Gigaberuházás a sötétség leple alatt: tényleg, már csak a MotoGP hiányzik ide

Belpol

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában járunk utána, hogy miről szól a kormány nemrégiben bejelentett újabb, százmilliárdos beruházása. Kinek kell a MotoGP-pálya, miért kell, és miért pont oda, ahová tervezik?

Ízelítő a cikkből:

„Nem is lehetne máshol, mint a hajdúk vidékén. A motorosok a modern hajdúk, csak mi nem hajtunk marhákat magunk előtt.” Ezzel az eszmefuttatással érvelt az egyébként nem hajdúváros Debrecen egykori polgármestere, Kósa Lajos a MotoGP-pálya helyszínválasztása mellett. És ennél kézzelfoghatóbb érvek nem is igen hangoztak el, bár a hivatalos indoklás szerint azért Hajdúnánás külterületére kerül a hatalmas versenypálya, mert az a három közeli nagyváros, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza alkotta háromszög mértani közepén helyezkedik el. (…) A június 20-án bejelentett beruházás alapesetben 65 milliárd forintra rúgna – ebből készülne el a pálya, a hozzá tartozó kiszolgáló épületek, tréningközpont, konferencia-központ és egy szálloda, erre jön a licencdíj (körülbelül 3,3 milliárd forint évente). A Kósa emlegette útépítés ezen felüli összeg lenne nyilván. Összehasonlításképpen: az M25-ös nemrég átadott 19 kilométeres szakasza, amely az M3-ast köti össze Egerrel, valamivel több mint 50 milliárd forintba került. A jelenleg is épülőben lévő zalaegerszegi autóipari tesztpályát és az M7-es autópályát összekötő M76-os út pedig kilométerenként 4,6 milliárdért készül előreláthatólag. Kiszámítható, hogy a Hajdúnánást észak-déli irányban az M3-assal és az M35-össel összekötő út 20–25 kilométerének költsége 80 és 110 milliárd forint között lenne, vagyis csaknem másfél-kétszerese a versenypálya-építés alapköltségének. Pedig az sem kevés. (…)

false

 

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

De messze nem a debreceni és a hozzákapcsolt hajdúnánási az egyetlen jelentős autóipari beruházás. Valamivel korábban, 2017. december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat a „nyíregyházi multifunkcionális motorsportaréna megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről”. Nagyjából egy évre rá, 2018 őszén jelentette be Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, hogy megkezdődnek a nyírségi beruházás előkészületei. A rali-, motokrossz- és gokart-infrastruktúrán túl „egy vezetéstechnikai központ, egy 50 szobás szálloda, valamint egy konferencia-központ megépítése” szerepelt az előzetes tervekben. Mindezek után tavaly novemberben derült ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészítési jogát (egyedüli indulóként) 215 millió forint értékben a Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft. és a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft. párosa nyerte el. A Truck Race Promotion operatív igazgatója Szijjártó Sarolta, aki Szijjártó Péter külügyminiszter testvére.

A Magyar Narancs augusztus7-i számában olvasható teljes cikkben szóba kerül még a szintén százmilliárd feletti költségvetésű ZalaZone is, Palkovics tesztpályája, illetve a MotoGP-rendezés megtérülésének lehetetlensége, és a tíz éve leállt korábbi, Balaton melletti pályaépítés utóélete is.

A lapot keressék csütörtök reggeltől az újságosstandokon, a nagyobb élelmiszerüzletekben vagy a benzinkutakon, de ha tehetik, a legjobb ha előfizetnek.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.