákhoz való viszonyt, a "lengyel út" az eddigi "békés egymás mellett élést" felváltó hivatalos Fidesz-retorika lehet hamarosan, az FKgP-vel való koalíciózás pedig erősen kisgazda-kompatibilisra is sikerülhet: "a nemzet érdeke", "a választók akarata" (ez már egyszer bejött másoknál), "az ország kormányozhatósága" - ez az érv mindent überelhet, mert kormányozni, azt nagyon akarnak már mindketten; ez az a közös érdek, ami elválasztja őket.

Előbb persze még győzködniük kell választóikat: a Népszava legújabb adatai szerint a kisgazda szavazók 35 százaléka választaná másodikként az újabban "kisebbik rossznak" számító Fideszt, a fiatal demokraták híveinek azonban csak 18 százaléka preferálja másodlagosan az FKgP-t, sőt 21 százalék semmiképpen sem szavazna rá (a kisgazdáknál csak 4 százalékos a Fidesz-ellenszenv).

Maczó tehát önmagában

logikusan lépett:

pontosan azt gondolta végig elvi szempontból (ez nagyon fontos nála: van egy népi-radikális értékrendje, és ezt fontosabbnak tartja az aktuális választási taktikánál), amit Torgyán doktor is lebegtetett, amikor hangos populizmusa a MIÉP-es tömegek lenyúlását célozta (mai verzió: "szélről csak ordibálni lehet"). Csak éppen a sok gyakorlatias jogász Béla lebeszélte őt az 1-2 százalékos Csurka-pártról, míg a sokak által megszállottnak tartott Maczó nem más, mint Torgyán korábbi énje: nyíltan vállalni a jobboldali nemzeti radikalizmust, és nem kirekeszteni szegény, minden alap nélkül szélsőségesnek tartott MIÉP-et.

Ez volt szeptember utolsó hétvégéjén, hétfőn aztán állt a bál. A szokásos délelőtti frakcióértekezleten a legélesebben Homoki János javasolta Maczó parlamenti alelnöki visszahívását és a frakcióból való kizárását. A Narancsnak Homoki a "pártfegyelemmel" indokolta fellépését, hogy tehát Maczó volt az, aki debreceni programjával vétett a pártalkotmány ellen. Kedden az országos elnökség leváltotta Maczó Ágnest, ezt szerdán az Országos Vezetőség is megerősítette, csütörtökön Torgyán közölte, hogy nem közöl semmit, pénteken az exalelnök megkapta a hivatalos határozatot, hét végén pedig bejelentette: lemondja 56-os amerikai útját, mert "provokációktól" tart. Most hétfőn már, úgy tudjuk, nem volt napirenden a "Maczó-ügy" - de az elnök és a volt alelnök között azért a biztonság kedvéért ott ült a Győriványi Sándor nevű hangszigetelő elem.

Így nem volt szó arról a Maczó melletti

vidéki aláírásgyűjtésről

sem, amely a volt alelnök, illetve a népi plebejusok párton belüli erejét lett volna hivatott demonstrálni. A Kunszentmiklóson startolt és néhány alapszervezet által felkarolt "országos akció" azonban a jelek szerint kifulladt, mielőtt megkezdődött volna: az általunk telefonon megkeresett megyei irodák legalábbis nem tudtak ilyen kezdeményezésről. (A Maczó-ügyről egyébként az FKgP-központ körfaxon hírzárlatot rendelt el, úgyhogy magáról az ügyről nem nyilatkoztak.)

Torgyánnak sok oka van, hogy menessze Maczót: az alelnök ugyanis többször élesen bírálta az elnök személyzeti politikáját, felesége szerepeltetését (úgy tudjuk, a párt gazdasági igazgatója mellett Cseh Mária az, aki megrostálhatja a 98-as vidéki jelöltek alkalmasságát), és sok báziskisgazda aggodalmát fejezi ki, amikor jó két éve szóvá teszi az elnököt körülvevő, nem választott jogász

technokraták uralmát

a kisgazdapártban. Meg nem erősített értesülésünk szerint nem szült jó vért az sem, hogy Maczó hol a párt államfő-, hol kormányfőjelöltjeként próbált nyomulni.

Az öntörvényű ötgyermekes családanya 1991-ben lép át az MDF-frakcióból (a pártnak nem tagja) a függetlenek közé. 1992-ben azzal bírálja Csurkát, hogy dolgozata "eltorzított, provokatív és durva utánzata" az ő parlamenti beszédeinek. Egy látványos 1993. augusztusi kisgazda-nagygyűlésen belép élete első pártjába ("évek óta hívtak"), ahol egyből alelnökként kezd; alig egy évre rá már parlamenti alelnök. Tavaly nyáron cikkez a sajtó először "burkolt nézetkülönbségről" Torgyán és Maczó között; épphogy elkerüli a fegyelmit, amikor Pokolékat bírálja. Idén aztán többször is elbaltázza viszonyát Torgyánnal: megkerülésével elmegy egy MIÉP-nagygyűlésre, rótmanózik a parlamentben, útelzárást hirdet földtörvény-ügyben, élő tévéadásban lehazaárulózza a már ismert tanácsadókat.

Úgy tudjuk, Torgyán nem akar látványos szakítást Maczóval, inkább a csöndes, magától-majd-kilép-féle kivárásra játszik. Ez akár be is következhet: a Narancs értesülése szerint Ma-czó Ágnes légüres térbe került, az elnökségben és a kibővített frakcióértekezleten alig álltak ki mellette.

- seres -

Figyelmébe ajánljuk

Európa hálás lehet Trumpnak

Az öreg kontinens eddig drámai helyzetekben bizonyította tettrekészségét és vállalt történelmi szerepet abban, hogy többé ne váljon világháború terepévé. Az eddig az Egyesült Államokkal közösen vitt szerepben a jelek szerint most egyedül maradt, de ismét tanúbizonyságát kész adni annak, hogy felismerte felelősségét.