A járványügyi enyhítések részeként Orbán Viktor kegyesen az ellenzékre is gondolt, de arra is figyelt, hogy azért ne kapjanak túl nagy mozgásteret. Május 21-én, az állami rádióban jelentette be, hogy az ötmillió beoltott elérése után a fél évig életben lévő gyülekezési tilalmat is feloldják. Demonstrálni tehát lehet, de csak pontosan, szépen, a kormány által diktált szabályok mentén: ötszáz főig védettségi igazolvány nélkül is tüntethetünk, ha azonban a tömeg túllépi a bűvös számot, már mindenkinél kell legyen ilyen dokumentum.
Indoklás nincs, de hiába is várnánk
Nincs észszerű magyarázat arra, hogy a kormány miért pont ötszáz főig engedélyezi az igazolvány nélkül tartható tüntetéseket – erre jutott a Narancs.hu kérdésére Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője. Indoklást szerinte hiába is várnánk – a korlátozást a veszélyhelyzeti rendelet módosításával vezették be, ahhoz pedig nem szoktak kommentárt fűzni –, de logikai alapot sem talált a döntés mögött. Hiszen ha kétszáz résztvevővel maszk és korlátozás nélkül, zárt térben tartható lagzi, annak nyilván nagyobb járványügyi kockázata lesz, mint ha hatszázan, nyitott közterületen, esetenként maszkot viselve tiltakoznak.
Ráadásul a magyar lakosság több mint fele már rendelkezik bizonyos szintű védettséggel, a koronavírus így egyre kevésbé elfogadható magyarázat az alkotmányos jogok szűkítésére – különösen úgy, hogy az létszámkorlát feloldását nem is a beoltottak vagy a fertőzöttek számához igazították.
Lenyomják a szavazást, aztán irány a meccs
Az 500 fős létszámhatárt ehelyett egy olyan dátumhoz kapcsolták, ami magában is a politikai hátsó szándékról árulkodik: a korlátozó intézkedés június 14-ig tart, míg a parlament tavaszi ülésszaka június 15-én ér véget. A tüntetők így legfeljebb az utolsó ülésnapon vonulhatnak fel törvényesen nagyobb létszámban, aznap, mikor Országgyűlés fideszes kétharmada többek között várhatóan megszavazza a Fudan Egyetemről szóló törvényt, majd átrohannak a Puskás Arénába, hogy megnézzék a magyar válogatott Eb-meccsét.
„A jelek szerint az Orbán-kabinet az utolsó pillanatig szeretné hátráltatni a demonstrációkat, hogy semmi ne zavarja meg a törvényhozás hátralévő időszakát” – mondja Hegyi.
A rendőrség is dönthetne, már ha hagynák neki
A TASZ szakértője szerint egyébként eleve értelmetlen volt kormányrendeletbe írni a demonstrációk létszámkorlátozását. A rendőrség saját hatáskörben – a bejelentett helyszín, a várható létszám – alapján maga is eldönthetné, hogy tüntetés jelent-e közegészségügyi vagy más kockázatot. „A hatóságnak a bejelentéstől számítva két napja van arra, hogy tudomásul vegye a tüntetést, vagy indoklás kíséretében előírásokat, korlátozásokat vagy végső soron tiltást tartalmazó határozatot hozzon. Ezalatt a rendőrök a közlekedésrendészettől vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központtól is kérhetnek szakértői véleményt – mivel mindhárom szerv a belügy irányítása alá tartozik, nem jelenthet különösebb adminisztrációs problémát az ügyintézés sem” – mondta Hegyi.
Betartjuk vagy betartunk
Június 14-ig tehát marad a korlátozás – és az ügyeskedés. Ha valaki minden szabályt betartva szeretne tüntetést szervezni, annak szinte patikamérlegen kell kiszámolnia, hány ember vesz majd részt a rendezvényen. Az ugyanis teljesen életszerűtlen elvárás, hogy ötszáz főig senkitől, nagyobb létszámú tüntetésen viszont mindenkitől elkérjék a szervezők a védettségi igazolványt; vagy hogy beléptető rendszerrel, kvázi igazoltatással várják résztvevőket, miközben a szabálytalanságok minden felelősségét ők viselik.
A szabályozást a többször ötszázas demonstrációkkal lehet kijátszani, ahol a tüntetők 500 fő alatti kohorszokba rendeződnek
– erre „játszik” a Fudan Egyetem felépítése ellen tüntetéssorozatot szervező Szikra Mozgalom is, ami tucatnyi, egymást időben és térben szorosan követő kis demonstrációt tart majd június 5-én, szombaton, ezeket a rendőrség tudomásul is vette.
Korábban ennyit sem lehetett
Az 500 fős korlátozás még puhításnak is tűnhet az általános gyülekezési tilalom után, melyet a járványveszélyre hivatkozva rendelt el több alkalommal kormány. A teljes tilalmat Hegyi Szabolcs korábban lapunknak nyilatkozva szintén indokolatlannak találta, hiszen a rendőrség akkor és most is saját hatáskörben dönthetett volna a demonstrációk engedélyezéséről vagy elutasításáról – így azonban lehetőséget sem kaptak a mérlegelésre.
Mégis volt egy-két próbálkozás: tavaly áprilisban Hadházy Ákos, Szél Bernadett és a Momentum hirdettek autós tüntetést a Clark Ádám téri körforgalomban a kórházi ágyak kiűrítése ellen a miniszterelnöki rezidencia alatt. A felhívás szerint itt a jelenlét, a dudálás, bármilyen hangkeltő eszköz, fakanál-dob, hangszóró jelentette a véleményközösséget és a kiállást a szervezők célja mellett. Az eseményt nem jelentették be, a rendőrség a helyszínen meg is kezdte a bírságolást, ezeben az ügyekben eljárások indultak. Több tüntetést is szerveztek így, és volt olyan résztvevő, akit a rendőrség „visszaesőként“ összesen 1, 25 millió forintra bírságolt.
"Elfogytak" a bírságok
A hatóság jellemzően a kijárási korlátozások és a gyülekezési tilalom megsértése, valamint a KRESZ-kihágásnak számító „indokolatlan” dudálás miatt büntetett – ám az eljárások később érdekesen alakultak.
Több esetben maga a rendőrség vonta vissza a bírságokat a később ismét változó kijárási korlátozási szabályok miatt, a gyűléstilalom megsértése kapcsán pedig a bíróság szüntette meg az eljárásokat, egyszerűen azért, mert a tilalmat elrendelő kormányrendelet semmilyen szankciót nem rendelt szabályszegés után. A KRESZ-bírságok esetében is a legenyhébb ítéleteket hozták – így történhetett végül, hogy a dudálós tüntetések után csak a két szervező, Szél Bernadett és Hadházy Ákos kapott komolyabb pénzbüntetést. Mindketten a közérdekű munkát választották a fizetés helyett: Szél egy könyvtárban, Hadházy pedig egy ültetvényen dolgozik.
Január legvégén és február elsején a Le az Adók 75%-ával párt szervezett demonstrációt a Hősök terére a vendéglátóhelyek megnyitásáért. A tüntetést követően a szervezőket összesen 3,5 millió forintra büntette a rendőrség.
(Címlapképünkön: A vendéglátó- és szálláshelyek nyitva tartásáért tartott demonstráció a budapesti Hősök terén 2020. február 1-én. Fotó: MTI)
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
