Gulyás Gergely megnevezte nem várt vereségük három okát

  • narancs.hu
  • 2019. október 15.

Belpol

Az elmúlt kilenc évet pedig Budapest aranykoraként aposztrofálta.

Gulyás Gergely az Alapjogokért Központ keddi budapesti konferenciáján elemezte a vasárnapi önkormányzati választás eredményeit. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy nem erre az eredményre számítottak.

A miniszter szerint a nem várt vereségeket három tényező okozta:

  • Egyiknek azt a tévedésüket mondta, hogy az ellenzéki összefogásra a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali szavazók nem voksolnak.
  • A másik kritikus pontként a Borkai-ügyet emelte ki. Olyannyira, hogy szerinte ezen ment el öt fővárosi kerület és legalább két megyei jogú város. Mint fogalmazott: "Borkai Zsolt nagy dicsőséget és aranyérmet szerzett 1988-ban Magyarországnak, most legalább három, de lehet, hogy öt fővárosi kerületben és legalább két megyei jogú városban aranyérmet szerzett a balliberális pártok jelöltjeinek". De szerinte a Borkai-botrány a főpolgármester-jelölti versenyben is egyértelmű előnyt biztosított Karácsony Gergely ellenzéki jelölt számára.
  • A harmadik tényező szerinte az volt, hogy a magyar politikai életben két tömb jött létre.

Beszélt arról is, hogy a választás eredménye, elsősorban a fővárosban, azt is jelenti, hogy a felelősség mostantól osztott. Az ellenzék eddig abban a könnyű helyzetben volt, hogy bármi történt, azért a Fidesz-KDNP-t tehette felelőssé, ám ennek vége van. Hozzátette azt is, Budapest aranykora volt az elmúlt kilenc év, és ezért köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak.

Érdekes, hogy Gulyás Gergely kijelentései véletlenül épp egybevágnak a Magyar Nemzet választások után írt vezércikkének gondolatmenetével. Bár arról azt írtuk, hogy a kormánypropaganda-kiadvány és a kormány viszonyának fényében az felérhet egy kilövési engedéllyel. Mindez egyelőre csak részben igaz, hiszen Borkai Zsolt ma rövid nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép a Fideszből, viszont az elkövetkező időszakban független polgármesterként tervezi vezetni Győr városát.

Itt a selyemzsinór? A kormánylap szerint a „szelektív memoriájú" embereket megvezette a Borkai-botrány

Megvan a felelős. A Magyar Nemzet hétfői szerkesztőségi állásfoglalásában nekiment Borkainak, Győr újraválasztott fideszes polgármesterének. A kormánypropaganda-kiadvány és a kormány viszonyának fényében ez felérhet egy kilövési engedéllyel. „Tegnap valószínűleg az egész ország népe alkotott ítéletet Borkairól, illetve a róla készült felvételek gerjesztette botrányról.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.