„Gyakorlatilag nincs kormányzás”

  • narancs.hu
  • 2016. április 13.

Belpol

Lakner Zoltán politológus egy antiorbánista, menekültellenes koalíciótól félti az országot. A politológussal friss lapszámunkban olvashatnak nagyinterjút. Ízelítő következik.

Magyar Narancs: 2018 előtt az ellenzék előtt ugyanazok a dilemmák állnak, mint 2014 előtt. Úgy tűnik, az előválasztás ötlete lekerült a napirendről, és egyelőre nem látszik, miben tudnának változtatni 2014-hez képest.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Lakner Zoltán: Az előválasztás koncepcióját megfogalmazó Republikon Intézet legerősebb érve az volt, hogy valamilyen előválasztás biztosan lesz, meg lehetne próbálni ezt szervezett keretek közé, a nyilvánosság elé terelni. Ez az állítás ma is igaz, ugyanakkor a dolog realitását mutatja, hogy az ötlet megfogalmazása óta eltelt egy évben semmi nem történt. Ebből következhet az, hogy a végén valamilyen koordinált indulásnál fognak kikötni a pártok, következhet az is, hogy mindenki külön indul, és az is, hogy kisebb egységek jönnek létre egy nagy egység helyett. Utóbbi forgatókönyvekkel az ellenzék tulajdonképpen azt üzenné, hogy lemondott a választási győzelemről, miközben a mindenkit átfogó összefogás eredménye aligha szép emlék 2014-ből.

MN: Korábban említette a választók közötti technikai koalíciót. Innen nézve az is fontos lehet, hogyan állnak a baloldali ellenzék pártjai a Jobbikhoz.

LZ: Engem aggaszt, hogy létrejöhet egy antiorbánista, antikorrupciós, egyúttal menekültellenes és paternalisztikus elosztáspárti ellenzéki konszenzus. Erre van hajlama a magyar társadalomnak, az ellenzéki szavazói közegnek is. Ez lehet az, ami egy kimondott vagy kimondatlan választói technikai koalíciót megerősít, a választók felé azt az üzenetet közvetítheti, hogy nem akkorák a különbségek a Jobbik és a demokrata oldal között. Tamás Gáspár Miklóssal ellentétben nem gondolnám, hogy konkrét tájékozódások indultak el. De elméletben kialakulhat, a társadalom attitűdrendszeréből kijöhet egy ilyen új centrum, amivel például én nem tudnék azonosulni.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.