Gigaberuházás a sötétség leple alatt: tényleg, már csak a MotoGP hiányzik ide

Belpol

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában járunk utána, hogy miről szól a kormány nemrégiben bejelentett újabb, százmilliárdos beruházása. Kinek kell a MotoGP-pálya, miért kell, és miért pont oda, ahová tervezik?

Ízelítő a cikkből:

„Nem is lehetne máshol, mint a hajdúk vidékén. A motorosok a modern hajdúk, csak mi nem hajtunk marhákat magunk előtt.” Ezzel az eszmefuttatással érvelt az egyébként nem hajdúváros Debrecen egykori polgármestere, Kósa Lajos a MotoGP-pálya helyszínválasztása mellett. És ennél kézzelfoghatóbb érvek nem is igen hangoztak el, bár a hivatalos indoklás szerint azért Hajdúnánás külterületére kerül a hatalmas versenypálya, mert az a három közeli nagyváros, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza alkotta háromszög mértani közepén helyezkedik el. (…) A június 20-án bejelentett beruházás alapesetben 65 milliárd forintra rúgna – ebből készülne el a pálya, a hozzá tartozó kiszolgáló épületek, tréningközpont, konferencia-központ és egy szálloda, erre jön a licencdíj (körülbelül 3,3 milliárd forint évente). A Kósa emlegette útépítés ezen felüli összeg lenne nyilván. Összehasonlításképpen: az M25-ös nemrég átadott 19 kilométeres szakasza, amely az M3-ast köti össze Egerrel, valamivel több mint 50 milliárd forintba került. A jelenleg is épülőben lévő zalaegerszegi autóipari tesztpályát és az M7-es autópályát összekötő M76-os út pedig kilométerenként 4,6 milliárdért készül előreláthatólag. Kiszámítható, hogy a Hajdúnánást észak-déli irányban az M3-assal és az M35-össel összekötő út 20–25 kilométerének költsége 80 és 110 milliárd forint között lenne, vagyis csaknem másfél-kétszerese a versenypálya-építés alapköltségének. Pedig az sem kevés. (…)

false

 

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

De messze nem a debreceni és a hozzákapcsolt hajdúnánási az egyetlen jelentős autóipari beruházás. Valamivel korábban, 2017. december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat a „nyíregyházi multifunkcionális motorsportaréna megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről”. Nagyjából egy évre rá, 2018 őszén jelentette be Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, hogy megkezdődnek a nyírségi beruházás előkészületei. A rali-, motokrossz- és gokart-infrastruktúrán túl „egy vezetéstechnikai központ, egy 50 szobás szálloda, valamint egy konferencia-központ megépítése” szerepelt az előzetes tervekben. Mindezek után tavaly novemberben derült ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészítési jogát (egyedüli indulóként) 215 millió forint értékben a Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft. és a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft. párosa nyerte el. A Truck Race Promotion operatív igazgatója Szijjártó Sarolta, aki Szijjártó Péter külügyminiszter testvére.

A Magyar Narancs augusztus7-i számában olvasható teljes cikkben szóba kerül még a szintén százmilliárd feletti költségvetésű ZalaZone is, Palkovics tesztpályája, illetve a MotoGP-rendezés megtérülésének lehetetlensége, és a tíz éve leállt korábbi, Balaton melletti pályaépítés utóélete is.

A lapot keressék csütörtök reggeltől az újságosstandokon, a nagyobb élelmiszerüzletekben vagy a benzinkutakon, de ha tehetik, a legjobb ha előfizetnek.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.