A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet számos állampolgári jogot korlátoz jelentősen világszerte — Magyarországon a kormány megtiltott minden gyülekezést, bármiféle köztéri tüntetés szabálysértésnek minősül. Ennek megfelelően jártak el a rendőrök a tavaszi Clark Ádám téri autós tüntetésekkor — "a magyar állam rendőrsége azért büntetett hétfőn a Clark Ádám téren, amit Arany János úgy fogalmazott meg, hogy felköttetem a lord-majort, ha bosszant bármi nesz", írtuk véleménycikkünkben akkor —, és a vendéglátósok Hősök terén tartott demonstrációján is, utóbbi tüntetés két szervezőjét összesen 3,5 millió forintra bírságolta a rendőrség. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint az általános tiltás azért túlzó és aránytalan, mert a járványügyi szempontokból biztonságos köztéri véleménynyilvánítást is szankcionálja. Az ügyben a TASZ az alapjogok biztosához fordult, de indokoltnak tartaná az alkotmányossági felülvizsgálatot is.
Tilos az á
A november 10-i rendelet tiltja tüntetés szervezését és a gyülés helyén tartózkodást, a kijárási korlátozáson kívül eső idősávokban is. A gyülésrészvételért ötszázezer, a szervezésért egymillió forintig terjedő bírság szabható ki, értelemszerűen így a saját tüntetésén jelen lévő szervező mindjárt másfél millió forintos bírsággal is szembenézhet. Erre a veszélyhelyzet miatt a kormánynak adott különleges felhatalmazás teremt jogi alapot, és az alapvető szabadságjog korlátozását a társadalom legfőbb közös érdekeként jelentkező járványcsillapítás indokolja. Ugyanakkor a TASZ felhívja a figyelmet az összefüggés másik vetületére: a jogkorlátozás csak akkor nem alaptörvény-ellenes, ha az a világjárvánnyal szembeni védekezést szolgálja.
„Az általános gyűlekezési tilalom eleve túlságosan tág keretrendszer, de azért is problematikus, mert
a gyülekezési törvény egyébként is felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy döntsön az egyes tüntetések tudomásul vételéről, korlátozásáról vagy megtiltásáról.
Vagyis a rendőrség általános tiltás nélkül is meg tudná tenni, hogy az egészségügyi hatóságokkal konzultálva hozzon döntés arról, hogy egy adott tüntetést milyen egészségügyi intézkedéseket, magatartási szabályokat betartva lehet megrendezni“ — mondja Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza. „A jelenlegi helyzetben a rendőrségnek nincs mérlegelési lehetősége: ha egy szervező megtalálná a módot a biztonságos gyülekezésre, például maszkokkal, távolságot tartva, vagy autókkal felsorakozva, és van erre egy saját, akár járványügyileg is ellenőrzött biztosítási terve, hiába jelentkezne a rendőrségen, mindenképpen tiltás lenne a válasz. Decemberben meg is történt, hogy egy rendőrségi tiltó határozatot a bejelentő bíróságra vitt, ahol megerősítették a rendőrségi tiltást.“
Síppal, dobbal
Mégis volt egy-két próbálkozás: tavaly áprilisban Hadházy Ákos, Szél Bernadett ellenzéki parlamenti képviselők és a Momentum hirdettek autós tüntetést a Clark Ádám téri körforgalomban a kórházi ágyak kiűrítése ellen a miniszterelnöki rezidencia alatt. A felhívás szerint itt a jelenlét, a dudálás, bármilyen hangkeltő eszköz, fakanál-dob, hangszóró jelentette a véleményközösséget és a kiállást a szervezők célja mellett. Az eseményt nem jelentették be, a rendőrség a helyszínen meg is kezdte a bírságolást, ezeben az ügyekben eljárások indultak. Több tüntetést is szerveztek így, és volt olyan résztvevő, akit a rendőrség „visszeesőként“ összesen 1 250 ezer forintra bírságolt.
A TASZ által megismert szabálysértési határozatokban a rendőrség megállapította a kijárási korlátozások megsértését, a gyülekezési tilalom megsértését és KRESZ-kihágást is az autó hangjelzésének indokolatlan használata, magyarul a dudálás miatt. Az eljárások érdekesen alakultak azóta. Mivel a szóban forgó kijárási korlátozásokat időközben hatályon kívül helyezték — újakat léptettek életbe helyettük —, az amiatt kiszabott bírságokat még a rendőrség vonta vissza. A gyűléstilalom megsértése kapcsán a bíróság szüntette meg az eljárást, mert a gyülekezést tiltó rendelet nem rendelt szankciót ehhez a szabálysértéshez. Maradt a KRESZ megsértése, de a rendőrség által kiszabott bírságot a bíróság figyelmeztetésre változtatta. „Tehát a bíróság nem mondta ki azt, hogy a politikai véleménynyilvánítással nem követtek el szabálysértést, így fenntartotta az intézkedés jogszerűségét, de a lehető legenyhébb szankciót rendelte hozzá“, összegez Hegyi.
Azóta az újból bevezetett gyűléstilalom kapcsán a kormány kijavította a rendelet vakfoltját, a Hősök terén január végén tüntető vendéglátósokat már ez alapján büntették, így egy esetleges felülvizsgálati kérelem esetén várhatóan már nem ejti a bíróság a gyülekezéstiltalomról szóló szabály megsértése miatt indított eljárásokat sem.
Hegyi szerint a Cark Ádám téri és a szintén tavaly áprilisi gödi autós tünetések is megmutatták, hogyan lehet a járványügyi korlátozások megsértése nélkül is tüntetni, véleményt kifejezni. „Igaz, hogy ez a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésével jár, de ezzel szemben azért indokolatlan fellépni, mert nem veszélyes a társadalomra — gondoljunk a dudáló lakodalmi menetekre. Azoknak a tagjait sem bírságolja a rendőrség, nagyon helyesen.“
Egy további példa a Netanjahu elleni tavaly áprilisi, több ezres tüntetés, ahol a szervezők felrajzolták az aszfaltra a résztvevőknek, hova kell állniuk, így biztosítva a kétméteres távolságot egymástól.
Háromfős gyülekezet
A TASZ a Helsinki Bizottsággal közösen éppen ezért kérte az alapjogok biztosát tavaly októberben: vizsgálja meg, hogyan érvényesül a gyülekezési jog a koronavírus-járvány idején., és tegyen javaslatot a jogalkotónak és a rendőrfőkapitánynak a helyzet rendezésére. Álláspontjuk szerint
a tüntetések elhibázott rendőri kezelése a szükségtelen és rosszul megfogalmazott gyülekezési tilalomra vezethető vissza.
Azt is megjegyzik: világosabban kellene kijelölni a tüntetés és a kegyeleti megemlékezés határait is — ezzel a Deák téri késelés után tavaly májusban tartott, kegyeleti emlékezéssel végződő tüntetésre utalnak, ugyanis a rendőrség a Mi Hazánk által szervezett eseményt nem engedélyezte, miközben több tucat szabálysértési eljárást megindítottak a gyülekezési szabálysértés miatt, a téren összegyűlt több ezres tömeget mégis biztosította.
.jpg)
Mindenesetre a szabályozás annyira szigorú, hogy még az is szabálysértésnek minősülne, ha pár ember egymástól két méteres távolságben felsorakozna a Kossuth téren, néma csöndben, mondjuk egy zárt Facebook-csoportból merítve az ötletet. A rendőrség szempontjából egy ilyen esemény ugyanúgy tüntetés, a téren álló embercsoport pedig gyülekezik, a gyülekezés kritériuma ugyanis a legalább 2 fő részvételével tartott nyilvános véleménynyilvánítás.
Kérdésünkre, miszerint véleménynyilvánitás-e, ha transzparensek nélkül, csöndben állnak a résztvevők, Hegyi egyértelmű választ ad: „Bár ezt nem részletezik jogszabályok, az Alkotmánybíróság döntéseiből kiolvasható az álláspontja: valami akkor tekinthető véleménynyilvánításnak, ha az a kívülállók számára értelmezhető, felismerhető üzenettel bír.“
Hegyi Szabolcs szerint a bíróságoknak lennének lehetőségeik arra, hogy beemeljék a szabadságjogi korlátozások ésszerűségének szempontját a gyakorlatba: fordulhatnának ezekben az ügyekben az Alkotmánybírósághoz, de hivatkozhatnának arra is, hogy az adott szabálysértés nem volt veszélyes a társadalomra.
„Csakhogy a bíróságok ebben a témában láthatóan a legkisebb kockázat irányába mennek.“
A köztéri politikai-közéleti véleménynyilvánításra azonban gyülekezés nélkül is van lehetőség, erre éppen vasárnap mutatpéldát a szabad Színház- és Filmművészeti Egyetemért küzdő közösség. Semmi nem tiltja, hogy a kijárási korlátozások idősávján kívül a szimpatizánsok elsétáljanak valahova, és ott letegyenek egy tárgyat, és erre buzdítsanak másokat. Nem vonatkoznak szigorúbb járványügyi korlátozások arra sem, hogy bárki plakátokat, falragaszokat, matricákat helyezzen el, lemosható krétával-festékkel az aszfaltra írjon, rajzoljon — bár egyes településeken tilthatják plakátok kihelyezését, és társasházak falára sem szabad kitenni ilyeneket.
Saját kerítésre, bejáratra, ablakra, autóra is ki lehet tenni bármit, a tárgyak biztonságos rögzítése viszont a kihelyező felelőssége. Az online térben szintén lehet tömegesen akciókat indítani: a tüntetés virtuális megfelelője lehet, ha például tömegesen egy adott időben ugyanazt a véleményt kommentelik egy politikus oldalára.
