„Gyakorlatilag nincs kormányzás”

  • narancs.hu
  • 2016. április 13.

Belpol

Lakner Zoltán politológus egy antiorbánista, menekültellenes koalíciótól félti az országot. A politológussal friss lapszámunkban olvashatnak nagyinterjút. Ízelítő következik.

Magyar Narancs: 2018 előtt az ellenzék előtt ugyanazok a dilemmák állnak, mint 2014 előtt. Úgy tűnik, az előválasztás ötlete lekerült a napirendről, és egyelőre nem látszik, miben tudnának változtatni 2014-hez képest.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Lakner Zoltán: Az előválasztás koncepcióját megfogalmazó Republikon Intézet legerősebb érve az volt, hogy valamilyen előválasztás biztosan lesz, meg lehetne próbálni ezt szervezett keretek közé, a nyilvánosság elé terelni. Ez az állítás ma is igaz, ugyanakkor a dolog realitását mutatja, hogy az ötlet megfogalmazása óta eltelt egy évben semmi nem történt. Ebből következhet az, hogy a végén valamilyen koordinált indulásnál fognak kikötni a pártok, következhet az is, hogy mindenki külön indul, és az is, hogy kisebb egységek jönnek létre egy nagy egység helyett. Utóbbi forgatókönyvekkel az ellenzék tulajdonképpen azt üzenné, hogy lemondott a választási győzelemről, miközben a mindenkit átfogó összefogás eredménye aligha szép emlék 2014-ből.

MN: Korábban említette a választók közötti technikai koalíciót. Innen nézve az is fontos lehet, hogyan állnak a baloldali ellenzék pártjai a Jobbikhoz.

LZ: Engem aggaszt, hogy létrejöhet egy antiorbánista, antikorrupciós, egyúttal menekültellenes és paternalisztikus elosztáspárti ellenzéki konszenzus. Erre van hajlama a magyar társadalomnak, az ellenzéki szavazói közegnek is. Ez lehet az, ami egy kimondott vagy kimondatlan választói technikai koalíciót megerősít, a választók felé azt az üzenetet közvetítheti, hogy nem akkorák a különbségek a Jobbik és a demokrata oldal között. Tamás Gáspár Miklóssal ellentétben nem gondolnám, hogy konkrét tájékozódások indultak el. De elméletben kialakulhat, a társadalom attitűdrendszeréből kijöhet egy ilyen új centrum, amivel például én nem tudnék azonosulni.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.